Tege Antal: néha lazítani kell a nyakkendőn
BEOL | Kedden 19 órakor mutatják be a Jókai színház Vigadó termében Neil Simon Mezítláb a parkban című vígjátékát, mely felteszi a nagy kérdést, hogy mi kell az élethez? Tege Antal rendező szerint tudni kell kompromisszumokat kötni egy párkapcsolaton belül, de nem ez a darab fő üzenete, hanem az, hogy néha lazítani kell a nyakkendőn. ► Tovább
„Mi a közönségnek létezünk”
behir.hu | Seregi Zoltánnal, a Békéscsabai Jókai Színház megbízott igazgatójával beszélgettünk színházról, művészetről, tervekről. ► Továb
Szélhámosok, szerelmesek, Szente Vajk
konyvjelzomagazin.hu | Hazatért gyerekkora helyszínére, Békéscsabára a sokoldalú Szente Vajk, és megrendezte Rejtő Jenő egyik legnépszerűbb műve, a Vesztegzár a Grand Hotelben zenés színpadi változatát a Jókai Színházban. ► Tovább
Ez a Vesztegzár sokáig eltarthat
Szente Vajk erős rendezéseinek sora újabb művel gyarapodott: izgalmasra sikerült a Rejtő-regény feldolgozása Békéscsabán. Hrecska Renáta írása a Magyar Hírlapban. ► Tovább
Az Isten balján
Behir.hu | Zelei Miklós Az Isten balján című drámája, Ady Endre életének legfontosabb eseményeit és legismertebb műveinek üzeneteit veszi alapul, hogy segítségükkel hitelesen idézhesse fel a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjének korát. A címszerepben Katkó Ferencet láthatja a közönség. ► Tovább
Pénteken mutatják be az Ady Endréről szóló monodrámát
Pénteken mutatják be Zelei Miklós Ady Endréről szóló monodrámáját a Békéscsabai Jókai Színházban, Az Isten balján – Situs Inversus című darabban Katkó Ferencet láthatják a nézők Köllő Miklós rendezésében. MTI hír Az abszurd darab Konstancában, a román kikötővárosban játszódik, az idő viszont nehezen meghatározható: valamikor egy diktatúra idején történik, a Nyugat című folyóirat már elektronikus formában jelenik meg, Kosztolányi pedig sms-ben tudatja Adyval a folyóirateladás nehézségeit. A történet szerint Ady Endre nem halt meg 1919 telén, internáltként több túlélési esélyt kell latolgatnia. Legyen hajógyári törzsgárdatag, esetleg a Securitate ellenőrzésével és irányításával vállalja el a Konstancai Harcos című román napilap szerkesztését? Álházasság-engedély megszerzésével próbáljon átjutni az "anyaországi" paradicsomba? Zelei Miklós író az MTI-nek elmondta: az volt a célja, hogy bemutassa a múlt század és az elmúlt évek főbb problémáit a pártközpontoktól a titkosszolgálatokon át a mobiltelefonok koráig. Azok a problémák, amelyek a múlt évszázad keretei közé vannak illesztve, ma is aktuálisak, így például a szakmai tisztesség kérdése vagy a kultúra lehetőségei – mondta. "Ezeket mi valamilyen formában mind megéltük. Azt szoktam mondani, harminc évig és harminc napig írtam ezt a darabot" – fogalmazott a szerző. Mint mondta, szabadon kezelte a történéseket, olyan szituációkba akarta hozni Adyt, amelyekbe a valós életében soha nem került volna. "Arra voltam kíváncsi, hogyan viselkedne egy író előd olyan szituációkban, amelyeket az utódok éltek meg" – tette hozzá. Zelei Miklós szerint Ady valószínűleg soha nem ment volna bele ilyen szerepekbe, de szerencséje volt, mert nem találkozott azokkal a totális diktatúrákkal, amelyekkel később az erdélyi és magyarországi magyar íróknak szembe kellett nézniük és szerencsés volt, hogy nem került bele a rendszerváltás Janus-arcú forgatagába sem. A darab egyetlen szereplője Katkó Ferenc, ő alakítja Ady Endrét, de ő játssza Lédát, Grama és Garami ezredeseket, két biztonsági őrt, Kittit, a tömbházgondnokot, a frakcióvezető-helyettest és Babits Mihályt is. A mű végén egy rövid szerep erejéig feltűnik Csomós Lajos is. Katkó Ferenc az MTI-nek elmondta: "embert próbálóan nehéz" a darab, amely elsősorban a vívódásról szól. Kifejtette: határon túl született és nőtt fel, sok helyzettel találkozott, amely megjelenik a darabban, így saját élményeiből is tud meríteni. "Határozott emlékem, hogy amikor bevezették a vízumrendszert, én éppen Szabadkán játszottam és nem tudtam hazamenni. De otthon, Kárpátalján jól ismertük a kényszerházasságokat is" – sorolt példákat. Zelei Miklós drámája 2012-ben a Békéscsabai Jókai Színház egyfelvonásos drámapályázatára készült. A beküldött 175 színdarabból a felolvasószínházi bemutatásra kiválasztott 13 – ezen belül nem rangsorolt – darab közé került, előbb felolvasószínházi, később rendezői darabként is bemutatták. A kolozsvári Komp Press – Korunk Kiadó 2013 elején önálló kötetben is megjelentette a művet. Január 25-én a Nemzeti Színházban játsszák a darabot.
