Két napra a centerbe költözött a cirkusz és a színház
Artistákkal telt meg a békéscsabai bevásárlóközpont a hétvégén. 2017 szeptemberétől akrobatának, légtornásznak, vagy akár bohócnak is tanulhatnak majd a békési megyeszékhelyen. 2016-tól a békéscsabai Színitanház a budapesti Baross Imre Artistakéző tagintézményeként működik tovább. A közösen tartott nyílt napon többek között artista, színész, jelmeztervező, valamint a háttérben dolgozó hang- és fénytechnikus diákok munkájára is fény derült.
Megújul, új képzésekkel bővül a Színitanház
A Színitanház hallgatói mutatkoztak be produkcióikkal pénteken délután a Csaba Center színpadán, ők biztosították a technikai hátteret, a világítást, és abba is betekintést nyerhettek az érdeklődök, hogyan készítik a díszleteket, a jelmezeket a színházi háttérszakmák képviselői. A pénteken estig és szombaton 10-16 óráig tarrtó nyílt napon bemutatkozik az intézmény teljes spektruma.
Amikor a nyulak ír szteppelnek, a bikák pedig a flamencót járják
A Balassi Táncegyüttes és a Jókai színház legújabb, készülő koprodukciójában állati bundába bújtatott karakterek jelennek majd meg a színpadon, hogy egy fondorlatos és tanulságos történettel, na és persze rengeteg különleges tánccal kápráztassák el a közönséget.
A színház igazgatója az Arany előadásról: különösen jó szöveg született
Forrás: Csaba Televízió
A Bolond Istókot állítja színpadra a Békéscsabai Jókai Színház
Arany János Bolond Istók című elbeszélő költeményének színpadra állításával emlékezik meg a költő születésének 200. évfordulójáról a Békéscsabai Jókai Színház. A darab bemutatóját április 19-én tartják. MTI Seregi Zoltán, a színház igazgatója a szerdai olvasópróba kezdetén elmondta, hogy minden évben kiválasztanak egy az általános vagy középiskolás tananyaghoz kötődő művet, idén az Arany-emlékév miatt esett a Bolond Istókra a választás. Hozzátette: fontosnak tartják, hogy a Színitanház hallgatóinak bemutatkozási lehetőséget adjanak, ezért ebben a darabban főként nekik adnak teret. "Komoly gyakorlat lesz ez számukra" – fogalmazott. Az igazgató közölte: mivel a rendező, Árkosi Árpád még nem ismeri a színésztanoncokat, a következő napokban dől el a szereposztás java. Annyi biztos, hogy a címszereplőt Ragány Misa alakítja. Árkosi Árpád úgy vélte, hogy Zalán Tibor dramaturgnak, akivel már dolgozott együtt, sikerült "fogyaszthatóvá, átélhetővé, színházi élménnyé" alakítania Arany művét úgy, hogy az hű legyen a költő emlékéhez. Kísérletnek, színházi játéknak nevezte a munkát. Elárulta: valószínűnek tartja, hogy néhány ponton még változtatni fognak a szövegen, ugyanis a darabba zenét és táncot is terveznek, emiatt elképzelhető, hogy néhol dramaturgiai módosításokat kell végrehajtani. Könczei Árpád zeneszerző, koreográfus, művészeti vezető írja a darab zenei részét – közölte a rendező. Ondraschek Péter díszlettervező elmondta: egy kísérleti laborhoz hasonló steril teret képzeltek el, amelyben a jelmezek és a kellékként használt bábok jól érvényesülnek. A darab egy mesevilágban kezdődik, amelyet óriás, kétméteres bábokkal jelenítenek meg, a mű végére pedig eljutunk a való életbe – fejtette ki. Mészáros Zsófia jelmeztervező hozzátette, hogy meseszerű bábokat, busójáráshoz hasonló maszkokat és durva anyagú, régies jelmezeket képzeltek el a műhöz. A bábokat Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház vezetője készíti majd el, a darabban a bábszínház egyik színésze, Szőcs Orsolya is szerepel. Arany János hajdani debreceni kollégiumi élményeit, színházi, majd vándorszínészi kalandjait írta meg a Bolond Istókban. A két énekből álló, valószínűleg befejezetlen elbeszélő költemény első részében, amelyet 1850-ben hagyott félbe a költő, Bolond Istók még csak csecsemő. A második részben, amelyet 1873-ban írt, már a debreceni kollégiumban élő, a világ nagy dolgai iránt érdeklődő, de csöppet sem eminens tanulóként, szerep nélküli segédszínészként és egy vándortársulat tagjaként ábrázolja hősét Arany. A színház számára ez azért érdekes, mert ebben a munkában teljesedik ki Arany humora, filozófiai tájékozódása a világ jelenségeiről, illetve itt engedi valamennyire közel magához a közönséget az egyébként zárkózott ember hírében álló költő – mondta a darab dramaturgja, Zalán Tibor. Fotó. JókaiFilm/VámosZé
Premier március végén: Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk!
Igazi ütős, igényesen szórakoztató, közönség kedvenc darabot keresett Merő Béla rendező, így esett a választása Anthony Marriott és Alistair Foot Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk! című komédiájára. A hetvenes évek egyik londoni kasszasikere és annak angol filmváltozata bejárta a világot, meghódította a magyar nézőket is. A fergeteges vígjátékot, amely Guinness-rekorddal is büszkélkedhet, a mai néző számára olyan nagyon leporolni sem kellett. A Békéscsabai Jókai Színház premierjét március 31-én láthatjuk. Merő Béla rendezővel a darabválasztásról és az előkészületekről beszélgettünk. (Niedzielsky Katalin interjúja)
Arany emlékév Békéscsabán minisztériumi támogatással
Arany János születésének kétszázadik évfordulója tiszteletére több művészeti ág és számos intézmény bevonásával készül Békéscsaba. A Jókai Színház például színpadra állítja a Bolond Istók című elbeszélő költeményből írt darabot,
Kitörni az ördögi körből
A negyvenkettedik széken ülő nő című monodráma Tarsoly Krisztina főszereplésével görbe tükröt tart napjaink társadalma elé. A Jókai Színház a november 11-i premiert követően február 14-én és 15-én tűzte ismét műsorra a Tallér Edina írásából készült művet, amely a budapesti közönséget is magával ragadta már az év végén.
