Részletesen a 2018/2019-es évad darabjairól

A BÉKÉSCSABAI JÓKAI SZÍNHÁZ BÉRLETES ELŐADÁSAINAK MŰSORTERVE A 2018/2019-ES ÉVADRA

Bérletmegújítás: április 24-től május 23-ig. Új bérlet vásárlása május 24-től.

A BÉRLETRENDSZER BEMUTATÁSA

FELNŐTT BÉRLET:

1. Noël Coward: VIDÁM KÍSÉRTET komédia
2. Arthur Miller: PILLANTÁS A HÍDRÓL színmű
3. Rákosi Viktor – Nemlaha György: ELNÉMULT HARANGOK színmű (Ősbemutató)
4. Szente Béla: SZÁRNYAD ÁRNYÉKÁBAN történelmi játék (Ősbemutató)
5. Móricz Zsigmond: NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL vígjáték
6. Terrence McNally – David Yazbek: ALUL SEMMI musical comedy

IFJÚSÁGI BÉRLET:

(középiskolásoknak, főiskolásoknak)

1. Arthur Miller: PILLANTÁS A HÍDRÓL színmű
2. Szente Béla: SZÁRNYAD ÁRNYÉKÁBAN történelmi játék (Ősbemutató)
3. Móricz Zsigmond: NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL vígjáték
4. Terrence McNally – David Yazbek: ALUL SEMMI musical comedy

DIÁKBÉRLET

(5–8. osztályos diákoknak)

kisdiák – általános iskola 5–6. osztályos diákoknak

1. Weber Kristóf – Zalán Tibor: A sHÓwKIRÁLYNŐ zenés mesejáték
2. Kocsák Tibor – Bozsó József: KUKAC KATA KALANDJAI mesemusical
3. Szarka Gyula – Zalán Tibor: AZ IGAZMONDÓ JUHÁSZ ÉS AZ ARANYSZŐRŰ BÁRÁNY zenés mesejáték (Ősbemutató)

+ Minden előadás után rendhagyó színházi beszélgetés.

nagydiák – általános iskola 7–8. osztályos diákoknak

1. Weber Kristóf – Zalán Tibor: A sHÓwKIRÁLYNŐ zenés mesejáték
2. Szente Béla: SZÁRNYAD ÁRNYÉKÁBAN történelmi játék (Ősbemutató)
3. Móricz Zsigmond: NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL vígjáték

MESEBÉRLET

óvodásoknak, általános iskola 1–4. osztályos diákoknak

1. Weber Kristóf – Zalán Tibor: A sHÓwKIRÁLYNŐ zenés mesejáték
2. Kocsák Tibor – Bozsó József: KUKAC KATA KALANDJAI mesemusical
3. Szarka Gyula – Zalán Tibor: AZ IGAZMONDÓ JUHÁSZ ÉS AZ ARANYSZŐRŰ BÁRÁNY zenés mesejáték (Ősbemutató)

 

Arthur Miller: PILLANTÁS A HÍDRÓL

színmű

Rendező: Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész

Eddie Carbonét pusztulásba viszi egy olyan szenvedély, amely észrevétlenül hatalmasodik el rajta, teljesen kiforgatja eredeti, tisztességes énjéből, és olyan tettekre ragadtatja, amelyek már halála előtt megszüntetik, kitörlik belőle azt az embert, aki valaha volt.

Miller drámájának hőse, Eddie, valójában nagyszerű fickó. Erős, kitartó, megbízható, és erkölcsös férfi, aki szerény sorsa ellenére is igyekszik tisztes megélhetést biztosítani családja számára. Mert a családját mindennél jobban szereti, mindenekelőtt lányaként nevelt unokahúgát, Catherine-t, aki ugyancsak rajong nevelőapjáért. A családi idillt két olasz rokon érkezése töri meg, akik illegális bevándorlóként érkeznek az Államokba.

A Catherine és Rodolpho között alakuló viszony Eddie-t teljesen kifordítja önmagából. Innentől kezdve a vad indulatok és tébolyult szenvedélyek irányítják az eseményeket, s mi közben, akár egy görög sorstragédiában, már elejétől fogva tudjuk, érezzük, hogy Eddie bűnös szerelmével tragikus vétséget követ el, tehát sorsa megpecsételődött.

