Színes programok a magyar kultúra napján Békéscsabán
Ünnepi Gálára várják az érdeklődőket a Csabagyöngye Kulturális Központba január 22-én, csütörtökön 18.00 órától. Köszöntőt mond: Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere. Az eseményen sor kerül a „Békéscsaba Kultúrájáért” kitüntetés átadására. Jegyek korlátozott számban 2015. január 19-től 200,- Ft-os áron kaphatók a Csabagyöngye Kulturális Központban. Programok: Január 17. 16.00 Piros! Sárga? Kék. Babaszínház a kecskeméti Cziróka Bábszínház vendégelőadásában. Helyszín: Ibsen Ház, a Napsugár Bábszínház emeleti stúdióterme (Békéscsaba, Andrássy út 1-3.) 18.00 Ünnepi Bárkaest Helyszín: Ibsen Stúdiószínház (Békéscsaba, Andrássy út 1-3.) Január 19. 10.00 Mesejárat: Pöttyös kalandok. Interaktív irodalmi foglalkozás óvodások számára Helyszín: Szigligeti Utcai és Kazinczy-lakótelepi Óvoda (Békéscsaba, Tábor utca 4.) Január 20. 9.00 Kalandozás a mesék birodalmában kisiskolásokkal Interaktív könyvtári irodalomóra Helyszín: Lencsési Könyvtár (Békéscsaba, Pásztor u. 17.) Január 20. 11.00 Molnár Péterné: „… a róna, hol születtem…” A Petőfi szülőhelyvita – könyvbemutató középiskolások részvételével Helyszín: Békés Megyei Könyvtár (Békéscsaba, Kiss Ernő u. 3.) 18.00 Moccacino. Önfejlesztés, önismeret Zenés találkozás Moka Tündével és Vozár M. Krisztiánnal Helyszín: Békés Megyei Könyvtár Január 21. 10.00 Péter Erika: Versünneplő Interaktív irodalmi délelőtt óvodások részvételével Péter Erika Príma-díjas költővel Helyszín: Békés Megyei Könyvtár 15:00 Műterem látogatás Gnandt János festőművésznél Helyszín: Békéscsaba, Andrássy út 2. 17:00 A Márvány Fotóműhely tagjainak előző évi alkotásaiból összeállított Objektív 2014. című kiállítás megnyitója Helyszín: Lencsési Közösségi Ház (Békéscsaba, Féja Géza tér 1.) 17:30 Suhajda Szilárd hegymászó Békéscsabától a Himalájáig című vetítéssel egybekötött előadása Helyszín: Lencsési Közösségi Ház Január 22. 13.00 Falvak az Európai Unióban. A világban élő román és magyar fotóművészek nemzetközi szalonja Az Euro Foto Art Egyesület kiállításának megnyitója Helyszín: Békés Megyei Könyvtár 16.30 Kocziszky Andrea: Gombák Fotókiállítás megnyitó Helyszín: Békés Megyei Könyvtár 16.30 Emberek aranyban. Szkíta fejedelmi sírok leletei a sztyeppe piramisaiból Krym Altynbekov professzor szkíta aranykincseket bemutató kiállítás megnyitója A kiállítás időtartama: 2015. január 22 – április 5. Helyszín: Munkácsy Mihály Múzeum Múzsák Terme (Békéscsaba, Széchenyi utca 9.) Január 23. 11:00 Jakobovits Miklós (1936-2012) Munkácsy-díjas festőművészre emlékezünk Kiállítás Hajdú László magángyűjteményéből A kamara tárlatot megnyitja és Jakobovits Márta keramikussal beszélget Banner Zoltán, művészettörténész Helyszín: Munkácsy Emlékház (Békéscsaba, Gyulai út 5.) 14.00 Kalandozás a mesék birodalmában kisiskolásokkal Interaktív könyvtári irodalmi délután Helyszín: Jamina Könyvtár, (Békéscsaba, Batsányi utca 7.) 14.30 Kazinczy Szép Magyar Beszéd verseny A rendezvényt megnyitja dr. Malatyinszki Anita, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békéscsabai Tankerülete, tankerületi igazgató Helyszín: Békés Megyei Könyvtár 16:00 A Békéstáji Művészeti Társaság új tagjainak: Krajcsó László, fotóművész és Simon Debóra Eszter, festőművész bemutatkozó kiállítása Helyszín: Csabagyöngye Kulturális Központ, Békéstáji Galéria 16:30 Gubis Mihály (1948-2006) kamarakiállításának megnyitója Helyszín: Csabagyöngye Kulturális Központ, Békéstáji Galéria A programsorozat szervezői: Békés Megyei Könyvtár, Békéscsabai Jókai Színház, Csabagyöngye Kulturális Központ, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Napsugár Bábszínház, Munkácsy Mihály Múzeum, Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola A szervezők a programváltozás jogát fenntartják.
