A zenés sárkánykrimi mint műfajmegjelölés eléggé különös, de a lényeg, hogy Kerstin Slawek – Dorotty Szalma – Gulyás Levente darabja a mese, a krimi és a musical legjobb tulajdonságait egyesíti, hogy a kisgyerektől a felnőttig minden korosztálynak élményt nyújtson. A Sárkány a szekrényben című előadást a Békéscsabai Jókai Színházban Dorotty Szalma rendezte. (Niedzielsky Katalin kritikája)
A sárkányok mitológiai figurák, jól ismertek nemcsak az európai, hanem a kínai, az amerikai és az indiai kultúrában is. Az ókori görög eposzoktól a magyar népmesékig mindenütt megtaláljuk a félelmetes, hatalmas, repülő, többfejű és tüzet okádó lényeket, vagy éppen a bölcs, természetfeletti erővel bíró teremtményeket. De a jóságos, gyerekeket, isteneket védelmező, az embereknek segítő sárkányok is megjelennek, főleg az ázsiai legendákban. A német szerzőpáros alkotta sárkány (fordította: Szabó Emese és Szente Éva) kezdetben oltalomra szoruló, aranyos kis háziállat, meglepetésként érkezik Sophia hercegnő születésnapjára, és az ünnepelt rögtön megszereti. Gyorsan hatalmas élőlénnyé fejlődik, de sosem lesz félelmetes, mert kiderül, hogy jóságos, ragaszkodó, és a gyönyörű színei, a kék-zöld, lila, türkiz legszebb árnyalatai ellensúlyozzák még a méreteit is.
A színpadi látvány – gyermekszoba fehér bútorokkal és az ajándékdobozok áradata – azonnal magával ragadja az ujjongó publikumot. A mesés történet sok kalandot és izgalmat ígér. A gyermekszobát ellepik az ajándékok, baba, játék, ékszer, óriási plüss kutya, de az ünnepelt egyiknek sem tud örülni, mert szülei nem érnek rá, hogy felköszöntsék, és egyébként is semmi másra nem vágyik, csak egy kiskutyát szeretne.
A nagymamájától kapja a hercegnő a hatalmas tojást, amelyből kikel a kis sárkány, és nagyon gyorsan nő, egyre nehezebb eldugni, titokban tartani. Alima, a tisztaságmániás dajka a permetezés miatti köhögést Sophiának tulajdonítja, ezért orvosért szalad. A fehér gyermekszoba után Laskaris, az orvos-varázsló-alkimista titokzatos, sötét laboratóriumában vagyunk, segédje Smok – furcsa páros a fantasztikum világából, jól megnevettetik a közönséget. A két helyszín – fehér és fekete, az otthon nyugalma és a veszélyes boszorkánykonyha – gyakran változik az előadás alatt, sok jelenet mesekönyvbe illő tájakon játszódik.
Laskaris gyanút fog, sárkányszagot érez, vérszemet kap, szeretné magának – varázsital gyártásához, füvek helyett – megszerezni a kissárkány lelkét. De Sophia és a titokzatos jövevény ekkor már két jó barát, akik ragaszkodnak egymáshoz. A dada a lányt védi, a lány a sárkányt, a varázsló gonosz tervet forral, de segédje inkább átáll Sophia mellé, így őrült versenyfutás kezdődik.
Nem csak a látvány különleges, káprázatos, kivételes zenét, sokszor egészen lírai, sodró dallamokat, máskor kemény rockot komponált Gulyás Levente a darabhoz, a dalszövegek szellemesek, meghatók. A hercegnő számai, Smok lúzer dala, Laskaris cselszövései, a dadus bolyongásai az ösvényen, a sárkánydal, a finálé – mind nagy élmény. De az előadás csúcspontja – látványban, mondandóban és zenében is – a repülős jelenet a filmvetítéssel, ahol „Az ég a földdel összeér”. A szivárványsárkány hátán, aranyló szárnyaival Sophia és Smok a magasba száll, hogy megkeresse a szív alakú erdőt, csodás utazás ez az öröm, a szeretet birodalmába. A látvány és a zene – ahogyan szállnak a mese hősei a hegycsúcsok fölött -, magasba röpítik a nézőtéren tátott szájjal bámuló gyerekeket is, és nem csak a gyerekeket.
Raduga, a szivárványsárkány gyorsan belopta magát a publikum szívébe, bámulták, csodálták, remekül szórakoztak, és még tanultak is ebből az elgondolkodtató, modern felfogású, igényes előadásból. Szalma Dorotty rendezése, Udo Herbster díszlete és jelmezei, Gulyás Levente zenéje arról mesélt, hogy álmodni, repülni kell, érdemes, mert csak így juthatunk el a csoda világába, a szeretet birodalmába.
Sophia szerepéből vagány, kedves kis hercegnőt formált Csonka Dóra, olyan mesehőst, aki nagyon közel áll a mai gyerekekhez. Smok alakjában az idétlen tanítványtól, a mestertől a Sophiával együtt repülésig hatalmas ívet rajzolt meg ügyesen Nagy Róbert. Juhos Marcell Raduga sárkánya kedvenc mesehőssé lépett elő, a „felnőtt” sárkányt kitűnően mozgatta, ami nem lehetett egyszerű feladat. Alima dajkát Komáromi Anett szeretettel és humorral vitte színpadra, Laskaris kettős szerepéből (varázsló és orvos) Csomós Lajos markáns figurát teremtett.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Nyári Attila/A-TEAM
