A negyvenkettedik széken ülő nő
Egy nagyvárosi huszonéves lány a főszereplő a monodrámában, amelyet Tallér Edina írt, Gerner Csaba rendez és Tarsoly Krisztina játszik el. A rendezőtől megtudtuk, hogy kézenfekvően találta meg a művet, hiszen a szerzővel évtizedek óta dolgozik együtt, rendezte is, játszotta is Tallér Edina darabjait. – Monodrámát színpadra vinni, és egy olyan sorssal, történettel dolgozni, ami, bár esetünkben épp nővel történik meg, tulajdonképp megtörténhetne bármelyikünkkel, elég izgalmas – mondta Gerner Csaba. – Ha nőről szól a történet és férfi rendezi, akkor minden bizonnyal más aspektusok is előkerülnek, más hangsúlyok, árnyalatok is keletkeznek. Ami nagyon fontos: ez a munka számomra nem egy „sima” rendezés, hanem közös munka a színésznővel, Tarsoly Krisztinával. Monodrámát színpadra vinni egy nagyon erős belső, intim és intellektuális közös gondolkodás eredménye kell, hogy legyen. Az előadás főszereplője, Tarsoly Krisztina is úgy véli, hogy jól kiegészítik egymást a felek: – Ahogyan az életben is, más-más a női és férfi megközelítés, de mindkettőre szükség van ahhoz, hogy az EGÉSZ tényleg egész legyen. Ez a dráma egy nőről szól. Nagyon fontos, hogy ne csak a magam (női) megközelítéséből, hanem a rendező (férfi) megközelítéséből álljon össze az egész. Kérdésünkre, hogy mi a feladat legnagyobb nehézsége, így válaszolt a színésznő: – Én sosem küzdöttem olyan problémákkal, mint ez a lány. Elképesztő izgalmas és nagy munka lemenni a mélyére a karakternek, megtalálni a közös pontjainkat, azonosulni tudni vele. A legeslegnagyobb kihívás, hogy a megírt szöveget úgy tudjam elmondani szó szerint, hogy ezek a mondatok, ez a probléma annyira szervüljön bennem, mintha csak én találtam volna ki a szavakat ott, és akkor, amikor mondom. A negyvenkettedik széken ülő nőt a november 11-i békéscsabai premier után november 16-án este 7-kor Budapesten, a B32 Galéria és Kultúrtérben játsszák, november 27-én pedig szintén a fővárosban, az RS9 Színházban. Forrás: 7 óra 7
A Zrínyi Ilona című monodráma kárpátaljára látogat
Az idei évad első bemutatóját, Örkény István Macskajáték című drámáját, Juhász Róza állította színpadra a Békéscsabai Jókai Színházban. A színművésznő jelenleg Zrínyi Ilonát formálja meg a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév keretében. Kadelka László írása itt olvasható.
Több mint harminc éve a Jókai társulatának tagja
BEOL | A múlt héten pénteken a Jókai színház társulatának olyan tagjával tereferélhettek a Művész Kávéház vendégei, aki idén elnyerte a Békés megyéért kitüntetést. ►Tovább
Könnyed szórakozást hozott Csabára a Víg özvegy
Viharsarki Kanapé | A Víg özvegy előtt még nem volt szerencsém az operettekhez. A műfajt gyermekkori benyomásaim alapján inkább az idősebb korosztály szórakozásának tartottam, de mind a történet, mind a párizsi helyszín, valamint az irodám ablakából kitekintve folyton elkapott reklám felkeltette az érdeklődésem. Krupincza Mia beszámolója ► Tovább
AZ ÉLET SZÉP ÉS ÉLNI JÓ!