Medgyesi Mária 80. születésnapja a Kultikonban
Medgyesi Mária Jászai-díjas színművésznő, a Budapesti Operettszínház örökös tagja január 13-án ünnepelte 80. születésnapját. A készülődést, a köszöntést az ünneplést, valamint a születésnapos primadonnával készül interjút, ma a Duna Televízió Kultikon magazin műsorában tekinthetik meg az érdeklődő színház barátok 22.40-től..
Kapj el februárban
Neil Simonról minden túlzás nélkül elmondható, hogy a szórakoztató színdarabok koronázatlan királya, Marvin Hamlisch pedig az amerikai színpadi és filmzene – minden létező díjjal kitüntetett – briliáns alkotóművésze. Így nem véletlen, hogy színházunk közkívánatra februárban több alkalommal újra műsorára tűzi az együttműködésükből született Kapj el című, különlegesen szép, romantikus zenés komédiát. A Seregi Zoltán rendező által jegyzett kamara előadás a békéscsabai bemutató óta az ország számos színházában, sőt a határainkon túl is nagy sikerrel mutatkozott be, Balogh Anna és Szomor György szereplésével. Az örökzöld történt lebilincselően bomlik ki, a szerzőtől megszokott kitűnő párbeszédekkel, vérbő humorral, virtuóz szituációkkal. Ajánljuk azoknak, akik már voltak szerelmesek, azoknak, akik szerelmesek, azoknak, akik még nem voltak szerelmesek, és azoknak, akik azt hiszik, hogy már nem lesznek szerelmesek. Jegyek már kaphatók a színház szervezőirodájában.
Munkával ünnepelte 80. születésnapját Medgyesi Mária
Medgyesi Mária Jászai-díjas színművésznő, a Budapesti Operettszínház örökös tagja január 13-án ünnepelte 80. születésnapját. Vérbeli színésznőként a jeles napot is munkával töltötte, a Zserbótangó című darab előadásán, a Jókai Színházban. Az előadást követően a Jókai Színház társulata, a meglepetés vendégek és a közönség együtt ünnepelte az örökifjú primadonnát, akit Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója video üzenetben köszöntött. Medgyesi Mária az 50-es, 60-as évek népszerű filmszínésze volt, de zajos sikereket aratott a színpadon is, jelentős vidéki színházak vezető színészeként. Sikerei teljében fogadta el a Főváros Operettszínház felkérését, ahol végigjátszotta az operett irodalom színes palettáját. Később egyre inkább a tanításnak szentelte életét, beszédtechnikát oktatott az Operettszínház stúdiójában a jelen sztárjainak. 70 évesen megkapta azt a szerepet, ami minden nagy színésznőnek kijár: Csiky Gergely Nagymamájában Szerémy grófnő szerepét. Békéscsabán pedig jelenleg is a Zserbótangó című darab egyik főszerepét játssza, mely két idősödő, pályájáról már „letért” színésznő történetét állítja a középpontba, akik átmenetileg közös albérletbe kényszerülnek. Medgyesi Mária színészi hitvallásáról így fogalmazott korábban: „A pontosság és az alázat a legfontosabb. Ezt megtanultam az igazgatóimtól, a rendezőimtől. Eszünkbe se jutott soha késni, nem megtanulni a szöveget, felkészületlenül menni egy próbára. Én ezt próbálom a tanítványaimnak is átadni. Nincs betegség, nincs bánat, nincs szerelmi bánat, csak a színház. Kegyetlen dolog, de ez egy hivatás. Nekem ugyanazt jelenti minden vidéki színpad, mintha a Nemzeti, a Madách vagy az Operett lenne. Mindig ugyanúgy készülök.” A kerek születésnap különösen jó alkalom volt annak megtapasztalására, hogy milyen szeretettel veszik körül a kollégák ezt a nagyszerű színésznőt, aki könnyeivel küszködve hallgatta végig majd köszönte meg a gratulációkat.
Kadelka László a XXI. században
Ma este az RTL Klub XXI. század című műsorában a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház épületének a lebontása lesz a téma. Kadelka László, a Békéscsabai Jókai Színház ügyelője is megszólal majd. Kevesen tudnak már hitelesen mesélni az 1964-es eseményről, ezért az óriási szakmai múlttal rendelkező Kadelka Lászlót is megkeresték a műsor szerkesztői.
