Sík Ferenc Jászai-díjas, Kiváló és Érdemes művész, A magyar kultúráért kitüntetés birtokosa, Kossuth-díjas, a Nemzeti Színház főrendezője, évtizedekig a Gyulai Várszínház művészeti vezetője 1931. március 25-én született Békéscsabán, 1995. január 16-án hunyt el.
Sík Ferenc a békéscsabai érettségit követően az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar, történelem, francia szakos tanári diplomát szerzett 1957-ben. Tanulmányai közben a Rábai Miklós vezette Batsányi Együttes szólótáncosa volt. Az 1950-ben alakult Állami Népi Együttes vezetője Rábai Miklós lett, aki vitte magával kedvenc táncosát, és a tánckar vezetésével bízta meg.Aktív táncos múltját követően felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakára Nádasdy Kálmán osztályába, ahol 1963-ban diplomázott. Első szerződése az egri Gárdonyi Géza Színházba szólította. 1965-ben a Pécsi Nemzeti Színház rendezője, majd 1975-től főrendezője. Munkásságának köszönhetően a színház „aranykorát” élte. Ebben az időszakban az élő magyar dráma egyik legfontosabb hazai műhelyévé vált, Sík Ferenc és Czímer József dramaturg munkájának eredményeként.
Illyés Gyula Tiszták 1969 decemberi ősbemutatója volt a kezdete annak a közös munkának, amely az írót a színház „háziszerzőjévé” tette. Ebben az időszakban húsz magyar dráma bemutatójára került sor – a teljesség igénye nélkül – Örkény István, Hernádi Gyula, Garai Gábor, Csák Gyula, Páskándi Géza, Spiró György, Sárospataky István.
A kortárs írók mellett fiatal rendezőket indított el a pályán: Paál Istvánt, Karinthy Mártont, Szegvári Menyhértet, Konter Lászlót, aki később évekig a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója is volt.
1973 és1994 között a Gyulai Várszínház művészeti vezetője. A magyar dráma műhelyévé és határon túli szerzők és rendezők bemutatkozásának helyszínévé tette a nyári színházat. Tevékenysége alatt fénykorát élte és nemzetközi hírűvé váltak programjai. Országos hírű művészek léptek föl. Akkor hívott határon túli művészeket, amikor az még „tiltott” volt. Nem írta ki a plakátra a neveket, de fellépési lehetőséget és gázsit adott a „turistaútlevéllel” érkezőknek.
1982-től haláláig a Magyar Nemzeti Színház rendezője, ’91-től főrendezője. Nevéhez fűződnek Sütő András drámáinak nagy sikerű bemutatói. 1983-ban megalakult az önálló Katona József Színház, a kulturális vezetés jóváhagyásával a színház „derékhadát” elvesztette, maradtak a nagy-öregek és az egészen fiatalok. Sík Ferenc olyan előadásokat rendezett, amelyekben a fiatalokat beépítette a társulatba (Romeo és Júlia), a korábbi betiltást követően elsőkén tűzte műsorra a Velencei kalmárt.
A Jókai Színházban az Ő kezdeményezésére indult el 1992-ben Magyarország első vidéki felsőfokú színészképzője, a Regionális Színházművészetért Alapítvány Színiiskolája. A több névváltozáson és fenntartóváltozáson átesett SZÍNITANHÁZ növendékei képezik a társulat gerincét, számos szakmai kitüntetés birtokosai.
A színház – tisztelegve emlékének – róla nevezte el a Sík Ferenc Kamaraszínházat.