Egy hajdani személyes élménnyel kezdem, ami azóta is elevenen él bennem. Valamikor régen, 12 évesen, iskolai szervezésben nézhettem meg Móricz Zsigmond, Légy jó mindhalálig című regénye nyomán, 1960-ban készült, azonos című filmet. Mélyen megérintett a gyermeki lélek kínjairól szóló történet, benne a Nyilas Misit alakító kisfiú játéka. Olyannyira, hogy zokogva hagytam el a nézőteret. Azt mondták rám akkor az osztálytársaim, hogy hisztériás vagyok. Nem tudtam megvédeni magam, mert sokkal érzékenyebben érintett meg az élmény, minthogy beszélni tudtam volna róla. Zsidov Magdolna írása Most, október 22-én, a történet musical változatát látva, amelyet Kocsák Tibor – Miklós Tibor szerzőpáros zenésített meg, már könnyebben tudom megfogalmazni azt, miért értékes mű a Légy jó mindhalálig. Az ember gondolati lény, így egész élete folyamán érik, hogy végül beérve, ki tudja nyilvánítani azt az intuíciót, amit előbb nem mert, vagy nem tudott. Ennyi kitérő után érdemes megemlíteni, hogy a Jókai Színház társulata, a musicalt – ezt megelőzően – 1992-ben már játszotta, amelynek egyik színfoltja a jelen esetben is szerepet vállaló Vikidál Gyula volt, azzal a különbséggel, hogy Pósalaky úr helyett Valkay tanár úr szerepét alakította. A nagysikerű musicalt a színház 23 év után, az elmúlt évadban, diákelőadásban, újra színre vitte, de a közönség nyomására, felnőtt bérletesek részére ismét műsorára tűzte. A teátrum igazgatójának, Seregi Zoltánnak a rendezésében, egy dinamikus, pergő darabot értékelhetnek a nézők, amely, csakúgy, mint elődje, a lélek mélységeire ás le, amit a musical műfaja, a kortárs zene és tánc időnkénti bohósága old. A Seregi Zoltán általa dirigált darab egyértelműsítette, a Légy jó mindhalálig soha nem veszít erejéből és mondanivalójából. Ugyanis, minden, ami Nyilas Misivel történik, bárkivel megtörténhet, aki a bántást, a megaláztatást, a meg nem értést gyermekként is fogja, megszenvedi, és időnként még az életet is gyötrelmesnek éli meg. Pedig az élet nem kínszenvedés, sem nem fegyver, amit mások szívébe lehet célozni. Ezt gyermeki ésszel Misi is érti, pontosan ezért hiteti el magával, hogy a felnőttek jobbak, mint a gyerekek. Szerepét Bolla Márton olyan érettséggel alakítja, amilyen érett gondolattal bocsátotta útjára a szülői házból darabbeli édesanyja, aki kivetítve látható-hallható az 1960-as filmből, Horváth Teri alakításában. Egy egyszerű, de szívbe markoló mondat, amely a nagyvárosi kollégium falai között újra és újra fülébe cseng Misinek: Légy jó fiam, légy jó mindhalálig! Bolla Márton –Marci – remek, érzékeny emberpalánta a színpadon. Az egész megyére kiterjedő castingolás után, 144 jelentkező közül esett rá a választás. Valkay tanár úr – Katkó Ferenc alakításában – a lelke a többfelé húzó gyermekközösségnek. Igazságossága, befolyásolhatatlansága, gyermekszeretete átütő példája a nagyszerű, embert nevelő pedagógus mintájának. A gyermeknevelés minden korszakban próbatétel, minden időben nagy kihívás és felelősség. Ez nem korszakfüggő, hanem elhivatottság kérdése. Nem könnyű feladat rendet teremteni a különböző körülmények és hatások alól érkezett gyerekek között. A nevelés otthon kezdődik, s hogy nem mindenkit készítenek fel jól az életre, olyankor igazán szembetűnő, amikor egy „akolba” terelik őket, amikor megkapják az esélyt, hogy egymás identitását tolerálják. Katkó Ferenc a szelíd, béketűrő, végtelen lelkiséget osztogató pedagógus szerepében, olyan teljesítményt nyújt, amiért csak elismeréssel lehet adózni. A