 

Noël Coward: VIDÁM KÍSÉRTET

komédia

Rendező: Kiss József

a Sík Ferenc Kamaraszínházban

Charles, a befutott angol író készülő regényéhez tanulmányozni óhajt egy igazi médiumot. Bár Ruth, a felesége, nem lelkesedik az ötletért, meghívja Madame Arcatit, a közelben lakó spiritisztát, biciklizzék át hozzájuk, s egy kellemes nyáresti vendégség során tartsanak egy igazi szeánszot. A háziorvosukat és annak lelkes feleségét is meghívják, hogy az írói szándék ne lepleződjék le az érzékeny hölgy előtt. A társaság nem hisz a hókuszpókuszokban, mígnem Madame Arcati transzba esik, és a sötétben meglebben a függöny…

Noël Coward vígjátéka majd’ 80 esztendős, ám ez a fajta angol humor semmit sem veszített fényéből – könnyed, elegáns, kifinomult és rendkívül szórakoztató.

E pillanatban is sok színház játssza, szerte a világban, ezt a darabot. Mintha mi is ott ülnénk a pamlagon, szmokingban vagy elegáns ruhában, kezünkben konyak vagy száraz Martini. Szól a kellemes zene, és érdekes témákról lehet szellemesen társalogni. És jól tesszük, ha szemünk se rebben, amikor lehuppan közénk egy csinos és vidám kísértet…

 

Rákosi Viktor – Nemlaha György: ELNÉMULT HARANGOK Ősbemutató

színmű

Rendező: Seregi Zoltán

A Sík Ferenc Kamaraszínházban Rákosi Viktor regényének adaptációja, Nemlaha György átdolgozásában.

A múlt század neves újságírója, humoristája, drámaírója több regénnyel lett népszerű; a Korhadt fakeresztek, a Hős fiúk, és főleg az Elnémult harangok, a maguk idejében bestsellerekké lettek. Sipilusz álnéven humoros könyveket is jegyzett, sőt, egy időben – ez sokat elmond sokoldalúságáról – a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke volt.

Az Elnémult harangok című regénye 1903-ban jelent meg a Révai Testvérek kiadásában, és mindmáig tizennégy kiadást ért meg – ez talán a legismertebb műve. Ebben közrejátszik az is, hogy a színházak évtizedekig játszották adaptációját, és hogy kétszer is megfilmesítették –1922-ben Garas Márton, majd 1942-ben Kalmár László rendezésében Kiss Ferenccel, Nagy Istvánnal, Lukács Margittal a főszerepekben.

A könyvből dráma készült a múlt század elején: az Elnémult harangok egészen 1945-ig folytatta töretlen sikersorozatát, amikor aztán a kommunista cenzúra évtizedekre betiltotta, olyannyira, hogy a fent említett filmeket megsemmisítették. A könyv mítoszát, legendáját azonban szerencsére nem sikerült eltüntetni.

 

Szente Béla: SZÁRNYAD ÁRNYÉKÁBAN Ősbemutató

Békéscsaba 300

történelmi játék

Rendező: Fekete Péter Jászai Mari-díjas

Békéscsaba idén, 2018-ban ünnepli újratelepítésének 300. évfordulóját. Az évforduló alkalmából Szente Béla figyelemfelkeltő, a fiatalokat is megragadó, a város történelméhez hű darabot írt. A történet 1717-ben, a Hont vármegyei Csallon és a szegedi prefektúrán, 1718-ban Csallon, és 1718–19-ben Csabán játszódik. Az első tételből megtudhatjuk, hogy „véget értek a háborúk, nincs már hadi kötelezettség, elvonult a török, elvonult a kuruc, elvonult a labanc”, mégis van egy dolog, ami nagyon nyomja az ott élő emberek szívét – evangélikus templomukat be kellett zárni, s így nincs egyetlen hely sem a közelben, ahol üdvözülést kaphatna lelkük. A nagy bánat és düh hullámzása közben szárnyra kel a szóbeszéd, miszerint létezik egy Lovász nevű részeges pap, aki azt állítja, hogy délen, a törökök által otthagyott területeken, hatalmas gazdátlan földek vannak, ahol sokkal jobban meg tudnának élni az emberek, „csak el kell odáig jutni”.

Ez a Csaba nevű hely, ahol a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, a magyarok és a tótok békességben megélnek egymás mellett. Hárman úgy döntenek, elindulnak felkutatni az álmok földjét.

A második tételben Szegeden találjuk magunkat, az 1717-es évben. A három vándor és a szegedi prefektus vitájában a vándorok azt hazudják, taksás jobbágyok, és készek adót fizetni a földesúrnak (ha van), cserébe annyit kérnek, hogy hadd költözhessenek a déli területekre – tizenöt-húsz családról szeretnének megállapodni. A prefektus két év alatt ötven családot kér, s ha ezt teljesítik, még a szabad választás jogát is megkapják, választhatnak Szent-Benedek, Fövenyes és Csaba között. A szószóló vándor, Bálint Jakab közli, a „jövevények” többsége protestáns, leginkább evangélikus lenne. A prefektus nehezen egyezik bele, de kiköti, hogy templomépítésről szó sem lehet.