Isten éltesse Medgyesi Mária színművészt 80. születésnapján!
A Jókai Színház társulata köszönti a ma 80 éves Medgyesi Máriát és köszöni, hogy a mi színházunkban, a mi előadásunkon ünnepli a nemes napot!
EGÉR A MAROKBAN, EMBER A POKOLBAN
John Steinbeck Nobel-díjas amerikai regényíró Egerek és emberek című kisregényét 1937-ben írta, a nagy gazdasági válság időszakában. Nem sokkal később született meg belőle a színmű, amely a mai napig töretlen sikert arat. A történet érdekessége, hogy témájában, helyzetszerűségében átível a 20. század harmincas éveiből a 21. század mostani időszakába. Döbbenetes azonosságot mutat a cselekmény és az akkori viszonyok minden egyes apró részlete a jelennel. Zsidov Magdolna írása Ezzel, azonnal fel is merül egy nyugtalanító kérdés: vajon a majd nyolcvan év távlatában végbement -e korszakváltás, vagy csupán annyi történt, hogy jól-rosszul kreált korszakok váltották egymást? És ha így igaz, további kérdés: van -e a kettő között különbség? Kétségtelenül, óriási, ugyanis változó korszakban, pusztán az előbbiek reprodukálása pereg a történelem színpadán, legfeljebb hangulatában, formációjában tűnik másnak, miközben azonos szimptómákat mutat. Ezzel ellentétben a korszakváltás merőben különbözik az előbbitől, mégpedig úgy, hogy minden külsőség ellenére, az emberek egymáshoz való viszonyában, a társadalmi tényezőkben, de az élet valamennyi feltételében gyökeres fordulat következik be, amely az előbbitől teljesen eltérő körülményt teremt. A korszakváltás tehát egy új világkép megjelenését kell, hogy eredményezze, amelyben az emberi gondolkodásban, az össztársadalmi hozzáállásban, következményeként pedig az életformában hozhat fordulatot. Ennek tükrében jogosan tehető fel az újabb kérdés: vajon a múltszázad eleji Egerek és emberek történetének sorshelyzete, miben, és mitől mutat rokon vonásokat a jelenlegi századelő küzdő-vergődő embereiével? S vajon beszélhetünk az eltelt időszakban korszakváltásról, vagy maradt azon mód minden, csupán új „köntösbe” öltöztették, ahogy Illyés Gyula (Mérleg III.) versének egyik sorában hangzik „kígyó-módra bőrváltó” szemforgató módon. A Békéscsabai Jókai Színház eme darab választásával nagyon jó döntést hozott. Ismét egy katartikus élmény került színpadra. A ma létkáosza, akárcsak a regény keletkezésekor, aktuális, mondhatni korlenyomat. A regény hatására készült színmű, Pataki András vendégrendezésében drámai erővel bonyolította a cselekményt. A színpad valóságos és tipikus életkép: vidéki környezet, egyszerű, fából épült barakk, kilátástalan helyzetű vándorló idénymunkásokkal. Mindegyikőjük más szeretne lenni, és más életet akarna élni. Vágyakoznak a boldogabb, reménytelibb élet után, és képtelenek elhinni, hogy esetükben nincs más kilátás, mint a mindennapi betevő megteremtésére leszűkített sors. Miközben vergődnek a létért folytatott harcban, egymás húsába vájnak, tépik egymás lelkét, s mint ordasok üvöltik ki magukból a lét keserű panaszait. Nagy kérdések sora jelenik meg egy-egy arc, karakter mögött, mint például: Ki vagyok én? Mi közöm van a másik emberhez? Több vagyok -e, vagy kevesebb? Van -e reményem, vagy reménytelenségre ítéltettem? A két idénymunkás egyik szerepében, Georgként, Csomós Lajos remekel. Olyan hitelesen, természetesen jeleníti meg az általa alakított, eszes, mégis kudarcra ítélt embert, hogy már-már nem is színházban érzi magát a néző, hanem az élet, színpad és kellék nélküli, a mindennapok keserűségébe