darab másik pozitív alakjának szerepében, a kollégium igazgatójaként jeleskedik Bartus Gyula. Szelíd, toleráns, de az igazságot képviselő emberként, kételkedik Misi vétkességében, de ennek eldöntésében is az igazság mérlegére állítja ügyét. És még egy kedves jelenség, István bácsi a pedellus. Megformálójának, Jancsik Ferencnek elég kimondani Misi nevét, már abból lehet tudni, hogy sokéves tapasztalatából, korából adódóan belelát a gyermeki lélekbe, s kimondatlanul is hisz a kisfiúnak. Jancsik Ferenc mély alázattal, szerénységgel jelenik meg szerepében. De ott vannak hárman, azok a tanárok is, akik nem hisznek Misi ártatlanságában. Szerepüket, Csomós Lajos, Tomanek Gábor, Mészáros Mihály hívják elő. Ők kíméletlenül bíráskodnak, és nem adnak számára felmentést. Misi ítélői előtt esik össze ájultan, miután kimondta, hogy nem akar debreceni diák lenni, de ennél még súlyosabban fogalmazza meg csalódottságát a felnőttekben, azzal, hogy ő felnőtt sem akar lenni. A darabban jelen vannak a kollégiumban a rossz és a jó diákok. A jó és a kevésbé jó tanárok Az elfogultság és az elfogulatlanság, a bizalom és a bizalmatlanság, az erény és az erénytelenség, mint ahogy a kollégium falain túli világban is. Az önzés, a jellemtelenség legsúlyosabb alakja Török János, Vadász Gábor alakításában, aki léhasága ellenére beleszeret a tiszta lelkű lányba, Bellába, akinek köszönhetően, végül beismeri bűnösségét, így tisztázódik Misi ártatlansága. Bella szerepét Köböl Lilla alakítja, megkapó bájjal. Pósalaky úr szerepében Vikidál Gyula kiénekli az ítéletet egy fájdalmas emberi magatartás, a bűnösség felett. Rövid prózai szövegében kitűnően, érthetően artikulál, az énekhangja pedig ugyanolyan színvonalas, mint a Dinamit, a P.Box együttes énekeseként, mialatt olyan érzése támad az embernek, hogy most is „csak a szívét dobja” a közönség elé. A Gulyás Levente által dirigált élőzene, valóságos, nagyszerű élmény, a mai hangbejátszásos világban. Annál is inkább értékelendő, mivel élőzene mellett sokkal nagyobb kihívás az éneklés. A zenekar tagjait dicséret illeti, mindahányan kiváló muzsikusok. A fülbemászó dallamok ismertek, kedveltek, és ilyen nagyszerű zenekarral öröm együtt dúdolni halkan, éppen csak belülre, hogy az élet szép és élni jó! A gyerekek tánca, éneke kifogástalan, érződik, hogy teljes odaadással teszik a dolgukat. De a további, itt fel nem sorolt szereplők is élményt adó alakítást nyújtanak. A díszlet bámulatos. Ajtó az ajtóban, mely mögött egy-egy élethelyzet. Nagyszerű és elmés. A színpadi világítás is külön egy-egy üzenet, ami gondolatokat ébreszt. Összességében ki lehet jelenteni, hogy a színház most is méltó módon tette a dolgát, a Légy jó mindhalálig a szívekbe talál. Vitalap.hu
Kortárs monodrámát mutat be a Jókai Színház
BEOL | Bár nem volt betervezve, újabb monodrámát tűzött műsorra a Békéscsaba Jókai Színház. A negyvenkettedik széken ülő nő című előadással kapcsolatban pénteken délután tartottak sajtótájékoztatót a Művész Kávéházban. ► Tovább
Három generáció, három igazság, egy család
BEHÍR | A viharsarki társulat minden évben nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a nagyszínpadi előadások mellett kamaradarabokkal is színesítse repertoárját. Mrozek Tangó című hétszereplős művét Csiszár Imre álmodta színpadra.► Tovább
Mrożek Tangóját mutatják be a Békéscsabai Jókai Színházban
WEBRADIO | Pénteken mutatják be Slavomir Mrozek Tangó című abszurd drámáját a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínházában. ► Tovább