A harmadik tétel a helyiek és a „jövevények” vitáját eleveníti föl. Több helyi lakos elköltözéssel fenyegetőzik, és felhánytorgatja, hogy így is elég bajuk van a réti tolvajokkal, hátha még betelepül melléjük egy nagy csapat vadidegen. A kedélyek nemigen csitulnak, „a többiek inkább templomot építenének, mert így istentelennek ítélik létezésüket…”

A negyedik tétel meséje úgy születik, ahogy a betelepültek első gyermeke, rablómadárral, s újjászülető szerelemmel, háromszáz éves legendával…

 

Móricz Zsigmond: NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL

vígjáték

Rendező: Katkó Ferenc

Három napja tart a dínom-dánom Nyíri Balázsnak, a vidéki kisbirtokosnak a kúriáján. Mikor a vendégek már hazamentek, Balázs folytatni akarja a mulatozást; Pólikának, a feleségének azonban elege van az ura folytonos mulatozásából, ezért elhatározza, hogy a nagynénjeihez költözik. A férj persze mindenáron megpróbálja visszahódítani a feleségét. Balázs szövetségesre is talál Lajos bácsi – a három nagynéni testvérének – személyében. Az ő noszogatására végül levelet küld a férjének, amelyben arra kéri, szöktesse meg, és vigye haza. És mint azt a mesékben megszokhattuk, természetesen minden jóra fordul.

Móricz Zsigmond műve igazi prózai és színpadi örökzöld! Letűnt világot idéz a duhajkodó, ifjú földesúr és feleségének története, de van benne valami múlhatatlanul eleven, aminek ma is lehetetlen ellenállni.

Az előadásban végig autentikus magyar népzenét használunk, amelyen keresztül kicsit visszakanyarodhatunk a gyökereinkhez, erre szolgál a népzene mellett a néptánc is. A koreográfiák szintén hamisítatlan néptáncra épülnek.

 

Terrence McNally – David Yazbek: ALUL SEMMI

musical comedy

Rendező: Tege Antal

Több Oscar-jelölés közül a legjobb filmzene kategóriájában nyert szobrot az Alul semmi (The full monty) című film, amelynek színpadi musical-változatát Amerika egyik legjobb drámaírója, Terrence McNally írta, akit többek között a Ragtime, valamint A pókasszony csókja című filmekből írt Broadway-sikerek szövegkönyvírójaként ismerhetünk. A dalok megírására David Yazbeket kérték fel. Az eredetileg Angliában, Sheffieldben játszódó történetet áttették New York államba, Buffalóba.

Két munkanélküli acélgyári munkás siralmas anyagi helyzetéből – és a főszereplő gyermekének láthatási joga miatt – egy különös vetkőző számban látja a kiutat. Később bevonják egykori művezetőjüket is, majd az alkalmi csapathoz szegődik egy öngyilkosságra hajlamos biztonsági őr, egy jó húsban lévő ezermester, végül egy kissé lerobbant, idősödő fazon. Ebben a felállásban készül a társulat „önleleplező” zenés produkciójára, hogy a fiúk levetkőzzék gátlásaikat és feltáruljon a meztelen igazság. És elindulnak ők hatan, kiszuperált szakik, hogy a magazinok címlapjain mosolygók gondtalan világába érjenek. Elragadó, megindító történet a bolondos szervezésről, melynek végén összeáll a csapat. „Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”

Reményeink szerint az előadásban szinte az egész társulat szerepet kap, és a teljes háttérszemélyzet is részt vesz benne valamilyen módon.

 

Kocsák Tibor – Bozsó József: KUKAC KATA KALANDJAI

mesemusical

Rendező: Bozsó József

Kukac Kata pillangó szeretne lenni. Így hát elindul kalandos útjára az éjszakai erdőbe, amelyre elkísérik társai is, akik jóban-rosszban vele tartanak. Ők: a bolondos sáska, a cirkuszi mackó és a kék béka. Közös erővel legyőzik félelmeiket és a rájuk leselkedő veszélyeket; hogy a történet legvégére megtalálják mindannyian azt, amit annyira kerestek – a tiszta és mély barátságot. Kalandok sok zenével, tánccal és humorral.

