Bernarda Alba háza – jelmez
Federico García Lorca: Bernarda Alba háza asszonyok drámája Spanyolország falvaiban Fordította: András László Bernarda Kovács Edit Domján Edit-díjas María Josefa, Bernarda anyja Nagy Erika Pepe Vadász Gábor Angustias, Bernarda lánya Komáromi Anett Poncia, szolgáló Kara Tünde Jászai-díjas Magdalena, Bernarda lánya Fehér Tímea Amelia, Bernarda lánya Tatár Bianka Martirio, Bernarda lánya Liszi Melinda Adela, Bernarda lánya Tarsoly Krisztina Továbbá: Balog Richárd, Nagy Róbert, Rigler Renáta, Földes Roxána szh., Harcsa Boglárka szh., Janis Zoltán szh. Zene, gitár: Oravecz Péter, cajon: Bajnay Beáta Súgó: Veselényi Orsolya Ügyelő: Gazdóf Dániel Koreográfus asszisztens: Balog Richárd, Rigler Renáta Díszlettervező: Székely László Kossuth-díjas Jelmeztervező: Bodnár Enikő Koreográfus: Bajnay Beáta Rendezőasszisztens: Kiss Kata Rendező: Béres László Elő-olvasópróba: 2014. október 2. Olvasópróba: 2014. november 12. Bemutató: 2015. január 30. Díszbemutató: 2015. január 31.
tanc.hu | Lorca utolsó és talán legjobb drámája a Bernarda Alba háza, melynek bemutatója január 30-án látható a Békéscsabai Jókai Színházban Béres László rendezésében. A különleges színházi jelrendszert használó előadást átszövi a flamenco tánc világa. ► Tovább
Következő bemutatónkat, a Bernarda Alba házát teljesen átlengi a spanyol virtus és a flamenco tánc, a ritmus és mindezek kellékei, például az elmaradhatatlan legyező. Ma délelőtt megérkeztek a Spanyolországból rendelt, eredeti, flamencóhoz való legyezők. A Bernarda Alba háza című darabban hét fekete és egy piros legyező játszik. Igaz, a piros csak egy rövid ideig, Bernarda legkisebb lánya, Adela veszi elő egy jelenetben anyja megrökönyödésére, hiszen a gyász idején nem ildomos a piros legyező használata. A produkció koreográfusától, Bajnay Bea flamenco táncművésztől megtudtuk, hogy a múltban a legyező nagyon fontos szerepet töltött be a flörtölésben. Ha a spanyol dámáknak fontos, de titkos közlendőjük akadt az udvarlójuk vagy szeretőjük számára, akkor a legyezőjükkel kommunikáltak. Változatos és árnyalt módon lehetett üzenni a legyező titkos szerelmi nyelvén, kijátszva a pletykára éhes szomszédasszonyokat, irigy unokahúgokat és persze az árgus szemmel figyelő mamákat. A spanyolok ma is nagy előszeretettel használnak legyezőt, bár ma már csak arra szolgál, hogy a fullasztó nyári melegben enyhülést hozzon. Mégis álljon itt néhány üzenet a legyező nyelvén: Lassan becsukni a legyezőt – Igen! Gyors legyezés – Hévvel szeretlek Csukott legyezővel megérinteni a homlokot – Folyton rád gondolok Nyitott legyezővel eltakarni az arcot – Kövess! Jobb kézzel forgatni a legyezőt – Mást szeretek Megütni valamit a legyezővel – Türelmetlen vagyok Gyorsan, ingerülten összecsukni a legyezőt – Nem!
Vadász Gábor a Békéscsabai Jókai Színház művésze főszerepet játszik az Egerek című zenés gyermekdarabban. Az öt színház közös produkciójaként létrehozott előadást a Nemzeti Színház tűzte elsőként műsorára, de Békéscsabán is láthatja majd a közönség. Ma két alkalommal is megtekinthetik a budapesti gyerekek a mesét a Nemzeti Színházban, bár a főszerepet a Bernarda Alba háza próbái miatt ezeken az előadásokon nem Vadász Gábor játsza. A darab kapcsán korábban beszélgettünk a Nagy Macskamágussal. – Hogy érezte magát az Egerek című darabban? – Nagyon örültem, hogy játszhattam ebben a produkcióban, mert számomra nagyon értékes és örök érvényű eszenciákat hordoz magában, mivel az előadás az egymás elfogadásáról szó. Gondolok itt, a mesében szereplő Fehér és Szürke egér Család konfliktusára, mely az egymásban lévő különbséget tartja szem előtt, ahelyett, hogy a közös tulajdonságokra lenne figyelmes. Utalok itt a mese végén lévő tanulságra, hogy minden egér fél a macskától, és minden egér szereti a sajtot. – Milyen volt a gyerekközönség? – Nagy sikert aratott a gyerekek körében ez a mese. Ezt jelezték egy-egy szereplő megszólításával, hangos nevetéssel és ovációval. – Mennyire tartja fontosnak a gyerekeket bevonni a színházba? – Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a gyerekek kapjanak olyan vizuális és akusztikus teret, ami a képzeletükön túl élő szereplőket is felvonultat. Értem én ez alatt a mesében lévő szereplőket, melyeket színészek jelenítenek meg. Így a gyerekek könnyebben tudnak azonosulni, utazni az általuk megkedvelt mesei alakkal. – Jó kritikát kapott. Olvassa-e a róla szóló kritikákat? – Általában olvasom de egy jó színházi mondás szerint: „aki a jót elhiszi az elhiszi a rosszat is!”