Békéscsabán is fellépett a Recirquel Újcirkusz Társulat
Behir.hu | Teltházas előadásokat tartott a Recirquel Újcirkusz Társulat a Jókai Színházban. Az újcirkusz irányzat magyar képviselői Békéscsabán a Cirkusz az éjszakában című előadással mutatkoztak be a színház kedvelői előtt. ► Tovább
A színház házhoz megy
Behir.hu | A Békéscsabai Jókai Színház színészei ezúttal a középiskolákba látogatnak majd el, ugyanis a színház célja, hogy megszerettesse a teátrumot a fiatalabb korosztállyal. Moliére klasszikus vígjátékát: A fösvény című darabot mutatják be decemberben az iskolák tornatermében, aulájában a társulat tagjai és a színitanház növendékei. ► Tovább
Megvannak a Nyilas Misik – miközben el sem vesztek
hir6.hu | Kedd délután nagy volt a nyüzsi a Békéscsabai Jókai Színház Vigadója előtti folyosón. Ugyanis a Légy jó mindhalálig című musical az olvasópróba fázisba lépett, ennek apropóján többek között összegyűlt egy tizenéves gyereksereg. ► Tovább
Felolvasószínház ’48 helyi történéseiről
csabaimerleg.hu | Bartus Gyula drámájának felolvasószínházi bemutatóját rendezi november 18-án a Csabagyöngye Kulturális Központ. A darab 1848 Békés megyei történéseiből jelenít meg párat. ► Tovább
Pisztoly az asztalon
"Amikor élet, halál, szerelem, hűség és hűtlenség a tét, akkor azért még Békéscsabán is elfelejtődik egy pillanatra a kolbász" – mondta az MTI-nek Vörös István, akinek a kolbászt a középpontba állító, Erős csabait kívánok! című pályázaton megosztott első díjat nyert darabját csütörtökön ismerheti meg a békéscsabai közönség. Az ötvenes évek államosításának időszakában, egy meg nem nevezett, határszéli városban játszódó darabban nyomozás indul egy ártatlan ember ellen, akinek egyetlen bűne az, hogy övé a világ legjobb kolbászreceptje. És hogy túl vonzó a felesége. Az államosított világban nincs helye egyéni tehetségnek, vállalkozókedvnek, mindent elsöpör az uniformizálás, és az új hatalom új haszonélvezői gátlástalan hajszában támadnak az eddigi értékekre. És közben életek vesznek más irányt, kolbászreceptek tűnnek el. Mint a József Attila-díjas író, költő, esszéista megjegyezte, bár a motívum vissza-visszatér, nem akarta túldimenzionálni a csabai kolbász jelentőségét, csak akkora szerepet szánt neki, amekkora jelentősége valójában van egy békéscsabai hentescsalád életében. Vörös István elárulta: kicsit megijedt, amikor megtudta, hogy a csabai kolbászról kell drámát írni, de aztán talált köré egy történetet. Békéscsabára jött anyagot gyűjteni, akkor ismerte meg egy nagynevű hentes történetét, akinek az ötvenes években államosították az üzletét, őt pedig börtönbe zárták. Ezt és saját nagyszüleinek történetét alapul véve született meg a dráma. A Pisztoly az asztalon című darabot, amely megosztott első helyezést ért el a Bárka folyóirat és a Jókai Színház meghívásos pályázatán, felolvasószínházi keretek között láthatja csütörtök este a közönség. A rendező Merő Béla, a főbb szerepeket Bartus Gyula, Katkó Ferenc, Nagy Róbert, Nagy Erika és Gulyás Attila alakítják. Vörös István úgy vélte: nagyon jó a szereposztás, a kellékek és a jelmezek megvannak, így könnyen meg lehetne rendezni hagyományos színpadi keretek között is a darabot. Reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben megtörténhet. A szerző elmondta, hogy jelenleg is több művön, költőversenyt bemutató no-drámákon és rádiójátékokon dolgozik, a Baltazár Színházban készül egy előadásra, és a napokban írt meg egy 24 órás győri drámaversenyre egy új darabot. Vörös István a kortárs dráma helyzetéről szólva megjegyezte, hogy például Berlinben egy klasszikus darab mellett szinte mindig játszanak egy kortársat is, ám Magyarországon erre kevés példa van. Véleménye szerint a színházaknak le kellene szerződtetniük egy-két kortárs írót, akitől évente-kétévente