 

Weber Kristóf – Zalán Tibor: A sHÓwKIRÁLYNŐ

zenés mesejáték

Rendező: Merő Béla

Andersen Hókirálynő című klasszikus meséje alighanem valamennyi felnövekvő gyermek kedvenc olvasmányai közé tartozik. Számtalan film- és színházi feldolgozása született már a műnek, legismertebb, s a teátrumokban legtöbbet játszott változat ezek közül talán a kitűnő orosz író, Jevgenyij Svarc Hókirálynője.

A kis Kay és Gerda felhőtlen barátságban és boldogságban él Gerda nagymamájának melegséget sugárzó otthonában, mígnem egy különös lény, a gyönyörű, ám jégszívű Hókirálynő bele nem avatkozik az életükbe, s magával nem ragadja Kayt az örök hó és fagy birodalmába. Gerda elhatározza, hogy ha bármi áron is, de visszahozza barátját a meleg szívek birodalmába, s útnak indul a kisfiú megmentésére. Kalandos útjának története maga a mese.

Zalán Tibor átiratában a Showkirálynő nem a hó és fagy tartományaiba viszi magával a kisfiút, hanem a show-k lelket nyomorító, személyiséget elferdítő, műanyag világába. A színdarab úgy kritikája a ma (feltétlenül kártékony, lelket és személyiségjegyeket romboló, a gyermeki érzékenységet sem kímélő) média-világának, hogy nem direkt módon mond véleményt korunk veszélyekkel teli „szórakoztató kultúrájáról”. Gerdának sikerül Kayt kivonnia a Showkirálynő gonosz mű-világának a varázslatából, de vajon valamennyi mai kis Kay mellett ott áll-e egy Gerda, aki vissza tudná vezetni a megtévesztett gyermeket a valóságos világ valóságos csodái közé?

 

Szarka Gyula – Zalán Tibor: AZ IGAZMONDÓ JUHÁSZ ÉS AZ ARANYSZŐRŰ BÁRÁNY Ősbemutató

zenés mesejáték

A magyar népmesekincs érdekes módon egyetlen valóban létező uralkodónkat, Mátyást királyt részesítette abban a szerencsés megtiszteltetésben, hogy számtalan mesés kalandnak a főszereplőjévé tette.

Az igazmondó juhász történetében ha nem is főszereplő, de fontos szereppel bíró személy a középkori magyar király, akinek van egy igazmondó juhásza és egy aranybáránya. Burkus király, az örök szomszéd (lásd még pl. Háry János…) kételkedik abban, hogy valóban van-e olyan juhász a világon, aki mindig igazat mond. És arra a következtetésre jut, hogy nincs. Fogadást köt Mátyás királlyal, s a tét nem kisebb, mint a királyok fele-fele királysága (naná, hogy egy hajszálnyival sem kevesebb!), ő bizony hazugságon kapja a juhászt. Ehhez eszközül nyilván az aranyszőrű bárányt kell felhasználnia.

Ami ő magának nem sikerül, mert a juhász azonnal átlát az álruhás király megvesztegetési mesterkedésén, az sikerül a lányának: az igazmondó juhász – a lány messze földön híres szépsége és az ajándékba hozott borocska bódító hatására –, levágja királya féltve őrzött kincsét, az aranyszőrű bárányt, és bőrét a királylánynak ajándékozza. No hiszen, szalad is a királylány nagy diadallal a nemes zsákmánnyal haza, majd onnan apjával együtt a budai várba, a magyar királyhoz, bizonyságtételre.

Kijózanodván a juhásznak szembe kell néznie azzal a nem könnyű feladvánnyal, mit mond majd Mátyás királynak a történtekről, de úgy ám, hogy meg se haragítsa magára uralkodóját, és még hazudnia se kelljen, amikor a palotába ér. Nem lenne azonban mese a mese, ha nem találná ki a trónterembe érve a leleményes megoldást, és nem lenne Mátyás király Mátyás király, ha nem csak igazságos uralkodó lenne, de olyan is, akinek mindig igaza van…! Zalán Tibor színpadra álmodott meséjéhez a Ghymes együttes ikerlelkének, Szarka Gyulának a kiváló zenéje párosul, emlékezetes perceket okozva kicsinyeknek, nagyoknak, jó- és rosszkedvű nézőknek egyaránt!

