Az Egy őrült naplójának bemutatásával zárul a Békéscsabai Jókai Színház idei évada
Köllő Miklós rendezésében mutatja be Gogol Egy őrült naplóját a Békéscsabai Jókai Színház; a Katkó Ferenc főszereplésével színre kerülő monodráma június 2-i bemutatójával zárul a teátrum 2016/2017-es évada. Köllő Miklós az MTI-nek elmondta: Katkó Ferenc újrafordította és dramatizálta a darabot. A Popriscsint alakító színész hozzátette: az eredeti orosz szöveget vette alapul, semmit nem tettek hozzá az eredeti műhöz. Köllő Miklós régóta szerette volna – 21. századi módon – megrendezni a darabot. Katkó Ferenccel való korábbi közös munkája, Zelei Miklós Az isten balján – Situs inversus próbái közben merült fel a gondolat, hogy vigyék színre Gogol művét. Aktualitást ad neki az is, hogy a Pesti Színház éppen ötven éve mutatta be az azóta legendássá vált darabot Darvas Iván játékában. A rendező kifejtette: nem klasszikus színészi illusztratív módszerekkel játsszák a darabot, hanem "beviszik a nézőket a megbomlott elme olykor szürrealista, olyakor látomásos, néha realista, időnként nagyon kritikus világába". Elmondta: napjainkban erős a vizualitás iránti igény. Épp ezért gyakran használnak vetítéseket. "Ezek furcsa homokgrafikai képek, amelyek mozognak, változnak, eltorzulnak, ismétlődnek. A lélek háborgását erősítik fel" – fejtette ki. Dmitrij Sosztakovics zenéjét használják, amire Preisinger Éva különleges koreográfiát állított össze. Köllő Miklós elmondta: a próbák alatt derült ki, hogy Sosztakovics kedvenc írója Gogol volt. Mindkettőjüket ugyanaz az abszurd, groteszk, a valóság és az álomvilág absztrakt keverése jellemzi. A koreográfia nem táncot jelent, hanem egy expresszív mozgásanyagot, amely a lelkiállapotot tükrözi, hol dinamizmussal, hol lassítással – magyarázta. Katkó Ferenc elárulta: bár ő Kijevben tanult ilyen jellegű mozgást, nehéz feladat volt azt megfelelően elsajátítania. Hozzátette: a zene furcsa ritmus- és hangulatváltásai jól tükrözik az őrületet, ami egyszerre segíti és nehezíti a munkát. "A zene ritmusa segíti a szövegmondást, ha jól indítja az ember a mondandót. De akár csak pár másodperces csúszás vagy korábbi kezdés az egész blokkot elrontja" – mondta. A rendező kiemelte: csapdahelyzetben vergődő ember jelenik meg a színpadon; hogy őrültnek látják-e őt a nézők, a közönségre bízzák. Katkó Ferenc elárulta: az egyszerű kisember vergődésére, a vágyak kergetésére helyezte a hangsúlyt. A díszletet a Kossuth-díjas Székely László, a jelmezeket a szintén Kossuth-díjas Jánoskúti Márta jegyzi. A díszletről szólva a rendező kifejtette: puritán világot álmodtak meg, amelyet két nagy, a mennyezetről lógó tükörrel "olykor megfordítanak és fejtetőre állítanak. Nem tudjuk, mi a valóság, és azt sem, ki az őrült" – fogalmazott. Hozzátette: fontos szereplője a darabnak a köpönyeg, amely a hatalom jelképe, és amely önálló életet él a színpadon. Közte és Popriscsin között erős konfliktusok alakulnak ki. "A köpönyeg az egész gogoli életműre utal" – jelentette ki Köllő Miklós. A rendező hozzátette: az is változás a korábbi előadásokhoz képest, hogy nem íróasztal mögül, naplót írva mondják el a történetet, hanem ténylegesen eljátsszák a történéseket. A darabot június 2-án mutatják be a Sík Ferenc Kamaraszínházban, de főként a következő évadban játsszák majd. Köllő Miklós elárulta: nem kizárt, hogy jövő nyáron nyugat-európai fesztiválon szerepel majd a darab. Van ilyen érdeklődés – mondta, de erről részleteket egyelőre nem kívánt elárulni. (MTI)
Születésnapi levél – Fodor Zsókának
Fodor Zsókának. Arról, hogy mennyi talán igen, de arról, hogy van, nem illik megfeledkezni. Boldog születésnapot! (Kadelka Lászlótól)
Macskajáték Nagyváradon – Csíki Ibolyának ajánlva
Nagyváradon, a május 7-21 között zajló XXVI. Festum Varadinum programsorozat keretében szerepelt a Békéscsabai Jókai Színház azzal a Macskajáték-kal, amelyben a váradi színjátszás nagyasszonya Csiky Ibolya 2017 januárjában vette át Cs. Bruckner Adelaida szerepét és játszotta el tucatszor.
Eső áztatta józsefvárosi Hamupipőke
Péntek este volt a Békéscsabai Jókai Színház 2016-2017-es évadának utolsó nagyszínpadi bemutatója. Az üvegcipő című háromfelvonásos vígjátékot Tege Antal rendezte.
Színháztechnikai siker – Technical Invention Prize magyar színháztechnikai fejlesztésnek!
