Nem mar, csak kicsit harap! – Balkán kobra
Katkó Ferenc rendezésében került immáron a városházi szabadtéri színpadra Ivan Kusan Galóczájának feldolgozása, amely a délszláv háborút követő néhol giccses, de ugyanakkor néha elszomorító balkáni valóságba kalauzolt el bennünket. Egy olyan vidékre, ahol a szereplők életútja és megnyilvánulásai csak ráerősítettek a Dél-Európa egyes országaival szemben élő sztereotípiákra.
A magyar Életrevalók főhőseit díjazták
Közel 130 ezer nézője volt a most záruló évadban a Játékszínnek, ahol a szezon legjobb színésznője Zsurzs Kati, legjobb színésze pedig Vadász Gábor lett.
„Az igazán fontos művészet alapja az erős egyéniség” – Beszélgetés Zalán Tiborral
Bonczidai Éva interjúja Zalán Tibor költővel, a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgjával.
INTELLIGENS FÓLIA REPÍTI TAJVANRA A BÉKÉSCSABAI SZÍNHÁZ SZAKEMBEREIT
Egyed Zoltán díszlettervező és Vámos Zoltán, a Színitanház tanára Tajvanon is bemutathatja az egyedülálló színpadtechnikai megoldást.
Az üvegcipő
A részben önéletrajzi ihletésű darabban Molnár Ferenc azt üzente meg olvasóinak és a színházba járóknak, hogy az álmok valóra válhatnak, és a koszos kis szolgálólány lábára is kerülhet finom cipellő, és a hercege is az övé lehet, még ha nem is szokványos módon!
Katkó Ferenc játszik a legtöbbet vidéken
Megmutatjuk, kiket láthatunk leggyakrabban Békéscsabán, Kaposváron, Kecskeméten, Székesfehérváron, Szombathelyen, Tatabányán és Zalaegerszegen.
Felkai Eszter a POSZT szakmai zsűrijében
Felkai Eszter a „pályalezárás” után kilenc évvel a Macskajáték Orbánné szerepével tért vissza a Jókai Színház deszkáira országos hírű közönség és szakmai sikert aratva. Örökös tagság, fővárosi vendégjátékok, POSZT szakmai zsűritagság az eddigi jelzései az elismerésnek.
Egy őrült naplója – bemutató ma este a kamaraszínházban
Az egyik legnépszerűbb és legfajsúlyosabb monodrámát, az Egy őrült naplóját tűzi műsorára a Békéscsabai Jókai Színház. A teátrum Katkó Ferenc főszereplésével Köllő Miklós rendezésében mutatja be Gogol klasszikusát.
Egy őrült naplója a Jókaiban
Véget értek a hosszú és aprólékos elemzőpróbák: hamarosan bemutatják a Jókai Színházban az idei évad utolsó előadását, Gogol Egy őrült naplóját.
Rendhagyó beszélgetéssel zárult a Terefere
Rendhagyó beszélgetéssel zárták az idei színházi évadban a Terefere a Művész Kávéházban című sorozatot. Kadelka László átadta a „kérdezősálat” és a vendégszékbe ült. A Kállai-díjas ügyelővel Niedzielsky Katalin publicista, színikritikus beszélgetett pénteken.
Az Egy őrült naplójának bemutatásával zárul a Békéscsabai Jókai Színház idei évada
Köllő Miklós rendezésében mutatja be Gogol Egy őrült naplóját a Békéscsabai Jókai Színház; a Katkó Ferenc főszereplésével színre kerülő monodráma június 2-i bemutatójával zárul a teátrum 2016/2017-es évada. Köllő Miklós az MTI-nek elmondta: Katkó Ferenc újrafordította és dramatizálta a darabot. A Popriscsint alakító színész hozzátette: az eredeti orosz szöveget vette alapul, semmit nem tettek hozzá az eredeti műhöz. Köllő Miklós régóta szerette volna – 21. századi módon – megrendezni a darabot. Katkó Ferenccel való korábbi közös munkája, Zelei Miklós Az isten balján – Situs inversus próbái közben merült fel a gondolat, hogy vigyék színre Gogol művét. Aktualitást ad neki az is, hogy a Pesti Színház éppen ötven éve mutatta be az azóta legendássá vált darabot Darvas Iván játékában. A rendező kifejtette: nem klasszikus színészi illusztratív módszerekkel játsszák a darabot, hanem "beviszik a nézőket a megbomlott elme olykor szürrealista, olyakor látomásos, néha realista, időnként nagyon kritikus világába". Elmondta: napjainkban erős a vizualitás iránti igény. Épp ezért gyakran használnak vetítéseket. "Ezek furcsa homokgrafikai képek, amelyek mozognak, változnak, eltorzulnak, ismétlődnek. A lélek háborgását erősítik fel" – fejtette ki. Dmitrij Sosztakovics zenéjét használják, amire Preisinger Éva különleges koreográfiát állított össze. Köllő Miklós elmondta: a próbák alatt derült ki, hogy Sosztakovics kedvenc írója Gogol volt. Mindkettőjüket ugyanaz az abszurd, groteszk, a valóság és az álomvilág absztrakt keverése jellemzi. A koreográfia nem táncot jelent, hanem egy expresszív mozgásanyagot, amely a lelkiállapotot tükrözi, hol dinamizmussal, hol lassítással – magyarázta. Katkó Ferenc elárulta: bár ő Kijevben tanult ilyen jellegű mozgást, nehéz feladat volt azt megfelelően elsajátítania. Hozzátette: a zene furcsa ritmus- és hangulatváltásai jól tükrözik az őrületet, ami egyszerre segíti és nehezíti a munkát. "A zene ritmusa segíti a szövegmondást, ha jól indítja az ember a mondandót. De akár csak pár másodperces csúszás vagy korábbi kezdés az egész blokkot elrontja" – mondta. A rendező kiemelte: csapdahelyzetben vergődő ember jelenik meg a színpadon; hogy őrültnek látják-e őt a nézők, a közönségre bízzák. Katkó Ferenc elárulta: az egyszerű kisember vergődésére, a vágyak kergetésére helyezte a hangsúlyt. A díszletet a Kossuth-díjas Székely László, a jelmezeket a szintén Kossuth-díjas Jánoskúti Márta jegyzi. A díszletről szólva a rendező kifejtette: puritán világot álmodtak meg, amelyet két nagy, a mennyezetről lógó tükörrel "olykor megfordítanak és fejtetőre állítanak. Nem tudjuk, mi a valóság, és azt sem, ki az őrült" – fogalmazott. Hozzátette: fontos szereplője a darabnak a köpönyeg, amely a hatalom jelképe, és amely önálló életet él a színpadon. Közte és Popriscsin között erős konfliktusok alakulnak ki. "A köpönyeg az egész gogoli életműre utal" – jelentette ki Köllő Miklós. A rendező hozzátette: az is változás a korábbi előadásokhoz képest, hogy nem íróasztal mögül, naplót írva mondják el a történetet, hanem ténylegesen eljátsszák a történéseket. A darabot június 2-án mutatják be a Sík Ferenc Kamaraszínházban, de főként a következő évadban játsszák majd. Köllő Miklós elárulta: nem kizárt, hogy jövő nyáron nyugat-európai fesztiválon szerepel majd a darab. Van ilyen érdeklődés – mondta, de erről részleteket egyelőre nem kívánt elárulni. (MTI)