gyűrt, vergődő küzdőterén. Mint a púpot úgy hurcolja magával az oktondi Lennie-t, aki mindenben csak hátráltatja, de mégis kell neki, szüksége van rá a magányában, de a szükségen túl a szeretete iránta átütő erejű. Lennie-ként Katkó Ferenc egy teljesen más karaktert elevenít meg szívbemarkolóan. Megható figura a maga együgyű kirekesztettségében. Túlcsorduló érzelme nem ismer korlátokat, ezért „fojtja” belé „gyermeki” szeretetét egy másik lénybe: egy egérbe, egy kutyába, egy asszonyba, de ez a fojtó szeretet tragédiába torkollik. Maga sem érti a történteket, hiszen benne az erő nem fizikai, hanem érzelmi, hisz ő maga is pusztán érzelmi lény. Sorsa ezzel meg is pecsételődik, ítélői szerint nincs helye a normális emberek világában. Mosollyal az arcán fogadja a halált, társa, George kezéből, aki mintegy eutanáziás tettével megelőzi a feldühödött igazságosztókat, mert az ő szeretete is legalább annyira mélyről fakad, mint Lennie-é. És persze, George és Lennie mellett ott vannak a többiek: jók és rosszak, kegyesek és kegyetlenek. Candy, akit Kovács Frigyes alakít nagyszerűen, megvénhedt keserű ember, akinek egyetlen öröme a szintén kiöregedett kutyája. A főnök szerepében Bartus Gyula kemény, könyörtelen vezetőt jelenít meg. Curley-ként Szabó Lajos izgága, féltékeny férjként hozta szerepét, aki mindenkire vetélytársként néz. A feleségét alakító Gubik Petra a házasságban, de minden másban is csalódott nőt játszotta igazi „nőciséggel”, hogy végül a gyermeteg Lennie áldozata legyen. Slim megértő, türelmes alakja Czitor Attila kiváló játékával hatott a nézőkre. Carlson szerepét, Koleszár Bazil Péter elevenítette meg, Ormándí M. Keve Whit alakjában, bár Candy kutyájának, Jonnynak a hóhéra, játékával eléri, hogy mégse legyen teljesen negatív figura. A Munkás/Bunkó „csendesét” Jancsik Ferenc szavak nélkül is szerepeltette. Papp Gyula orgona játéka kiváló, dinamikus, erőteljes. Talán csak annyit lehet kifogásolni, hogy túl hangos, halkabban drámaibb erővel hatna. Végezetül: az Egerek és emberek megelevenedett a békéscsabai színház falai között, s a rendezésnek, a színészi alakításoknak köszönhetően kigyulladt a részvét lángja. Mi több, elérte, hogy egyfajta mérlegkészítésre ösztönözze a darabról gondolkodókat. Steinbeck drámáját óhatatlanul a mai állapotokra, így hazánkra is lehet vonatkoztatni. Az eltelt 25 év alatt, azaz a rendszerváltás óta, mennyire mutatnak korszakváltást, szemléletváltást a körülmények? Mennyire adottak a lehetőségek, amelyben az esélyegyenlőség természetes? És még tovább lehetne boncolgatni a kérdést, és a végkövetkeztetés nem biztos, hogy bekövetkezik. A világ maga ilyen, a bonyodalmaival, feszültségeivel, meg nem érthetőségével, és minden küzdelmével, ám szerethetőségével együtt.
Egerek és emberek – újabb narrált előadás színházunkban
A Békéscsabai Jókai Színház teljes mértékben elkötelezett a kommunikációs akadálymentesítés ügye mellett, így nem véletlen, hogy ebben az évadban már a második előadás várja narráltan látássérült színházbarátainkat. Szombaton este az Egerek és emberek című darabunk kapcsán először interaktív színpad bejárásra invitáltuk az érdeklődőket, majd következett a bevezető narráció, mely a darab könnyebb befogadását segíti elő. És, hogy látássérült barátaink számára még teljesebb legyen a színházi élmény, Komáromi Anett színművész egy fülmonitor segítségével szavakkal leírva tette láthatóvá a láthatatlant az előadás teljes időtartama alatt.
