A magyar irodalom újabb klasszikus regényének színpadra állítására vállalkozott a Békéscsabai Jókai Színház. Mikszáth Kálmán történelmi meséjét, A beszélő köntöst Zalán Tibor író, dramaturg „átvezetésében” a Jászai-díjas, Érdemes művész Halasi Imre rendezi. Az alkotók romantikus és humoros előadást ígérnek, az ősbemutatót április 9-én láthatja a publikum. (Niedzielsky Katalin tudósítása)
Seregi Zoltán igazgató azzal köszöntötte a március 7-ei olvasópróbán résztvevő alkotókat, művészeket és a sajtó képviselőit, hogy híres irodalmi műveket, főleg élő klasszikust színre vinni nagy kihívás. S reméli, a közreműködők örömüket lelik a munkában, a közönség pedig majd az előadásban. Ezután üdvözölte Halasi Imrét, aki utoljára több mint húsz évvel ezelőtt A kutya testamentumát rendezte Békéscsabán, s mielőtt átadta a szót, a direktor ismertette a szereposztást. Lestyák Mihály kecskeméti főbírót Czitor Attila játssza, apja, Mátyás, a hiú szabó Mészáros Mihály lesz. Cinna, a cigánylány alakját Csonka Dóra kelti életre, fellép az előadásban többek között Beszterczey Attila, Berta János, Szőke Pál, Gulyás Attila, Tomanek Gábor, Koleszár Bazil Péter.
- A szétszakított Magyarországon, a török időkben játszódik a történet, amelynek szereplői kurucok, tatárok, városi főméltóságok, főbíró, szenátor, cigánylány és özvegyasszonyok. Nagyon érdekes történet, szép és komoly mese, amely a felnőtteknek is szól – hangsúlyozta Halasi Imre.
Az eredetileg prózai mű, most Zalán Tibor és Seregi Zoltán ötletére kerül a színpadra. A rendező szerint a mű szerkezete sem könnyíti meg az alkotók dolgát, a színpadra állítást, ezért semleges miliőben képzeli el a játékot.
- Filmszerűen, lendületes, dinamikus, érzelemgazdag előadást készítünk, ami képes lesz megérinteni a fiatalokat. A színészeknek annyira nem lesz nehéz a dolguk, mert az író beszélő neveket adott hőseinek, sőt még leírást is a jellemzésükre (hiú, csavaros eszű, mogorva, vakbuzgó), hogy a színészek tudják, mi a szerepük, mi a viszonyuk a történethez. Sok helyszínen játszódik a történet, ezért is szeretném filmszerűen láttatni, amihez sok zene lesz, és koreográfusi segítséget is kértem – mondta Halasi Imre.
A szövegről a rendező úgy vélekedett, hogy a szerepek jól játszhatók, de kevés húzás még kell, külön élmény számára, hogy élő szerzővel dolgozhat. Mint mondta, a nyelvezet a régi időket idézi, a párbeszédes szerkezet előnyös, a leíró részeket ügyesen kerülni kellett, a párbeszédek, monológok teszik játszhatóvá a darabot.
- Romantikus mese felnőtteknek, van poézisa, katarzisa is lesz remélhetőleg a végén. Komolyan vehető szép története a múltnak, ami átüzen a mának, bár nem szeretem az üzenet szót. De ma is van szerelmestörténet, ma is elválasztanak párokat, ma is látunk fiatalokat ambícióval, és ma is törnek olyanok pozícióra, akik arra nem alkalmasak, oda nem valók – közölte a rendező.
A díszletről megtudtuk, hogy a tervek szerint a színpadot oszlopok öt-hatfelé tagolják, és a rendező a forgószínpadot nemcsak a jelenetek elválasztásakor, hanem a lüktetés, forgás miatt többször akarja használni. Hogyan tud egy hamis kellék a valós világban érvényesülni? Ez a kérdés áll az előadás középpontjában.
A rendezői ars poetica részletes ismertetése után Zalán Tibor író, dramaturg elárulta: jól kitalálták a direktorral, hogy be kell mutatni A beszélő köntöst. Régi kedves írója Mikszáth, és a regény jó alapanyag. De miután elolvasta, látta, hogy egyetlen mondata sem alkalmas a színpadra, például folyton lovagolnak benne, és tele van tömegjelenetekkel. Hogyan lehet mindezt kiiktatni? Miután sikerült, már egyszerű volt a dolga: csak írni kellett egy új darabot.
Halasi Imre hozzáfűzte, hogy benne is volt félelem, az eredetitől ő maga is megrémült, de Zalán Tibor anyaga nem épp’, hogy alkalmas színpadra, hanem kifejezetten jó. S még egyszer megerősítette: poétikus, romantikus, humoros előadást hoznak létre, amely minden korosztálynak szól.
Niedzielsky Katalin
