A gyerekek hazajárnak a Jókai Színházba: októberben az Egerek című zenés játékban szerepeltek, most a Légy jó mindhalálig januári bemutatójára készülnek. Móricz Zsigmond klasszikus regényének musicalváltozata, Kocsák Tibor gyönyörű zenéje – Miklós Tibor nagyszerű dalszövegeivel – minden korosztálynak maradandó színházi élményt ígér. Az előadást Seregi Zoltán rendezi, a sajtótájékoztatóval egybekötött olvasópróbát november 17-én a Vigadóban tartotta az iskolásokkal kibővített társulat. (Niedzielsky Katalin tudósítása)
„A felnőttek már tudják, /mi rossz és mi jó…”, de a komisz osztálytársak nem, mit jelent az otthon, hogy az anyától kapott csomag szent, mennyit ér a jóság, a szeretet – erről énekelt bevezetőként a két Nyilas Misi. Seregi Zoltán megbízott igazgató, a darab rendezője a rövid köszöntő után bejelentette: hosszas és körültekintő válogatás után eldöntötték, ki lesz a főszereplő. Mint mondta, sok tehetséges, jó hangú fiút meghallgattak, de mindvégig azt kellett mérlegelni, hogy olyan gyermekeket találjanak, akik jól bírják majd a komoly fizikai, lelki megterhelést, amit a próbák és az előadások jelentenek. Így esett a választás az orosházi Bolla Mártonra és a szarvasi Kozák Ádámra.
Különös próbafolyamat elé néznek A Légy jó alkotói – hangzott el a tájékoztatón. S nemcsak a sok gyermekszereplő miatt, hanem azért is, mert a különböző előadásokkal, programokkal „úgy tele van a színház”, hogy csak januártól kerülhetnek színpadra, addig a Balassiban kapnak helyet. Külön figyelni kell arra is, hogy délutánonként próbáljanak, hogy a gyerekek a lehető legkevesebbet hiányozzanak az iskolából.
Seregi Zoltán elmondta, hogy Egerben, ahol az elmúlt évadban rendezte a musicalt, szintén eltért a megszokottól a próbarend. Juhász Katalin díszleteit és a gyerekruhákat elhozzák, itt varrják a felnőttek jelmezeit. A színpadkép alapja egy hatalmas íróasztal lesz, és azt forgatva változnak az iskola és a lakások helyszínei.
Kérdésemre, hogy miért érdemes népszerű darabokat újra műsorra tűzni, Seregi Zoltán a musical értékeinek méltatásával válaszolt.
– Közel áll a szívemhez ez a darab, mert igazi magyar klasszikus, nemcsak Móricz Zsigmond regénye jelentős irodalmi alkotás, hanem a musical is remekmű, nem véletlenül aratott nagy sikert minden korábbi bemutatója. A nagy műveket időnként érdemes és szükséges újra elővenni, színpadra állítani, hogy minden korosztály láthassa, megismerhesse. Az 1992-ben Békéscsabán játszott előadás immár legendás hírű, és máig sokan emlékeznek rá. Egyelőre ifjúsági bérletben játsszuk a darabot, hogy elsősorban a fiataloknak mutassuk meg, de terveink szerint jövőre betesszük a felnőtt bérletbe is, ahogyan korábban A dzsungel könyvét, hiszen igazi családi produkció készül, amit minden korosztály élvezhet.
Galambos Hajnalka énektanár, előadóművész korrepetitorként segíti a felkészülést. Hétéves szakiskolai és zeneiskolai pedagógusi tapasztalata jól jöhet most, hiszen a színészeken kívül egy egész osztályt, 14 gyermekeket tanít énekelni. Növendékei Békéscsabáról, Gyuláról, Orosházáról, Szarvasról, az egész megyéből jöttek, negyedik, ötödik és hatodik osztályosok, ráadásul nem is énektagozatosok. Milyen feladatot ró mindez a korrepetitorra?
– A feladat ott kezdődik, hogy teljesen idegen, ismeretlen gyerekek jönnek, akiket először is meg kell ismernem. Az énekoktatás lelki kapcsolat, meg kell találnunk a közös hangot, el kell nyernünk egymás bizalmát, addig nem működik semmi. A gyerekekben nagyon szeretem a tiszta őszinteséget; tudni kell, hogy amikor énekelünk, zenélünk, érzelmeket mozgatunk meg. A Nyilas Misikkel még külön-külön, egyesével is foglalkozom, és az osztállyal is külön. Hangfajta szerint kezelem a gyerekeket, hozzáfogunk a darabhoz, és közben légzésproblémákat, kiejtési, hangképzési hibákat kell kijavítani, mindez komoly, hosszadalmas munkafolyamat.
Negyed évszázad telt el a régi, szép Légy jó óta, amit Pinczés István rendezett Békéscsabán. Az 1992. április végi premiertől még hónapokig naponta többször hallgatták otthon a gyerekeim a kazettákat, már mindenki kívülről fújta, hogy „Az élet szép,/ az élet minden…”. A Nyilas Misit játszó Sánta Lacival az akkori 9-es iskolában interjút készítettem a szerepről és persze arról is, hogy apjával milyen kalandos körülmények között jött át Romániából a zöldhatáron. Széplakyné Marika igazgatónő nagyon büszke volt a tanítványára.
Emlékszem, abban a változatban igazgatóként Kalapos László lépett színre, és máig hallom, ahogyan – az iskolai autonómiára hivatkozva – elzavarta a rendőrtisztet a kollégiumból. Most Bartus Gyula kelti életre ezt a figurát. Érdekesség, hogy az akkori szereposztásból többen újra játszanak, más szerepben. Valkay tanár urat Vididál Gyula és Hodu József személyesítette meg, Vikidál éneke felejthetetlen. Katkó Ferenc most komoly kihívás előtt áll, Vikidál Pósalakyként lép színre. Gyéres osztályfőnök akkor Mészáros Mihály volt, most Csomós Lajos kapta a szerepet, Mészárost újra látjuk Báthory alakjában. Sarkady tanár úr figurája megmaradt Tomanek Gábornak. Török János Tihanyi Tóth Csaba volt, most Vadász Gábor. Doroghy Sanyikát Szente Vajk és Hurguly Attila játszotta, és sorolhatnánk még tovább a gyerekeket, akikből azóta ismert színész, zenész lett.
Nagy izgalom kísérte megyeszerte a válogatást, hogy ki lehet a Jókai Színház új Nyilas Misije. Mivel a mérce az elődöknek köszönhetően magas, ugyancsak nagy várakozás előzi meg a 2016. január 21-ei premiert.
Niedzielsky Katalin
Fotó: Locskai Henriett
