Skip to content

Bérletes előadásainkra jegyek is válthatók. Részletek: jokaiszinhaz.hu/GYIK
Menu
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Image Youtube
JEGYVÁSÁRLÁS
Kiemelt

Minden jó, ha jó a vége! De odáig el is kell jutni…

by Szilágyiné Szabó Ágnes Szilvia
2025.11.04.
Kiemelt

„Remélem, hogy egy szép és igaz előadást tudunk csinálni hiteinkről, szerelmeinkről, gyengeségeinkről és erőinkről – azaz az életünkről.”

2025.10.15.
Kiemelt

November havi műsorunkat ITT tekinthetik meg

2025.10.30.

Dekalógus

Dekalógus (Tízparancsolat)         Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Isten nevét szádra hiába ne vedd! Az Úr napját szenteld meg! Atyádat és anyádat tiszteld! Ne ölj! Ne paráználkodj! Ne lopj! Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! Felebarátod házastársát ne kívánd! Mások tulajdonát ne kívánd! Nem csak az Ószövetségben, hanem a mindennapok, a hatalom, a gazdasági élet, az érvényesülés tízparancsolatával is gyakran találkozunk. Ezek a szabályok melyekről olykor pátosszal beszélünk, de folyton áthágjuk azokat. Az Aradi „Ioan Slavici” Klasszikus Színház társulata, Isten és ember által felállított szabályok problematikáját járja körül a mozgásszínház, pantomim, tánc eszközeivel. Szereplök: Ovidiu Ghiniţă, Adriana Ghiniţă, Zoltán Lovas, Bogdan Costea, Andrei Elek, Carmen Vlaga, Angela Petrean, Liliana Balica, Oltea Blaga, Ionel Bulbuc, Sorin Calotă, Alina Danciu, Etelka Magyari, Levente Kocsárdi, Marian Parfeni Rendező: Laurian Leontin Oniga  