A Békéscsabai Jókai Színház, és legfőképpen színházi közösségünk mindig is fontosnak tartotta a színházi háttérszakmák megfelelő megbecsülését. Magyarországon talán az elsők között kezdtünk ezzel a gyakorlatban is foglalkozni. Természetesen ez csak úgy tud megvalósulni, hogy a színházban dolgozók is egy igazi alkotó közösségként tudnak dolgozni. A Karkithemia című monodráma színpadi megoldásainál, Tege Antal rendező, Vámos Zoltán, a színházi mozgóképkultúra szakembere és Egyed Zoltán díszlettervező megfelelő összhangban egymást inspirálva tudtak együttműködni a produkció létrehozása során. Az OISTAT, ami egy színházi technikusokat, szcenográfusokat és színházi, tervezőket tömörítő nemzetközi szervezet minden évben kiírja az úgynevezett TIP (Technival Invention Prize) elnevezésű pályázatot, melyre különleges, egyedi és innovatív színpadi technikai megoldásokkal várják a pályázókat a színházi szakma minden területéről. Az alkotók úgy gondolták, hogy az említett monodrámában szereplő technikai megoldás érdemes lehet arra, hogy megmutassák másoknak az alkotásukat ezen a pályázaton keresztül. A rendezői koncepció szerint az antik görög drámákhoz hasonlóan kellett a kar jelenlétét exponálni, majd pedig a figyelem középpontjából kivonni. Mivel stúdiószínházi közegről van szó, ezért mindezt szűk térben kellett kivitelezni. A díszlet önmagában letisztult, ezért fölmerült annak lehetősége, hogy megpróbálják a díszlet mögötti teret és egy virtuális teret kombinálni. Ehhez szükséges volt a díszlet központi felületét dinamikusan változtatni igény szerint. Az előadásban jelentkező kihívás a következő volt: hogyan lehetséges egy felület egyszer fényáteresztő (vagyis átlátszó), következő pillanatban pedig fényvisszaverő, vagyis vetíthető, mindezt mindenféle segédmozgás nélkül, hogy a néző figyelmét véletlenül se vonjuk el, még egy vászon leeresztésével sem. A megoldást egy olyan ipari alkalmazásban találták meg, amit információink szerint eleddig színpadon ilyen formában még nem alkalmaztak. Ez a technológia (PDLC-fólia) alkalmas arra, hogy egy víztiszta plexire applikálva, elektromos áram hatására áttetsző vagy tejfehér felületet hozzon létre. Előzetes kísérletezések alapján meghatározták a vetíthetőségét, amely a díszlet elhelyezkedése miatt csak éles szögből volt lehetséges. Ez azért volt fontos, mert így dramaturgiailag még megdöbbentőbb volt a váltás, amikor a vetített kép eltűnésével egy időben, közvetlenül a felület mögött megjelent a kórus. Vámos Zoltán és Egyed Zoltán Ennek a technikai megoldásnak az a szépsége, hogy elemeit az alkotói csapat fűzte össze kerek egésszé, és mindeközben ez a színpadi effekt nem vált öncélúvá hanem észrevétlenül támasztotta alá a rendező dramaturgiai elképzeléseit. A megvalósult előadásban, a Baross Imre Artistaképző Intézet és Szakgimnázium (BIAK) békéscsabai telephelyén működő Színitanház technikus hallgatói (a Békéscsabai Jókai Színház a BIAK gyakorlati oktatási helye) is dolgoztak (hang, fény, videó). Ebben a szellemi légkörben a szakmai tudás mellett a diákok ezt a fajta közösségi gondolkozást is megtanulhatják. Az alkotók meghívást kaptak az idén Taiwanban Taipei National University of the Arts-on megrendezésre kerülő 2017-es Technical Invention Prize kiállítására, mivel munkájukat beválogattak a kiállítottak közzé, amelyek szerepelni fognak az OISTAT által kiadandó katalógusban. Összesen 13 munkát válogattak be a honlapon található információk szerint. 3 díjazott, 3 különdíjas, és 7 a kiállításra beválogatott. Ezek között szerepel a fent leírt technikai megoldás is. Ami külön érdekesség, hogy Európából három országból, Magyarországról pedig egyedüliként kerültek be a válogatásba. Az alábbi linken található a válogatás: http://www.oistat.org/Item/Show.asp?m=1&d=2415
Esni is fog a Jókai Színház legújabb darabjában
Cigarettafüst, frissen főzött kávé illata és a színészek zseniális összjátéka mellett a vihar is borzolja majd a kedélyeket a Békéscsabai Jókai Színház legújabb darabjában. Molnár Ferenc: Az üvegcipő című alkotásával az évad utolsó bemutatójára készül a társulat. A nagysikerű darab érdekessége, hogy azt a szerző második házassága ihlette, emellett a mű meghatározó szereplőit is saját életéből formálta.
Tege Antal rendezi az évad utolsó nagyszínpadi bemutatóját
A Békéscsabai Jókai Színház idei évadának utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a teátrum társulata. Elkezdődött a nagyon megterhelő főpróbahét. A Molnár Ferenc: Az üvegcipő művét feldolgozó előadás létrejöttéről Tege Antal rendezőt kérdeztük.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a Jókai Színház
Molnár Ferenc Az üvegcipő című vígjátéka lesz pénteken az utolsó nagyszínpadi bemutató az idei évadban a Békéscsabai Jókai Színházban.
Összeállt a Békéscsabai Jókai Színház jövő évi műsorterve
Összeállt a Békéscsabai Jókai Színház műsorterve a 2017/2018-as évadra – jelentette be Seregi Zoltán, a teátrum direktora. A színház idén is nagy figyelmet fordít a magyar darabok bemutatására és az ifjúság megszólítására.