Ünnepi Bárka-est, díjátadással
A Bárka szerkesztősége évzáró szerkesztőségi ülésén tavaly is eldöntötte, hogy a hosszú évek óta tartó eredményes együttműködés és az idei publikációk alapján kik lesznek a 2014. év Bárka-díjasai. Az elmúlt évek díjazottjai között olyan jeles hazai és határon túl alkotók szerepeltek már, mint például Egressy Zoltán, Fekete Vince, Géczi János, Grendel Lajos, Iancu Laura, Kiss Judit Ágnes, Markó Béla, Nagy Gáspár, Szepesi Attila, Tandori Dezső, Tarján Tamás, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád, Varró Dániel, Vámos Miklós, Zalán Tibor. A szerkesztők ezúttal Ménesi Gábor kritikusra és Vári Fábián László költőre, íróra szavaztak. A Hódmezővásárhelyen élő Ménesi Gábor az elmúlt évben Grendel Lajos és Zalán Tibor köteteiről szóló kritikákkal gazdagította a nyomtatott folyóirat számait és számos írói kisinterjúval a Bárkaonline internetes magazint. A többek között József Attila-díjas, Magyar Művészeti Akadémia-tag, Kárpátalján élő Vári Fábián László tavaly nemcsak a legújabb verseiből közölt két számban is, de készülő regényének egyik részletét is a folyóiratnak adta. A díjakat Szarvas Péter, városunk polgármestere adja át az Ünnepi Bárka-esten, amelyet hagyományosan a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendeznek meg, idén január 17-én (szombaton) 18.00 órától a Békéscsabai Jókai Színház Ibsen Stúdiószínházában. A díjazottak bemutatása és méltatása mellett dr. Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője az esten összefoglalja és értékeli az elmúlt év Bárka-számait és bárkás tevékenységét. A szerkesztőség további tagjai (Farkas Wellmann Éva, Kiss László, Kiss Ottó, Lovász Andrea) és az est íróvendégei (Banner Zoltán, Dávid Péter, Molnár Lajos, Szil Ágnes, Zalán Tibor) közreműködésével pedig bemutatják a frissen megjelent, 2015/1. számot. Az esten várható jó hangulathoz a Békés Banda muzsikája és János Hajnalka éneke is hozzájárul majd. A rendezvényre a belépés ingyenes, a szervezők minden irodalombarátot szeretettel várnak.
Légy jó mindhalálig: „az élet szép…”
Az egri Gárdonyi Géza Színház pénteken este mutatta be a Légy jó mindhalálig című musicalt, Seregi Zoltán rendezésében. Móricz regényéből 1991-ben Miklós Tibor és Kocsák Tibor nagysikerű musicalt írt a Csokonai Színház felkérésére. Misi történetének zenés változata azóta meghódította nemcsak a hazai, de a határon túli magyar színházak közönségét is. – Mindig az egyik kedvenc darabom volt, hiszen akkor született, amikor édesapám, Seregi László a debreceni színházat vezette – mondja Seregi Zoltán rendező. – Sokféle változatot láttam belőle, de valahogy sosem talált meg a rendezés…, egészen addig, amíg Blaskó Balázs fel nem kért rá. Próbáltam a mű eredeti szellemét megtartani, de el akartam térni az eddigi megvalósításoktól. Móricz érezteti, hogy Misiből a csalódások ellenére is tanár lesz. Gyönyörű életigenlés van „Az élet szép” kezdetű betétdalban – vélekedett Seregi. – Ez is olyan mű, amit el kell olvasni, hogy emberek legyünk – fogalmaz Reiter Zoltán színművész. – Szülőként, pedagógusként önkéntelenül is példák vagyunk a fiatalok szemében. Azt szeretném, ha éreznék a nézők, hogy bár Valkay tanár úrral viccelődnek vele a gyerekek, de ha kell, el tudja varázsolni őket. Forrás: Hevesi Hírlap
Zserbótangó Fodor Zsókával és Medgyesi Máriával
Az előadás két idősödő, pályájáról már "letért" színésznő történetét állítja középpontba, akik átmenetileg közös albérletbe kényszerülnek. Kamilla sikeres komikaként dolgozta végig az életét vidéki színházaknál, Klári pedig vidékről Pestre került drámai színésznő. Az egymással, és egymás múltjával vetélkedő, a magánéletükben is gyakran szerepet játszó nyugdíjas színésznők váratlanul egy olyan helyzettel találják szembe magukat, ami próbára teszi erejüket, barátságukat, szeretetüket. A történet során a könnyed, szórakoztató hangvételtől eljutnak a sors nagy kérdéseinek felvetéséig; szerelemről, életről, halálról, és hitről. Az élet és a színház hirtelen szorosan összekapcsolódik. A hatás pedig különösen erős, hiszen a játék a különleges térnek köszönhetően belép a nézők személyes terébe, erős kapcsolatot teremtve és mély érzéseket generálva. Az előadást január 13-án, 14-én, 15-én és 16-án tekinthetik meg az érdeklődők. Jegyek korlátozott számban még kaphatóak a jegyirodában.
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Boldog Karácsonyt! 🎄 (Jókai Színház)
6 1
Adventi gyertyagyújtás - December 22. (Jókai Színház)
2 0
Adventi gyertyagyújtás - December 15. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
7 0
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Rólunk írták
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
