Rólunk írták

csabaimerleg.hu | Csiszár Imre Jászai Mari-díjas, Érdemes-és Kiváló Művész rendező, a Tévedések vígjátéka után második alkalommal rendez a Békéscsabai Jókai Színházban, ezúttal a „Jóccakát, anya” Marsha Norman színmű adaptációját viszi színpadra, melynek próbái elkezdődtek és egy hónap múlva láthatja a közönség a színpadon. ►Tovább

newsag.hu | – Vers a víz, dal a víz fölött mintájára egy búcsúműsort állítottunk össze így, Szent Mihály napjára, hiszen búcsúztatjuk a nyarat, kezdődik az ősz. Próbáltunk olyan dalokat összeállítani, sanzonokat, franciákat, magyarokat, régi kuplékat, amik egy kicsit ezt a témakört ölelik fel, olyan búcsú hangulatúak, mert egy kicsi szomorúság is van bennünk, hogy ismét elment a nyár. De azért örülünk is, mert úgy gondolom, köszönhető a közönségnek, aki kitartott mellettünk és látogatta az előadásainkat, nagyon jól sikerült ez a nyár, pedig most hosszabbak is voltunk egy-egy héttel előtte és utána. Ez most egy picit édes-szomorú búcsúzás – árulta el Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház mb. igazgatója kérdésünkre a műsor előtt. ► Tovább  

Sokkoló könyörtelenség követte a könnyfakasztó hahotát a teltházas premieren: Zalán Tibor Szása i Szása drámájával ünnepelte a Szegedi Nemzeti Színház a magyar dráma napját hétfőn az Agórában. A Merő Béla által rendezett darab műfaja szerint tragikomikus fantáziálás egy elsüllyedt világról.   Forrás: Délmagyar Fotó: Török Erika

Tizenöt bemutatót tervez a 2015/2016-os színházi évadban a Békéscsabai Jókai Színház, amely az idén is megrendezi az Ádámok és Évák versenyét, a Magyar Teátrumi Gála díjátadót, és egy új kezdeményezéssel is élnek a fiatal korosztály megszólítására. Az alföldi közönség igényes évadból válogathat élményt szerző előadásokat. Seregi Zoltán megbízott igazgatónak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál. – Igazgató úr, színháza szeptember végén Ibsen Stúdiószínházban A szűz és a szörny című tragikomédiát mutatja be, amelyet Pozsgai Zsolt íróként és rendezőként is jegyez. Ön mit vár: a Pozsgai-mű elsősorban szellemi üzenettel, vagy inkább érzés-impulzussal zsongja be a várost?   – Nem hiszek abban a mai művészeti közéletben elharapózott és tudatosan manipulált kettéválasztásban, miszerint egy színdarab, egy  színielőadás vagy a szellemre vagy az érzelemre hat. Ugyanilyen a gondolkodtató vagy szórakoztató színház szembeállítása, hiszen mióta színház létezik, ez a kettő nehezen választható el egymástól. A szellemi vagy érzelmi gagyiról nem beszélek. Tehát erős érzelmi és szellem hatást várok A szűz és a szörnyeteg bemutatójától.  – Katona József klasszikus nemzeti drámáját, a Bánk bánt Szabó K. István rendező modernizálja márciusban. Mitől várja, hogy ez a több szempontból is hallatlanul aktuális mű a mai élethez, a jövőformáláshoz adjon üzenetet a közönségnek? – A jövő formálás a politika dolga és nem a színházé, és az üzengetést sem szeretem a színpadon. Úgy gondolom ezek a múlt század levitézlett, haladó ideológiáinak poros esztétikai megfogalmazásai. Lásd: Brecht. A Bánk bán is és bármely klasszikus, az idő rostáját túlélt mű sokkal több annál, mint az a szelete, ami egy korban éppen aktuális, hiszen pontosan azért maradt fenn mostanáig. A Bánk bánt sem azért vesszük elő, mert aktuális – mert a remekmű mindig összességében az -, hanem azért mert a magyar kultúra része, a magyar szellemiség egyik alapműve és minden korosztálynak találkoznia kell vele a színpadon. A modernizálás nem volt részemről jó fogalmazás – visszavonom -, inkább úgy fogalmazok: mai szemmel és füllel érthető, követhető, közérthető színházi, művészi élményt szeretnénk elérni – és nemcsak a fiatalok számára – úgy, hogy Katona szellemisége és szándékai ne sérüljenek.  – Fedezd föl saját kultúrád! – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Az Ön színháza hogyan ad ehhez sodróerőt akkor, amikor az ifjabb nemzedékeket próbálják a színház vonzerejébe húzni? Az európai Balassi folyamatról olvasottak nagyon szimpatikusak számomra. Úgy gondolom, hogy a globalizált világban a kultúra nemzeti, erkölcsi önazonosságot megőrző, erősítő szerepe mindennél fontosabb. Ezért a színházunk műsorterve olyan magyar és nemzetközi  irodalmi, színházi értékekkel van tele, amelyek ezt a célt is szolgálják. Az egy másik kérdés, hogy a fiatalok eljönnek-e a színházba. Mikor 1980-ban a pályámat kezdtem, ugyanez volt a probléma. Miért nem járnak a fiatalok színházba? Legutóbb egy színházi konferencián kiderült, hogy az összes színházigazgató ezzel küzd : érettségi után a fiatalok döntő többsége eltűnik a színházakból. Ezt a problémát 35 éve nem sikerült megoldania a színházi szakmának. Vagy 35 éve rosszul csináljuk vagy lehet, hogy nem is nekünk kell ezt megoldani. Egyébként a fiatalok színházba járása komoly és fontos kérdés, de mi a középkorúak és az idősek számára is szeretnénk színházat csinálni, mert ők viszont járnak színházba.   Forrás: Présház Portál Fotó: A-Team/Nyári Attila