játszhatnának darabokat. "Ugyanis megbukni klasszikusokkal is lehet, de váratlan és kiugró sikert új darabbal lehet elérni, olyannal, ami még nem volt sehol korábban" – húzta alá. Az Erős csabait kívánok! elnevezésű pályázat központi témája a 2013-ban hungarikummá minősített csabai kolbász volt. A projekt célja olyan új, színpadi előadásra szánt, műfaji megkötés nélküli, esztétikailag értékes irodalmi alkotások megírásának elősegítése volt, amelyekben hangsúlyos szerepet kapnak a több mint száz éves csabai kolbász gasztronómiai, kulturális, társadalmi tradíciói. A pályázaton Orbán János Dénes Szabadság, kolbász, szerelem című drámája is első helyezést ért el, azt októberben mutatták be a Békéscsabai Jókai Színházban. (MTI)
Ádámok és Évák ünnepe – Békéscsabán
Az idei évadban is megszervezi az Ádámok és Évák ünnepét a Békéscsabai Jókai Színház; a középiskolás csoportoknak ezúttal a teátrum idei évadának előadásaiból kell színpadra állítaniuk részleteket. Seregi Zoltán megbízott igazgató a szerdai nyitó eseményen felidézte, hogy a Békéscsabai Jókai Színház negyedik éve rendezi meg az Ádámok és Évák ünnepét, amelynek keretében középiskolás csoportok hoznak létre rövid színházi produkciókat. Tege Antal színművész, az esemény házigazdája elárulta: azt javasolta a programhoz csatlakozó színházaknak, hogy idén a teátrumok saját bemutatói közül válasszanak a középiskolák, így dramatizálni, szöveget írni már nem kellene a felkészítő pedagógusoknak. Békéscsabán így idén a Tévedések vígjátéka, a Vesztegzár a Grand Hotelben, az Egerek, a Midőn halni készült, a Légy jó mindhalálig, a Mezítláb a parkban, A szegény csizmadia és a szélkirály, A fösvény, Az isten balján, a Jóccakát, anya., a Mario és a varázsló, a Lila ákác, a Kövér király, A szűz és a szörny, valamint a Bánk bán című darabok közül választhatnak a középiskolák. Békés megyéből idén tizenegy középiskola jelentkezett a versenyre, egy gépészeti szakközépiskola pedig azt vállalta, hogy elkészíti az Ádámok és Évák ünnepének honlapját. A jelentkező iskolák a következő néhány hét folyamán választják ki a darabokat, amelyeket maximum nyolc percben kell feldolgozniuk. A bemutatókra várhatóan tavasszal kerül sor, a felkészülés során a színház művészei mentorként támogatják a csapatokat.Az Ádámok és Évák ünnepe elnevezésű kezdeményezést a Magyar Teátrumi Társaság keretein belül indította el 2010-ben a szolnoki Szigligeti Színház. Azóta a debreceni Csokonai Színház, a Békéscsabai Jókai Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, a soproni Petőfi Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház is csatlakozott hozzá. Korábban Madách Imre Az ember tragédiája című művének színeit, magyar regéket és mondákat, népmeséket, bibliai történeteket, valamint Arany János balladáit vittek színre a jelentkező csapatok. Tege Antal a szerdai békéscsabai eseményen azt is elmondta, hogy a határon túli színházakkal együttműködve nyáron szeretnének egy Ádámok és Évák Ünnepe tábort rendezni a csatlakozó iskolák számára. Ezen a diákok egy Shakespeare-darabot tanulnának meg, amelyet a békéscsabai Városházi Esték programsorozaton mutatnának be. A programsorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg. MTI Fotó: A-Team/Ignácz Bence
Pulitzer-díjas stúdiódarabot mutatnak be a Békéscsabai Jókai Színházban pénteken
Artnews.hu | Marsha Norman Jóccakát, anya… című Pulitzer-díjas darabját mutatja be pénteken a Békéscsabai Jókai Színház. Az évad hatodik premierjét Csiszár Imre rendezi. A Jászai-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész az MTI-nek elmondta: régi vágya teljesült azzal, hogy megrendezhette a darabot, annak idején ugyanis felkérték, hogy az ősbemutatót a Vígszínházban ő vigye színre, de akkor egy külföldi út miatt nem tudta elvállalni a munkát. ► Tovább