Nagy volt a várakozás, és a siker is október 26-án, amikor Arthur Miller Pillantás a hídról című világhírű drámáját mutatta be a Békéscsabai Jókai Színház. A nevelt lánya iránt szerelemre lobbanó Eddie Carbone szerepét Bartus Gyula, Catherine-ét Papp Barbara játssza, az előadást Csiszár Imre rendezte.
A premier mindig ünnep, hozzátartozik az igazgatói köszöntő a bejáratnál, a gyertyafény, a koccintás a foyer-ban, és most a huszadik század egyik meghatározó amerikai szerzője a színpadon. Arthur Miller 1955-ben írta Pillantás a hídról című drámáját, amit azóta folyamatosan világszerte, így hazánkban is játszanak a színházak.
Békéscsabán is szerepelt már műsoron az Édes fiaim, A salemi boszorkányok, az Alku, sőt a Pillantás is 1967-ben. Akkor Máté Lajos rendezte az előadást. Nem tudom, emlékszik-e még valaki Békéscsabán a két régi főszereplő nevére: Pákozdy János és Balla Olga. Szentirmay Évát még nem felejtettük el páran, Beatrice-t, Eddie feleségét keltette életre az akkori előadásban. Talán Körösztös Istvánra emlékezhetnek az idősebbek, aki az ügyvéd, Alfieri figuráját játszotta, és Gyurcsek Sándor lehet még ismert, aki Louis szerepét.
Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész a görög sorstragédiák műfajába sorolta a modern alkotást, és Miller precíz, matematikai pontosságú szövegét érintetlenül hagyva (Vajda Miklós fordításában), emberi, erkölcsi mélységekbe ásva, a klasszikus színház rangjára emelte az előadást. A 2018-19-es évad első nagyszínpadi bemutatója olyan értékes, megrázó és elgondolkodtató produkció, amely sokáig emlékezetes marad a néző számára.
Eddie Carbone alakját a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula játssza mély átéléssel. Beatrice, a felesége figuráját Kovács Edit megrázóan. Catherine, a nevelt lány szerepében Papp Barbara (egyetemi hallgató) bizonyítja ismét tehetségét. A két olasz rokont, illegális bevándorlót Katkó Ferenc (Marco) és Czitor Attila (Rodolpho) meggyőzően kelti életre. Az ügyvéd, Alfieri figurájában Tege Antal remek. A kisebb szerepekben fiatal színészek és a Színitanház hallgatói lépnek színpadra.
A jelmeztervező a Jászai- és Kossuth-díjas Szakács Györgyi. A díszlet a rendező munkája, szcenikus Egyed Zoltán.
Talán lesznek, akik évtizedek múltán sem felejtik el a szereplők nevét, vagy legalább a színházi krónika, kritika megőrzi az emléküket.
Niedzielsky Katalin
Fotó: A-TEAM/
Lipták Szabolcs