Március 20-án délután, ismét ősbemutató volt a Békéscsabai Jókai Színházban, ezúttal Szabó Magda születésének 100. évfordulója tiszteletére az írónő 1962-ben írt ifjúsági regényéből készült kamasztörténetét mutatták be, szövegkönyvét Belinszki Zoltán írta, aki tisztelettel, szeretettel nyúlt Szabó Magda írásához. Számomra a könyv egy világoskék fehérpöttyös könyv emlékét idézi, amit Reich Károly rajzai díszítenek, és a mai napig könyvespolcomon található, az írónő sok kötete mellett. A Jókai Színház előadását Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész rendezte. Galambos Edit kritikája
A történet Illés Boriról (Nádra Kitti szh.) szól, aki 14. születésnapján úgy gondolja, itt az ideje, hogy szülei felnőttként kezeljék, és nagylányos ruhát, tűsarkú cipőt kapjon. Szülei azonban egy télikabátot vesznek a kislánynak, amitől ő kiborul. Ám ez csak a felszín, az előadás megmutatja, Bori hogyan válik igazi nagylánnyá. Csalódnia kell barátnőjében, Szilviában (László Bernadett szh.) aki titkai és pénze őrzője is, de mindkettővel visszaél. Csalódása és édesanyja balesete ráébreszti, merre is kell mennie, hogy a helyes útra lépjen. Megmutatja, hogy egy anya (Fehér Tímea), aki éjt nappallá téve dolgozik, mennyire szereti, figyeli, óvja lányát, tudja vágyait és fáj a szíve, hogy nem teljesítheti azt. Ott van a már felnőttként gondolkozó Mikes Jutka (Kerek Vivien szh.), az osztálytársak, akik osztályfőnökükkel, Ibi nénivel (Boldog Ágnes szh.) a bajban Bori mellé állnak. Megismerjük a kedves, egyedül élő Tibai nénit – Pelikánt (Tarsoly Krisztina), akinek csak az kell, hogy segíthessen és szárnyakat kap a fájós lába, mert segíteni jó, egyedül lenni nem annyira. Olyan élethelyzetek, amelyek ma is igazán aktuálisak.
Az előadás keretjátékkal indult, ami remek ötlet volt, Auer Szilviát Bori – sok, sok évvel később, amikor Bori már nem él – szembesíti a múlttal, mintegy az élete filmjét megmutatva neki. Jelen van még a két démon (Fejes Katica szh. és Dorogi Péter szh.) – zöldre festett arccal és kézzel – hatvanas évek dalait énekelve jelennek meg, szerepük a lelkiismeret megszemélyesítése volt – nem csak Szilviáé, Borié is, sőt…
Végig igen feszes előadást láttunk, nagyon pergő, snittszerű jelenetek követték egymást. A sűrű helyszínváltozás miatt a gyakran mozgó díszlet átrendezése alatt is a démonok voltak a főszereplők.
Nádra Kitti jó ívet rajzolt fel, Bori jellemfejlődését szépen mutatta meg. Voltak nagyon megható jelenetei az előadás második felvonásában.
Fehér Tímea igazi anyát vitt színpadra. Minden manír nélkül hús-vér, családjáért élő szeretettel teli ANYA volt. Több jelenete is nagyon megható. A férjével való viták Bori miatt, „harca” lányával, közben a szíve szakad meg. Alakítása kiemelkedett, és könnyeket csalt a nézők szemébe. A nézőtéren ülő gyermekek talán megértik azt is a művésznő alakításán keresztül, hogy egy anya csak jót akar gyermekének.
A két démon Fejes Katica és Dorogi Péter szerepeltetése érdekes, de remek megoldás volt a rendezőtől, és a regény sem sérült. A két fiatal játéka jócskán hozzájárult a sikerhez. Illés Károlyt, az apát Csurulya Csongor játszotta, az ő nagy pillanata az volt, amikor a másik szobában Bori elmeséli nővérének mi is történt vele és ő végighallgatja – ez is megható jelenet. Tarsoly Krisztina alakítása ragyogó! A fiatal színésznő egy idős négy felnőtt gyermekes nénit alakított, hitelesen. Bravó Krisztina! Auer Szilvia alakját László Bernadett jól ábrázolta, hiteles, vagány lányt vitt színpadra, lelkiismeretével vívott harca esendővé tette – ám fel nem menthető. Mind a jövő jelenetei, mind a történések során arcjátékával, testbeszédével is sokat hozzátett a figurához. Nagy Erika Auerné, Nagy Éva Galambosné, Balázs Csongor Sós Tibor szerepében tett hozzá az előadáshoz. Meg kell még említeni Mikes Jutkát játszó Kerek Vivien, Galambos Pistát játszó Kopanyicza Andrást és a Varjas Miklóst játszó Dina Norbertet is, akik színészhallgatók, de játékukkal hozzájárultak az előadás sikeréhez. Sokan szerepeltek a színpadon, és valószínű a háttérben is, hogy létrejöjjön az előadás. A mozgó díszletet Egyed Zoltán, a jelmezeket Sellei Gabi tervezte.
Bartus Gyula is tisztelettel, szeretettel nyúlt Szabó Magda regényéhez, amely nem csorbult, sőt új életre kelt. A sokszereplős előadás komoly logisztikát igényelhetett, hiszen nagyon sok fiatal színészhallgató játszott benne, de láthatóan mindannyian élvezték az előadást, mindannyian nagyon jól teljesítettek.
Lenyűgöző, megható előadás született! Remélem, hogy az előadás után sokan leemelik nagymamájuk könyvszekrényéről, vagy a könyvtár polcairól Szabó Magda Születésnap című regényét, azután következhet az írónő többi műve, mert Szabó Magda minden könyve lebilincselő, ahogyan ez a regénye is az.