Tovább

Portugál

2008. november 29-én, szombaton 15 és 19 órától a Békés Megyei Jókai Színház színpadán, leengedett vasfüggöny mögött. Egressy Zoltán: PORTUGÁL tragikomédia A Kocsmáros lányával, a huszonöt éves Masnival vezeti Irgács italboltját. A kocsma egyik törzsvendége Retek, főleg azért jár ide, mert el akarja venni feleségül Masnit, neki azonban esze ágában sincs hozzámenni. Az apának nem lenne kifogása a házasság ellen, de kényszeríteni nem akarja lányát. Gyakran megfordulnak mások is a kocsmában. Sátán, általában csendesen meghúzódik az egyik sarokban. Csipesz, egy ideig taxizott Pesten, de mióta visszajött a faluba nem csinál semmit. A Pap is be-betér, ha épp Irgácson van dolga. Csipesz felesége pedig gyakran felhajt itt egy fröccsöt azzal az ürüggyel, hogy az urát keresi. Egy nap pesti fiatalember érkezik a kocsmába; pihenni jött pár napra, mielőtt elutazna Portugáliába. Masni csodálja Becének hívja s láthatóan, nagyon jól érzik magukat együtt. Reteknek nem tetszik a dolog. Megérkezik Bece felesége, hogy férjét hazavigye. Iszonyatos botrány tör ki a „nyugodt” kocsmában. Pár nap múlva búcsú; zűrzavar, késelés, felfordulás a „való világ” költözik Irgácsra és a kocsmába. Aztán minden kezdődik előröl, mert az ÉLET már ilyen… Az Újvidéki Színház vendégjátéka 2008. november 29-én szombaton 15 és 19 órai kezdettel Jegyek 1500,-Ft-os árban kaphatók a Békés Megyei Jókai Színház jegyirodájában   Kritikák: „Egressy Zoltán darabja az egyén belső békéjének és kiteljesedésének vágyát, igényét hirdeti. A figurák nyersek, de emberségesek, számtalan, sorsukat eldöntő hibával megáldottak. A kollektív emberi magatartás mélységeit láthatjuk a darabban. Sok minden mosolyt csal az arcunkra, de csak átmenetileg, mindennek hátterében tragédia húzódik meg, a mélán, életüket tengető emberek érzelmi kisiklása. Felszínre törnek a vulgáris kifejezések, de érezhető, hogy Egressy kocsmai stílusa nem provokálni, vagy megalázni akar, csupán pontos környezettanulmányt végez” (Armin Friedl, Stuttgarter Nachncton, 2000) „Egressy Portugáljában a csehovi dermedtség, a csehovi elvágyódás is ott van. Irina, Mása és Olga Moszkvába mennének, ha lenne erejük elindulni végre. Az irgácsiak szanaszét a világba. De visszatartja őket a kocsma, a sör, a pancsbor. Csak sóvárognak egész életükben, és kapálóznak, vergődnek, mint legyek a sárga, ragacsos papírszalagon… … Saudade, mondja a portugál. Elvágyódom, sóhajt a magyar. Örök érzés. Örök és emberi.” (Szabó G. László, Új Szó, 1999. jan. 26) „Egressy Zoltán olyan író, aki összes szereplőjével azonosul. A Portugál kemény, realisztikusan groteszk ábrázolása a posztkommunista másnaposságnak. Amikor Bán János elolvasta Zoltán barátja darabját, állítólag azt mondta neki: „Tudod, hogy írtál egy cseh darabot?” És tényleg: Egressy fekete humora nagyon közel áll a mi filmkomédiáink világához, amit Forman és Menzel filmjeiből ismerünk. Ha a szerző valamit igazán tud, az a nagyszerű dialógusírás, és a pontos, autentikus szereprajzok. A darab tele van szójátékkal, szóviccel és komikus etűdök sorozatával.” (Daniela Pavlikova, Vecernik, 2001.12.20.) „Egressy Zoltán Portugálja kocsmai tragikomédia. Egész Közép-Európában sikeres. Ellenállhatatlan a humora, de közben a poszttotalitárius országok tragikus életérzéseivel és élményeivel van tele. A szóhasználat helyenként durva, egyik geg váltja a másikat, de az egész mégis az elveszett álmokról szól. A Cinoherni Klubban a groteszk cseh mindennapok tükrét látjuk, de ez is csak azt bizonyítja, hogy mennyire közel állunk a magyarokhoz, az ő mentalitásukhoz” (Eva Jenikova, Vecernik, 2002.01.09) „Ez egy nagyszerű darab. Elsősorban azért, mert a szöveg tömör eszenciája egy bizonyos típusú realitásnak, zátonyra futott sorsú emberek életének. Nagyon pontosan ismert utca– és kocsmanyelv alkotja a szöveget – ezért annyira költői.” (Ladislav Vrchovsky, Moravsko-steské noviny) „Egressy Zoltán sikeres darabját már több, mint fél tucat európai nyelvre lefordították. Mert mindenkinek megvan a maga Portugáliája. Tipikusan magyar a dráma, mégis univerzális. A Hrabal-specialista Ivo Krobot rendező optimális lehetőséget kapott a szövegben, amit ebben az esetben ki is használt.” (Zdenek Horinek, Lidové Noviny) „A magyar Egressy Zoltán elvégezte a munkát a cseh drámaírók helyett. Nagyon korszerű, és mégis időálló komédiát írt a mai vidéki életről. Hihetetlenül aktuális a munkanélküliség által okozott mozdulatlan, semmittevő légkör, ahonnan még a vágyakozás, az elvágyódás is észrevétlenül elillan. Menekülni, de hová? A fővárosba! Csehovi visszhang: Moszkvába, Moszkvába!.. Itt részint Budapestre, részint a végtelen portugál tengerpartra, Európa végére. Vagy csak az álomba. Egressy drámája tele van mit sem sejtő életbohócokkal. A Cinoherni Klubban sikerült aktuális csoportportrét készíteni a jelenünkről. És ez egy magyar szerző darabjának köszönhető. (Richard Ermil, Mladá Fronta Dnes, 2002.01.15) „Egressy a legtehetségesebb magyar szerzők közé tartozik. Darabja emberi álmokról, vágyakról, azok megvalósításának kérdésérol szól. Ahogy az életben gyakran, úgy a Portugál szereplőinek sem sikerül. Ami gátolja őket a problémák megoldásában, az nem külső körülmény, hanem a jellemükből fakad. (SME, 2001, 07. 