A Bárka szerkesztősége minden évben, a Magyar Kultúra Napjához közel eső időpontban ünnepi estet rendez a Békéscsabai Jókai Színházzal és a Körös Irodalmi Társasággal közösen. A rendezvényen Elek Tibor, a lap főszerkesztője felidézte az elmúlt esztendő számait, valamint betekintést adott a Bárkaonline internetes magazin életébe is. A folyóirat szerkesztősége ezen az alkalmon adta át a Bárka-díjakat, amellyel minden esztendőben jeles hazai és határon túl alkotókat ismer el. Forrás: Csaba Televízió
Az idei évadban is megrendezi az Ádámok és Évák Ünnepét a Békéscsabai Jókai Színház, a program keretében középiskolás csoportok hoznak létre színházi produkciókat, ezúttal Arany János balladái alapján. Elindult a felkészülési folyamat, a tizenöt csapat lendületesen vetette bele magát a munkába. Azokat a csapatokat, amelyek dramaturgiai segítségre tartanak igényt felkeresi Tege Antal színművész, a programsorozat békéscsabai vezetője, a csapat színész mentora, valamint Zalán Tibor József Attila-díjas író, a színházunk dramaturgja. Hétfőn a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban, a békéscsabai Andrássy Gimnáziumban és a Kemény Gábor Szakközépiskolában jártunk. Kérdésként merült fel, hogyan lehet a prózai részeket cselekvő formában színpadra alkalmazni, mely balladáknál érdemes elidegenítő effektusokban gondolkozni. Számtalan remek ötlet született az együttgondolkozás során. Jó volt megtapasztalni, hogy a gyerekek és a felkészítő tanárok milyen komolyan veszik a munkát, milyen lelkesen készülnek az áprilisi előadásra. A rendhagyó órák mindegyikén fotó és videodokumentációt készített a programsorozat honlapjáért felelős iskola, a Gépészeti és Informatikai Szakközépiskola diákja, Mészár Erik. Az Andrássy Gimnázium csapata a Walesi bárdokat alkalmazza színpadra A Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola a Mátyás anyja című balladát választotta A Szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium témája a Zách Klára című Arany ballada
Federico García Lorca szinte minden művészeti ágban tökéleteset teljesített, művészete múlhatatlan, emblematikussá vált alakjával kora spanyol társadalmának fő ellentmondására mutatott rá. García Lorcát valamennyi életrajzírója rendkívül szívélyes, jó humorú és szeretetre méltó fiatalembernek írja le. Nemcsak a század egyik legnagyobb költője és drámaírója volt, de tehetséges muzsikus, és amit kevesen tudnak képzőművész is. Halála előtt két héttel fejezte be a Bernarda Alba háza című alkotását, amit január 30-án mutat be teátrumunk. A Bernarda Alba háza életrajzi ihletésű mű, Askerosa városkájának főutcáján, Lorcáék szomszédságában lakott négy eladó lányával együtt Frascita Alba, az özvegyasszony.
A darab az első perctől az utolsóig a pályán innen (vagy túl), az öltözőben játszódik. Hősei – két partjelző és egy futballbíró – a játékosok és a nézők szemében főszereplők, de valójában az élet játszmájának perifériájára szorult statiszták. Összeköti őket a közös felelősség, a pálya és a nő. Ugye ismerős? Ez az életünk, Egressy által dióhéjba zárva, a foci parabolájára felfeszítve, mély emberismerettel, humorral és szeretettel. A Sóska, sültkrumpli című darab Koleszár Bazil Péter rendezésében tekinthető meg az Ibsen Stúdiószínházban január 22-én és 23-án. "Szappan bosszúból kilopja Szomorúszájú zsebéből a sárga lapot, Művész eldugja, és a futballpályán a második félidőben elszabadulnak a nehézkedési erők. Három hősünket azonban ez érdekli a legkevésbé. Az ő személyes meccsük az öltözőben játszódik. Ami egyszerre édes is, sós is, kesernyés is, mint amilyen a sóska sült krumplival, feltét nélkül."