 

REPERTOÁRON MARAD:

Dumas – Pozsgai Zsolt – Szomor György: Monte Cristo grófja

Gogol: Egy őrült naplója

Mikszáth Kálmán – Zalán Tibor: A beszélő köntös

Marc Camoletti: Leszállás Párizsban

Tamási Áron: Ősvigasztalás

Dario Niccodemi: Hajnalban, délben, este

Alan Jay Lerner – Frederick Loewe: My Fair Lady

2018/2019-ES ÉVAD BÉRLETHÁZAI

 

FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI BÉRLET

 

	Nap	Óra	Bérletház neve
felnőtt bérlet	péntek	19	Jókai-bérlet (bemutató bérlet)
felnőtt bérlet	szombat	19	Díszbemutató-bérlet
felnőtt bérlet	kedd	19	Bajor-bérlet
felnőtt bérlet	szerda	19	Pécsi Sándor-bérlet
felnőtt bérlet	csütörtök	19	Madách-bérlet
felnőtt bérlet	péntek	19	Pilinszky-bérlet (pedagógus)
felnőtt bérlet	szombat	19	Sarkadi-bérlet
felnőtt bérlet	kedd	19	Latinovits-bérlet
felnőtt bérlet	szerda	19	Móricz-bérlet
felnőtt bérlet	csütörtök	19	Katona-bérlet
felnőtt bérlet	péntek	19	Mikszáth-bérlet
felnőtt bérlet	szombat	19	Somlay-bérlet
felnőtt bérlet	szerda	19	Örkény-bérlet
felnőtt bérlet	péntek	19	Básti-bérlet
felnőtt bérlet	csütörtök	15	Blaha-bérlet

ifjúsági bérlet	kedd	19	Szentpétery-bérlet
ifjúsági bérlet	szerda	19	József Attila-bérlet

 

MESEBÉRLET

A „nagymese” előadásai 10.00 órakor kezdődnek.

9 óra	11 óra	15 óra
Hamupipőke-bérlet	Lepke-bérlet	Családi bérlet (szombat)
Hófehérke-bérlet	Manócska-bérlet	Kincskereső-bérlet
János vitéz-bérlet	Mazsola-bérlet	Megyei mesebérlet
Katica-bérlet	Micimackó-bérlet	Nemecsek-bérlet
Kenguru-bérlet	Mókus-bérlet	Őzike-bérlet
Ludas Matyi-bérlet	Toldi-bérlet	Vízipók-bérlet
Nyilas Misi-bérlet	Kinizsi-bérlet	Diótörő-bérlet
Csipkerózsika-bérlet
Pinokkió-bérlet

 

AZ ÉVADRA TERVEZETT BÉRLET ÁRKÉPZÉS

 

FELNŐTT BÉRLET:

Felnőtt bérletár: I. rendű: 13.500,- Ft II. rendű: 12.000,- Ft III. rendű: 9.000,- Ft

Nyugdíjas bérletár: I. rendű: 8.500,- Ft II. rendű: 7.500,- Ft III. rendű: 6.500,- Ft

 

Bemutató bérlet (Jókai-bérlet):

előadás előtt pezsgőzés

 

Bemutató bérletár: I. rendű: 18.500,- Ft II. rendű: 16.000,- Ft III. rendű:14.000,- Ft

 

 

Díszbemutató bérlet:

előadás után pezsgős koccintás, fogadás a Vigadóban

Díszbemutató bérletár: I. rendű: 23.000,- Ft II. rendű: 20.000,- Ft III. rendű: 15.000,- Ft

 

 

 

IFJÚSÁGI BÉRLET: (középiskolások, főiskolások részére)

 

Ifjúsági bérletár: I. rendű: 6.700,- Ft II. rendű: 5.600,- Ft III. rendű: 4.400,- Ft

 

 

DIÁKBÉRLET

+ Minden előadás után rendhagyó színházi beszélgetés.

 

 

(nagydiák –  általános iskola 7–8. osztályos diákoknak)

 

Diákbérlet: I. rendű: 4.300,- Ft II. rendű: 3.800,- Ft III. rendű: 3.000,- Ft

 

 

 

MESEBÉRLET (óvodásoknak, általános iskola 1–4. osztályos diákoknak)

 

Bérletár:

Egységesen: 3.700,- Ft

 

SZABADBÉRLET –  4 előadásra

Bármely repertoáron lévő előadás közül 4 szabadon választott darabra érvényes.

                                                                                           

Bérletár:

Egységesen: 11.000,- Ft

 

 

SZABADBÉRLET –  6 előadásra

Bármely repertoáron lévő előadás közül 6 szabadon választott darabra érvényes.

                                                                                           

Bérletár:

Egységesen: 16.000,- Ft

 

 

 

 

A színház a műsorváltoztatás jogát fenntartja!