09) „A pozsonyi korzók kávéházai közé még egy termett. A neve: Portugál. Tulajdonosa: Egressy Zoltán, akinek nagy tehetsége van ahhoz, hogy a létező színházi eszközök közül a legjobbakat hasznosítsa. A sok semmitmondó, álproblémákat felállító darab után öröm, hogy egy meglehetősen jó előadásban végre egy minőségi darabból született” (SME: Kocsma a kék ég alatt, 2001. 09. 08) ”Az uralkodó atmoszféra O’Casey-t idézi: csupa különc figura, zavaros álmokkal és ravasz túlélési stratégiákkal, amelyekkel megpróbálnak úrrá lenni a szesz sivárságán és a posztkommunista szomorúságon. Egressy darabja a társadalom bizarr tükörképeként mutatja be a falu életét: senki sem csinál semmit, mindenki csak iszik és beszél. A fordulat rafináltan épül fel: ahogy O’Casey esetében is az üde mosolyt fakasztó hencegés véres komolyságba megy át. És az élet megy tovább, könyörtelenül, komikusan. Masni az életben nem heveri ki cserepekre tört szerelmét, Bece nem jut el Portugáliába, mindannyian szegényebbek és magányosabbak lettek, és az ócskasághoz most már örökre valami irreális kegyetlenség tapad.” (Theater Heute, 1999/7) „A darab tragikomédia, főszereplői egyszerű emberek, vagyis frusztráltak, a testük deformált, az arcukat tikkek dúlják fel, faragatlanok. Az erőszak, ami belőlük jön, közvetlen következménye a szenvedéseiknek, a megcsalt reményeiknek. „Ez már nem népi demokrácia, hanem sima” –mondja a játék kezdetén az egyik szereplő. Az egész darab ezt az átalakulást illusztrálja, amely jó sok töréssel, hatalmas felfordulással és sok handabandázással jár. Komikusak a gesztusok, a helyzetek, a szövegek is, de csupa költészet és emóció az egész. (Marie-Francois Grislin, Hebdoscope, 1999. okt) „Úgy vélem, hogy csak kivételes tehetséggel lehet ilyen darabot írni és azt komédia formájában színre vinni. Végig nevetünk, miközben tudjuk, sot érezzük, hogy ez nem csak móka, ez valahol tragédia. A darab komikumán túl egyik szereplő sem tekinthető karikatúrának. Mindenki és minden nevetségesen valódi, eltekintve a groteszk iróniától, vagy akár a pátosztól. Mindez azért van így, mert szeretnivalók a szereplők és az álmaik. A keserű, és részeges légkör, a naív világlátás feledteti velük a reménytelenséget, kegyetlenséget, és bujaságot. Ez nem a Menzel-féle vigasztaló naivitás, ártatlanság. A végén derül ki, hogy a naivitás nem zárja ki a dörzsöltséget, ahogy a lírai szentimentalizmus a vérszomjúságot” Karel Král (Svet a divadlo,2000/5, a Divadlo fesztivál igazgatója) „Engem meglepett a darab őszintesége, amely kétségkívül Ödön von Horváth hatását hordja magán, mégis mai életünkből meríti helyzeteit, sorsait, melyek tökéletesek és színpadszerűek. Egyszerűen lenyűgözött, felzaklatott és meghatott.” (Vladimir Procházka dramaturg, kritikus, a Cinoherny Klub igazgatója) „Rendkívül hatásosak a dialógusok, a hagyományos színházi trükkök pedig hihetetlen precizitással vegyülnek modern értelmezésekkel. Ezek a kisemberek élnek, nem egy panoptikum részei, sem nem önmaguk paródiái. Régen éreztem színházban olyan szomorúságot, mint amikor Masni a darab végén színre lépve már csak némán szemlélődik. Tetszett, ahogy az író megpróbálja hiperbolizálni mai világunkat, amely sokszor nemcsak vonz, hanem taszít is és mi megpróbálunk menekülni előle – akár Portugáliába. (Zuzana Ulicianská, Divadelná Nitra, Szlovák Nemzeti Intézet) „Ez rólunk szól, oroszokról. A darab naturalista ábrázolásmódja, a természetes kifejező eszközök, a részegség őszintesége felerősítik az előadás komikumát. A komikumon túl azonban nyilvánvaló, hogy az alakok nem önmaguk karikatúrái. Minden és mindenki nagyon is valóságos, ironizálás és pátoszok nélkül jelenik meg.” (Olga Nikiforova- az Omszki Állami Drámai Színház művészeti vezetője) „A Portugált elő lehet adni részeges mókázásként is, ahol a nézők a röhögéstől düledeznek. Ám a darab rengeteg valós szomorúságot rejt magában. A kis ember csalódását az istenháta mögötti magyar vidéken, keletre a fővárostól, amely tele van politikai változásokkal, vad vállalkozásokkal és hamisságokkal. A világegyetem középpontjában egy üdvözítő kocsma áll, ahol mindenki szembesülhet saját megváltásának reménytelenségével. Az emberek magányukba feladják álmaikat, reményeiket, és az olcsó bor mámorába a felejtés apátiájába esnek.” (Jirí P. Kríž, Právo, 2003.01.04.) „Egressy fekete humora közel áll a cseh filmek humorához, amelyek ismertek Forman és Sverák filmjeiből, vagy például Menzel Én kicsi falucskám-jából. A darab frappáns szójátékokat, zárt komikus hatású etűdöket, gegeket és mikrohelyzeteket tartalmaz, és ez által a földhöz kötött nevetséges banalitás tragikomédiává változik. Az író kiváló dialógusokat ír és autentikus szereplőket formál. Egressy figurái az ellesett típusok és karakterek között lavíroznak. Ha egyáltalán álmodnak, álmodozásuk a mindennapi sztereotípiákba ütközik, és ezért könnyen megadják magukat. Ezen nem változtat a hírtelen jött tragikus esemény sem. Úgy tunik, minden visszatér a régi kerékvágásba, és ha a darab tovább folytatódna, akkor úgy, ahogy elindul: kocsmai bohózatként.” (Roman Cisar, DNES, 2001.12.21) „Egy realista bohózat, amely irreális gyilkossággal végződik… Poénok, amelyektől elakad a lélegzet, amelyektől könnybe lábadt szemmel figyeled a színészek féktelenségét.” (Gerardo Guccini: A süket tekintete) „Nem szívesen mondanám műfaji megjelölésként, hogy tragikomédia. Még csak nem is vígjáték vagy burleszk. Akkor sem, ha hahotázva állunk fel az előadás végén, mert Egressy szereplői erre a pillanatra is tartogatnak egy poénzáport. S ha így fogalmaztam, már benne is van: dráma ez, benne mindennapjaink kisebb-nagyobb tragédiái… …itt mindennek rendje van, primitív mindennapi szokások, fordulatok, gesztusok és párbeszédek diktálják az életet. Legfőképpen a dolgok középpontjában, a kocsmában. A szereplők pedig másra vágynak. Jobbra, érdekesebbre, vagy távolabbira. De nem történik semmi: sem jobb, sem érdekesebb. Mégsem egyértelműen az elvágyódás drámája ez. Sokkal inkább a tehetetlenségé, az ittrekedtségé… Egressy messzemenő precizitással megalkotott figurái továbbélnek bennünk. ” (Szatmári Friss Újság, 2003. máj.8. ) „A darab komikumát (és tragikumát is egyben) az adja, hogy a szereplők a belső sivárságnak és tehetetlenségnek, a mindig mindennünnen elvágyódásnak, a természetes örömökre való képtelenségnek ugyanazt a poklát próbálják alkoholba vagy pótcselekvésbe , ízetlen tréfákba oldani… …kegyetlen és kilátástalan világ ez az Európa egész keleti felére kitágítható Irgács… …Egressy Zoltán szerint az ő dolga a valóság felmutatása –az esetleg létező kiutat a szereplők élő másainak kell megtalálniuk. Akik mindegyikét megértéssel és szeretettel alkotta meg. Abban a meggyőződésben, hogy valamilyen szinten mindenkinek igaza van.” (Szatmári Friss Újság, 2003. máj 12.) „Mintha ezer éve ismerném a szereplőket. Mintha én is azon az utcán járnék, mint Retek. Látom őket, találkozom velük, elmegyek mellettük, megiszom velük egy vodkát. A Portugál olyan, mint egy tükör, mely néha görbe, néha pedig oly áttetsző, olyan pontos képet ad, hogy szinte elvakítja a szemünket. Nagyon meghatott Masni szövege („Még szerencse, hogy nem szerettem belé”). Ha egy ilyen szép, fiatal szerelmes lány ezt mondja, mikor elhagyja a szerelme, az nemcsak önvédelem és az elvesztett szűzesség jele, hanem már cinizmus is” (Eva Obrebowska-Piasecka, Gazeta Wyborcza, 31 maja 2004) „A Portugál két világ konfrontációja. Érzelmekről, vágyakról, tehetetlenségről szól a fő vonal, mégsem szentimentális a történet, nem a rossz város és a falusi idill ellentéte. Mindkét valóság tele van ellentmondásokkal. A falusiak aktív életre vágynak, a fővárosi fiú ki akar törni a yuppie-életformából. De esélye senkinek nincs. Az álmok a kincsek a darabban: ha nem sikerül is, az élet értelmét adja meg a keresés. Portugália, mint valami paradicsomi hely, nem véletlenül került kiválasztásra a szerzőáltal. Egressy Zoltán nagyon gazdag, különféle jellemeket felvonultató széles palettát mutat be. Mindenkiben van kedvesség, félelem, boldogtalanság és tragédia is. Nagyon mély és szép portrék ezek” (Malgorzata Piwowar, Rzeczpolita, 2001. okt. 18) „Olyan történet ez, amely egy haldokló világról szól, amelyben jövő nélküli emberek élnek. Az életük vegetáció. A dráma legalább annyira beszél a lengyel vidékről, mint a magyarról, egész Közép-Kelet-Európáról. 1989 után ebbe a térségbe a demokrácia és a kapitalizmus egyszerre jutott be. Emlékeinkben élnek még a régi remények, ugyanúgy, mint a közeli országok esetében. Pár év elmúltával a beteljesületlenség is hasonló. A főhősnek a szabadság a legfontosabb, és a szerző őt gunyorosabban, csipkelődőbben írja le, együttérzőbb a helyi vesztesekkel. A hangsúly a helyzet kilátástalanságában van, feltétlenül meg kell nézni!” (Janusz R. Kowalczyk, Gazeta Wyborcza- telewiznyja) „Egressy Zoltán úgy komponálta meg a darabot, hogy még Retek sem kelt ellenérzést: a szerző nemcsak nevetetett, hanem megtanított arra is, hogy a „retekségre” úgy tekintsünk, mintha tükörbe néznénk. Meggyőző darab, nagyon jól érzi a határt a valóság igazságai és a butaság gunyorossága között. Szerintem nem rossz, ha egy színházban a vágyakról beszélnek. Még aki soha nem lakott messze a fővárostól, nem szokott hozzá a reménytelenséghez, nem kóstolt bele a boldogtalanságba, az is észreveheti:…

Tovább

Hallstatt – kellék

 

Tovább

Edith és Marlene – Jelmez

     

Tovább

Elnöknők – szereposztás

  AZ OSZTRÁK KULTÚRA HÓNAPJA 2009. DECEMBER   Werner Schwab: ELNÖKNŐK Fordította: Szilágyi Mária, Parti Nagy Lajos   Erna – KARA TÜNDE Grete – BEDE-FAZEKAS ANNA Mariedl – DOBÓ KATA   Zene: Joseph Haydn után szabadon Gulyás Levente Súgó: Kiss Katalin Ügyelő: Halász Péter Díszlettervező: Mira János Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet Díszlettervező-asszisztens: Csiffáry Zsuzsanna Jelmeztervező-asszisztens: Kelle Jázmin   Rendezőasszisztens: Kiss Katalin   Rendező:  Szalma Dorotty   Próbakezdés: 2009. november 2. Főpróbahét: 2009. november 27 – december 3. Bemutató: 2009. december 4.

Tovább

Hallstatt – díszlet

  Hallstatt alaprajz Hallstatt részletrajz Hallstatt részletrajz 2 Hallstatt részletrajz 3

Tovább

Edith és Marlene – Szereposztás

    STÚDIÓSZÍNHÁZ Pataki Éva: Edith és Marlene zenés játék 2 részben Szereplők:                   Piaf Tarsoly Krisztina Marlene Kara Tünde Momone, Piaf féltestvére; Ápolónő Bányai Ágota Leplée, bártulajdonos Rendőrfelügyelő Raymond, szövegíró és impresszárió Marcel, boksz-világbajnok Theo, fodrász és énekes     Csomós Lajos     Georges, bárzongorista Gulyás Levente   Játéktér: Fekete Péter és Tege Antal Jelmez: Kiss Katalin és Tege Antal Design asszisztens:  Litauszki Ágnes Design asszisztens: Fábián Ágnes Korrepetitor: Szente Éva   Súgó – Rendezőasszisztens:  Bányai Ágota   Rendező: Tege Antal    

Tovább

Javor – jelmez

 Jelmeztervek

Tovább

Elnöknők – kellék

     

Tovább

Aska és a farkas – jelmez

    Jelmez  

Tovább

Javor – média

    Nem János – Javor vitéz! Szlovák szomszédolás a Jókaiban Szlovák kulturális hónap a Békés Megyei Jókai Színházban Ivan Holub: Javor vitéz, avagy mese a régmúlt időkből November a szlovák kultúra hónapja  

Tovább

Elnöknők – jelmez

   

Tovább

Aska és a farkas – díszlet

    Díszlet  

Tovább

Javor – szereposztás

    A SZLOVÁK KULTÚRA HÓNAPJA 2009. NOVEMBER M A G Y A R O R S Z Á G I      B E M U T A T Ó  Ivan Holub: Javor vitéz, avagy mese a régmúlt időkből szlovák énekes mese   Mesélő: Mészáros Mihály Javor, vitéz: Vadász Gábor Kosper ,kis démon: Szabó Lajos Átokházi Laci bácsi, a gonosz Démonok Fejedelme: Szőke Pál Halál: Nagy Erika Milena: Liszi Melinda szh. Garabonciás: Cseh Adrienn szh.   Németh Anna szh. Belzebütykös Szabó Gábor szh. Lütyő Nagy Róbert szh. Monyók, démonok Németh Anna szh. Vakarcs Cseh Adrienn szh. Borzas Üveges Réka szh. Puko Vígh Zsuzsanna szh. Valamint, Vadleányok, Erdei pucók és Parasztok       Súgó: Németh Anna szh., Liszi Melinda szh. Ügyelő: Csipke Sándor Díszlettervező: Lonovics László festő- és grafikusművész Jelmeztervező: Őry Kati Díszlettervező-asszisztens: Kovács Tibor Jelmeztervező-asszisztens: Molnár Ágnes Színpadtechnikus asszisztens: Orbán Péter Korrepetítor: Rázga Áron Zeneszerző: Lakatos Róbert Zene: Lakatos Róbert és a RÉV Koreográfus: Born Gergely Rendezőasszisztens: Czitor Attila Rendező: Czajlik József   Próbakezdés: 2009. szeptember 29. Főpróbahét: 2009. október 28 – november 9. Bemutató: 2009. november 10. Díszbemutató: 2009. november 13.  

Tovább
1
23456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150151152153154155156157158159160161162163164165166167168169170171172173174175176177178179180181182183184185186187188189190191192193194195196197198199200201202203204205206207208209210211212213214215216217218219220221222223224225226227228229230231232233234235236237238239240241242243244245246247248249250251252253254255256257258259260261262263264265266267268269270271272273274275276277278279280281282283284285286287288289290291292293294295296297298299300301302303304305306307308309310311312313314315316317318319320321322323324325326327328329330331332333334335336337338339340341342343344345346347348349350351352353354355356357358359360361362363364365366367368369370371
…372373374375376…
377378379380381382383384385386387388389390391392393394395
396
Korábbi híreink megtekintéséhez kattintson ide!

Legfrissebb képek

Furfangos mese

Azok a boldog szép napok – Frédi és Lina álma

Kék róka

Álomügyelet

Még több képet talál előadásainkról a galériában

Kattintson ide!

Legújabb videók

Békéscsabai Jókai Színház

1.4ezer subscribers

A Jókai Színház hivatalos YouTube csatornája.

Békéscsabai Jókai Színház
Szép Bence – Tóth Gábor – Lénárt László: Furfangos mese
zenés mesejáték
Kelekótya Kázmér király:  Szász Borisz
Eszes András, a szolgája:  Falusi Balázs Áron
Furfang Frigyes király, öreg király:  Lénárt László
Furfang Flóra királykisasszony, a lánya:  Kristály Alexandra
Bözsi néni:   Nánási-Veselényi Orsolya / Szente Éva
Továbbá: Hamar Vivien, Kövesdi Kornélia, Somogyi Anna, Borák Péter, Kollár Bence szh.
Súgó: Pacsika Szilvia 
Ügyelő: Kristály Alexandra 
(Szepsi Szilárd, Szűcs Attila)
Díszlettervező: Egyed Zoltán 
Jelmez: Kiss Kata
Koreográfus: Mlinár Péter
Rendezőasszisztens: Kövesdi Kornélia
Rendezte: Puskás Dániel eh.
Az előadás az NKA támogatásával valósult meg.

Szép Bence – Tóth Gábor – Lénárt László: Furfangos mese

zenés mesejáték


Kelekótya Kázmér király: Szász Borisz

Eszes András, a szolgája: Falusi Balázs Áron

Furfang Frigyes király, öreg király: Lénárt László

Furfang Flóra királykisasszony, a lánya: Kristály Alexandra

Bözsi néni: Nánási-Veselényi Orsolya / Szente Éva

Továbbá: Hamar Vivien, Kövesdi Kornélia, Somogyi Anna, Borák Péter, Kollár Bence szh.

Súgó: Pacsika Szilvia

Ügyelő: Kristály Alexandra
(Szepsi Szilárd, Szűcs Attila)

Díszlettervező: Egyed Zoltán

Jelmez: Kiss Kata

Koreográfus: Mlinár Péter

Rendezőasszisztens: Kövesdi Kornélia

Rendezte: Puskás Dániel eh.

Az előadás az NKA támogatásával valósult meg.

5 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLlZoWWIzcEU5QTNN

Szép Bence – Tóth Gábor – Lénárt László: Furfangos mese (Békéscsabai Jókai Színház)

58 megtekintés 2025. november 7.

5 0

Herczeg Ferenc: Kék róka
vígjáték
Színpadi átirat: Zalán Tibor
Pál:  Tege Antal
Cecile:  Papp Barbara
Sándor:  Czitor Attila
Trill báró:  Csomós Lajos
Jászai Mari-díjas
Lencsi:  Kiss Viktória
Súgó: Kristály Alexandra 
Ügyelő: Szűcs Attila
Díszlet, jelmezasszisztens: Huszár Kató 
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Mozgás: Mlinár Péter 
Zene: Varga Bálint
Rendezőasszisztens: Kiss Kata
Rendező: Herczeg T. Tamás

Herczeg Ferenc: Kék róka
vígjáték

Színpadi átirat: Zalán Tibor


Pál: Tege Antal

Cecile: Papp Barbara

Sándor: Czitor Attila

Trill báró: Csomós Lajos
Jászai Mari-díjas

Lencsi: Kiss Viktória

Súgó: Kristály Alexandra

Ügyelő: Szűcs Attila

Díszlet, jelmezasszisztens: Huszár Kató

Jelmez: Bianca Imelda Jeremias

Mozgás: Mlinár Péter

Zene: Varga Bálint

Rendezőasszisztens: Kiss Kata

Rendező: Herczeg T. Tamás

4 1

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLnRnQmowSGhES1I0

Herczeg Ferenc: A kék róka (Békéscsabai Jókai Színház)

60 megtekintés 2025. november 7.

4 1

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelgünk az Azok a boldog szép napok - Frédi és Lina álma című előadásunk részletével. Tamási Lajos versét Koltay Gergely zenéjével, Nagy Róbert, Puskás Dániel és Szász Borisz előadásában hallhatják.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelgünk az Azok a boldog szép napok - Frédi és Lina álma című előadásunk részletével. Tamási Lajos versét Koltay Gergely zenéjével, Nagy Róbert, Puskás Dániel és Szász Borisz előadásában hallhatják.

6 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLk1lUE1rc2NsaUpz

TISZTELET A HŐSÖKNEK!

48 megtekintés 2025. október 23.

6 0

Színházunk eddig is kiemelt figyelmet fordított az akadálymentesítésre, így jelnyelvi tolmács és audionarráció segítségével látás- és hallássérült vendégeink is élvezhetik előadásainkat.
A 2025-2026-os évadtól kezdve teátrumunk Autizmusbarát intézményként felkészülten fogadja az autizmussal élő nézőket is. A számukra létrehozott AUT Kuckó kialakításában és a kisfilm elkészítésében az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány nyújtott szakszerű segítséget, melyet ezúton is hálásan köszönünk!

Színházunk eddig is kiemelt figyelmet fordított az akadálymentesítésre, így jelnyelvi tolmács és audionarráció segítségével látás- és hallássérült vendégeink is élvezhetik előadásainkat.
A 2025-2026-os évadtól kezdve teátrumunk Autizmusbarát intézményként felkészülten fogadja az autizmussal élő nézőket is. A számukra létrehozott AUT Kuckó kialakításában és a kisfilm elkészítésében az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány nyújtott szakszerű segítséget, melyet ezúton is hálásan köszönünk!

4 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLmpRVWREZWRlZmlN

A Békéscsabai Jókai Színház Autizmusbarát intézmény!

51 megtekintés 2025. augusztus 30.

4 0

Június 21-ig a Békéscsabai Jókai Színház színpadán!

Június 21-ig a Békéscsabai Jókai Színház színpadán!