Túl a hetvenötödik előadáson, országos és nemzetközi sikereken, április 1-jén, 2-án 3-án és 4-én – közkívánatra délután is! – Monte Cristo grófja visszatér a Jókai színpadára. Az érzelmekkel, izgalmas fordulatokkal átszőtt történetet, grandiózus zenébe öntve, nézőink kérésére, újra műsorára tűzte színházunk. Legyen Ön is részese az élménynek, vegye meg jegyét az interneten vagy a szervezőirodánkban, amíg a rendkívül limitált mennyiségű jegykontingens tart!
Lorca egyik klasszikusát mutatja be színházunk január végén: Bernarda Alba történetét, flamenco zenével és tánccal. A műhelymunka a próbafolyamat előtt már két hónappal elkezdődött, hogy a társulat minél inkább át tudja érezni a flamenco életérzést. De mi is az a flamenco? Szenvedély, erő, vadság, mégis kecsesség a főbb jellemzője a flamenconak, mely napjainkig folyamatosan meghatározza Andalúzia légkörét. Irigylésre méltó, hogy ezzel az izgalmas zenei kultúrával és erre a zenére született gyönyörű tánccal áldotta meg az andalúzokat a sors, kíséri mindennapjaikat, jelen van ünnepeiken: karácsonykor, esküvőn, keresztelőn, temetésen, örömben és bánatban. Nehéz történelmi háttér fedi azt a tényt, hogy a flamenco pont Andalúziában alakulhatott ki., megjelenéséről sok teória létezik, de mindenki egyetért abban, hogy a XV. századra tehető, és a cigányok megjelenéséhez köthető. Andalúziában mindenki gyermekkorától hallja, látja, éli a flamencot. Többé-kevésbé tudnak rá mozogni vagy ritmust ütni. Korán kialakul, ha valaki különlegesen jól énekel vagy táncol, esetleg játszik. Először csak baráti és családi körben teszi ezt, majd később fejlesztheti magát mesterek által. Az andalúz cigányok körében a flamencot övező legnagyobb titkok máig családon belül maradnak, apáról fiúra szállva. A Jókais színésznők Bajnay Bea táncművésztől sajátítják el a különleges mozdulatokat. A művet Béres László rendezi, a díszlettervező a Kossuth- és Nemzet Művésze-díjas Székely László. A bemutató január 30-án lesz.
A Bárka szerkesztősége, a Békéscsabai Jókai Színház és a Körös Irodalmi Társaság tisztelettel és szeretettel hívja Önt és kedves ismerőseit az Ünnepi Bárka-estre 2015. január 17-én (szombat) 18.00 órára, az Ibsen Stúdiószínházba. Program: A 2014. évi Bárka-számok és bárkás tevékenység értékelése A 2014. évi Bárka-díjasok: Ménesi Gábor kritikus, Vári Fábián László költő A díjakat átadja: Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere Fogadás az Ibsen Étteremben A 2015/1. lapszám bemutatása Az est további íróvendégei és szereplői: Banner Zoltán, Dávid Péter, Elek Tibor, Farkas Wellmann Éva, Kiss László, Kiss Ottó, Lovász Andrea, Molnár Lajos, Szil Ágnes, Zalán Tibor Közreműködik: a Békés Banda és János Hajnalka
Átadásra került a tetőtől talpig új ruhába öltöztetett Soltis színház épülete Celldömölkön. A Békéscsabai Jókai Színház az egyetlen magyar kőszínház, amely – Törőcsik Mari felhívására és az övé mellett- támogatta a színházépület felújítását. Nagy Gábor a Soltis Lajos Színház alapítója, fáradhatatlan vezetője hangsúlyozta, országos viszonylatban is ritka, hogy egy alternatív színház ilyen elegáns épületet avasson, az meg, hogy erre egy ilyen kis városban kerülhetett sor, egyedülálló. Az önkormányzat, adakozó magánszemélyek támogatása, rengeteg társadalmi munka, valamint a teátrum saját bevétele révén sikerült mindezt megteremteni. Levélben köszönte meg színházunknak, hogy azonnal reagált Törőcsik Mari 2013-as felhívására, és – egyedüli kőszínházként az országban – valamennyi dolgozója 1.000–1.000 Forint felajánlással csatlakozott a Művésznő felhívásához. A Békéscsabai Jókai Színház társulata egy emberként gratulál a Soltis Lajos Színháznak, teltházas előadásokat kíván és azt, hogy, a felújított kamaraszínház legyen a város büszkesége! Fotó: Unger Tamás
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Boldog Karácsonyt! 🎄 (Jókai Színház)
127 megtekintés 2024. december 24.
6 1
Adventi gyertyagyújtás - December 22. (Jókai Színház)
55 megtekintés 2024. december 22.
2 0
Adventi gyertyagyújtás - December 15. (Jókai Színház)
48 megtekintés 2024. december 22.
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
81 megtekintés 2024. december 8.
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
83 megtekintés 2024. december 1.
7 0
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival - Jókai Színház
283 megtekintés 2024. november 22.
3 1
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |