Az évad második bemutatóját tartottuk hétfőn este a Jókai Színházban. A Magyar Dráma Napján debütált az Ibsen Stúdiószínházban A szűz és a szörny című tragikomédia, melyet Pozsgai Zsolt íróként és rendezőként is jegyez.
Pozsgai Zsolt nevéhez számos siker fűződik a Jókai Színházban, szinte házi szerzőnek számít. Ezúttal a főváros áldott-átkozott nyolcadik kerületébe visz el minket, egy szétégetett arcú bűnöző és az álmait kergető romlatlan erdélyi kislány történetével. Egy komikus és tragikus elemekben bővelkedő mese, amely valósággá válik itt és ma, Magyarországon. A szűz és a szörny című tragikomédiáját a Magyar Dráma Napján, mutattuk be 19 órától az Ibsen Stúdiószínházban.
1995-ben a rendőrség letartóztatta a budapesti, nyolcadik kerület alvilágának egyik ismert alakját, aki évekig bujkált egy lakásban, az utcára sem lépett ki onnan. Erre jó oka volt: egy balatoni rablásnál forró vasalóval szétégette az arcát a megtámadott idős hölgy. Az eltorzult arcú „alvilági herceg” kénytelen volt visszavonulni, magányában csak egy régi cimborája tartott ki mellette, ő is csak a külföldi bankszámlákon elrejtett pénzek reményében. Eddig az igaz történet. Pozsgai Zsolt továbbgondolta ezt a helyzetet és a megtörtént eset alapján továbbszőtte azt. Így került bele a darabba egy idióta, öreg házmester, egy nagypofájú takarítónő – és egy tündéri szép fiatal, erdélyi lány, aki munka reményében érkezik a magyar fővárosba. A „Szörny” rákényszerül arra, hogy kiadja egyik szobáját albérletbe, ide érkezik meg a kis Kriszta, akit nem érdekel a „Herceg” kinézete, mindenkit szeretni és érteni akar…Hogyne szövődnék köztük valamiféle emberi kapcsolat, amely azonban nem feltétlenül úgy alakul, mint a mesében…
A Herceg szerepét a Jászai-díjas Bartus Gyula formálja meg, Krisztát, az erdélyi lányt a színészhallgató Kovács Ágnes. Szőke Pál játssza Samu bácsit, a házmestert. Csomós Lajos Köcsögöt, a Herceg cimboráját alakítja, Karcsi nénit, a nagypofájú takarítónőt pedig Kovács Edit.
„Szüzek egyre kevesebben vannak, és szörny egyre több. Egy csodaszép erdélyi kislány elindul megvalósítani álmát, hogy beiratkozzék az Európa Egyetemre, Bolognában. És Budapest VIII. kerületében köt ki egy bujkáló maffiafőnök lakásában, akinek egy akció után a felismerhetetlenségig eltorzult az arca, beszélni sem tud. Csak üvölt. A szellemi és fizikai megsemmisülés határán. Az új albérlő, az erdélyi kislány azonban nem látja csúfnak. Mindent úgy fogad, ahogy van. És ha ehhez hozzá jön még a felesége halála után megzakkant öreg házmester, egy idióta, őrjöngő takarítónő és Köcsög, a maffiavezér egykori jobbkeze, ma is „önzetlen” segítőtársa – összeáll a mese, összeáll a tragikomédia. Mint a mesében: a nevetés és a katarzis örök szövetségben. A megdöbbentő megoldás felé. „ – fogalmazott Pozsgai Zsolt.
A dráma több sikeres bemutató után érkezett meg Békéscsabára . Külön érdekessége az előadásnak, hogy a kiváló szaxofonjátékos, Belicza Károly írta – és játszotta fel – a kísérőzenét.