24 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLkJRNEt5QjZpVzlB

Fatia Negra - Békéscsabai Jókai Színház

631 megtekintés 2025. május 28.

24 0

0 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLnVTVFYtMTJsQy1F

2025/2026-os évad Studio Előadásai - Békéscsabai Jókai Színház

79 megtekintés 2025. május 9.

0 0

További videók... Feliratkozás

Gyorslinkek munkatársainknak

Következő előadásaink

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Egyetértek a használati feltételekkel
Kérjük, valódi email címet adjon meg
Ezzel a címmel már korábban regisztráltak
A megadott biztonsági kód helytelen.
Köszönjük feliratkozását! A megadott email címre küldtünk egy emailt, kérjük kattintson az emailben található linkre.
Facebook
Rólunk írták

„Az ügyelőben is benne van, amit a drámáról tudok” – Kortársonline

István, az országépítő – Ma reggel

„Kemény és kegyetlen út Istvánnak…” – behir.hu

Táncdalfesztivállal zárult a Városházi Esték programsorozata – behir.hu

Oscar a megnyitón – behir.hu

A Fatia Negrával indul a Szarvasi Vízi Színház programja – M1

Belépés munkatársainknak

Regisztráció munkatársainknak

Regisztráció

Levelezés munkatársainknak

© 2007 – 2025 Békéscsabai Jókai Színház
Go to Top
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy a legrelevánsabb élményt nyújtsuk azáltal, hogy emlékezünk a preferenciáira és ismételt látogatásaira. Az „ELFOGAD” gombra kattintva hozzájárul az ÖSSZES süti használatához. Mindazonáltal személyre is szabhatja a Cookie-beállításokat.
COOKIE BEÁLLÍTÁSOKELFOGAD
Manage consent

Adatvédelmi áttekintés

Ez a webhely cookie-kat használ, hogy javítsa az élményt a webhelyen való böngészés során. Ezek közül a cookie-k közül a szükségesnek minősített sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó cookie-kat is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a webhelyet. Ezek a cookie-k csak az Ön hozzájárulásával kerülnek tárolásra a böngészőjében. Lehetősége van arra is, hogy leiratkozzon ezekről a cookie-król. De ezen cookie-k némelyikének letiltása hatással lehet a böngészési élményre.
Szükséges
Mindig engedélyezve
A szükséges cookie-k elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ezek a sütik anonim módon biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági funkcióit.
SütiIdőtartamLeírás
cookielawinfo-checkbox-analytics11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-functional11 hónapA cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz.
cookielawinfo-checkbox-necessary11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak.
cookielawinfo-checkbox-others11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-performance11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
viewed_cookie_policy11 hónapA cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot.
Funkcionális
A funkcionális cookie-k segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, mint például a webhely tartalmának megosztása közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtése és egyéb, harmadik féltől származó funkciók.
Teljesítmény
A teljesítmény-cookie-k a weboldal kulcsfontosságú teljesítményindexeinek megértésére és elemzésére szolgálnak, ami segít jobb felhasználói élményt nyújtani a látogatóknak.
Analitika
Az analitikai sütiket arra használjuk, hogy megértsük, hogyan lépnek kapcsolatba a látogatók a weboldallal. Ezek a cookie-k segítenek információt szolgáltatni a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalom forrásáról stb., vagyis a látogatói elégedettségről.
Hirdetés
A hirdetési cookie-k arra szolgálnak, hogy a látogatók számára releváns hirdetéseket és marketingkampányokat lássanak el. Ezek a cookie-k követik a látogatókat a webhelyeken, és információkat gyűjtenek testreszabott hirdetések megjelenítéséhez.
Egyéb
Egyéb kategorizálatlan cookie-k azok, amelyek elemzése folyamatban van, és amelyeket még nem soroltak be egy kategóriába.
Mentés és elfogadás
Megszakítás
Eszköztár megnyitása Akadálymentesítés eszközei

Akadálymentesítés eszközei

  • Betűméret növeléseBetűméret növelése
  • Betűméret csökkentéseBetűméret csökkentése
  • SzürkeárnyalatosSzürkeárnyalatos
  • Magas kontrasztMagas kontraszt
  • Negatív kontrasztNegatív kontraszt
  • Világos háttérVilágos háttér
  • Hivatkozások aláhúzásaHivatkozások aláhúzása
  • Olvasható betűtípusOlvasható betűtípus
  • Alaphelyzetbe állítás Alaphelyzetbe állítás