Jelenlegi hely

Szárnyad árnyékában

 Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek 

 

Szente Béla: SZÁRNYAD ÁRNYÉKÁBAN Ősbemutató

Békéscsaba 300

történelmi játék

Rendező: Seregi Zoltán

Békéscsaba idén, 2018-ban ünnepli újratelepítésének 300. évfordulóját. Az évforduló alkalmából Szente Béla figyelemfelkeltő, a fiatalokat is megragadó, a város történelméhez hű darabot írt. A történet 1717-ben, a Hont vármegyei Csallon és a szegedi prefektúrán, 1718-ban Csallon, és 1718–19-ben Csabán játszódik. Az első tételből megtudhatjuk, hogy „véget értek a háborúk, nincs már hadi kötelezettség, elvonult a török, elvonult a kuruc, elvonult a labanc”, mégis van egy dolog, ami nagyon nyomja az ott élő emberek szívét – evangélikus templomukat be kellett zárni, s így nincs egyetlen hely sem a közelben, ahol üdvözülést kaphatna lelkük. A nagy bánat és düh hullámzása közben szárnyra kel a szóbeszéd, miszerint létezik egy Lovász nevű részeges pap, aki azt állítja, hogy délen, a törökök által otthagyott területeken, hatalmas gazdátlan földek vannak, ahol sokkal jobban meg tudnának élni az emberek, „csak el kell odáig jutni”.

Ez a Csaba nevű hely, ahol a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, a magyarok és a tótok békességben megélnek egymás mellett. Hárman úgy döntenek, elindulnak felkutatni az álmok földjét.

A második tételben Szegeden találjuk magunkat, az 1717-es évben. A három vándor és a szegedi prefektus vitájában a vándorok azt hazudják, taksás jobbágyok, és készek adót fizetni a földesúrnak (ha van), cserébe annyit kérnek, hogy hadd költözhessenek a déli területekre – tizenöt-húsz családról szeretnének megállapodni. A prefektus két év alatt ötven családot kér, s ha ezt teljesítik, még a szabad választás jogát is megkapják, választhatnak Szent-Benedek, Fövenyes és Csaba között. A szószóló vándor, Bálint Jakab közli, a „jövevények” többsége protestáns, leginkább evangélikus lenne. A prefektus nehezen egyezik bele, de kiköti, hogy templomépítésről szó sem lehet.

A harmadik tétel a helyiek és a „jövevények” vitáját eleveníti föl. Több helyi lakos elköltözéssel fenyegetőzik, és felhánytorgatja, hogy így is elég bajuk van a réti tolvajokkal, hátha még betelepül melléjük egy nagy csapat vadidegen. A kedélyek nemigen csitulnak, „a többiek inkább templomot építenének, mert így istentelennek ítélik létezésüket…”

A negyedik tétel meséje úgy születik, ahogy a betelepültek első gyermeke, rablómadárral, s újjászülető szerelemmel, háromszáz éves legendával…

Szárnyad árnyékában című történelmi játék születésének körülményeiről és Békéscsaba múltjáról hallhatott nagyon érdekes előadást a Mindentudás Színházi Egyetemének közönsége február 4-én a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A város újratelepítésének 300. évfordulójára írt színmű szerzőjével, Szente Bélával, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatójával és Dr. Jároli József helytörténésszel, nyugalmazott főlevéltárossal Kovács Edit színművész, esztéta beszélgetett. (Niedzielsky Katalin írása)

A Szárnyad árnyékában című történelmi játék díszbemutatójának házigazdája február 2-án, szombaton este a Jókai Színházban Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Előadás után a Vigadóban folytatódik az ünneplés, ahol a szereplőkkel találkozhat a közönség.

Békéscsaba 2018-ban ünnepelte a város újratelepítésének 300. évfordulóját. Ennek kapcsán, Seregi Zoltán, a város teátrumának igazgatója felkérte Szente Béla írót, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatóját egy történelmi ihletésű darab megírására, ami méltó megemlékezése lenne az évfordulónak. Ahogy a szerző nyilatkozta, a Szárnyad árnyékában címet egy zsoltár szövege ihlette, amely igazolja, ha egy hívő ember a hite gyakorlásáért útra kel, az Isten támogató védelme vele lesz. Ezt a gondviselést élt meg 300 évvel ezelőtt a Felvidéken néhány család, hogy új otthon reményében vállalkozzon egy hossz útra. A darab megírásához kutatómunkát végzett, amihez irodalmi művek hiánya miatt, csakis történelmi tényekhez tudott nyúlni. (Zsidov Magdolna kritikája) 

A Szárnyad árnyékában című történelmi játék nem csak programdarab, messze túlmutat az alkalmi, évfordulós megemlékezésen. Szívhez szóló, lélekemelő történet a múltból, elődeinkről, emberi helytállásról, az otthon, a hit és a közösség erejéről. Korabeli forrásokból merítő, értékes irodalmi alkotás és színházi előadás, gondolatébresztő a mának, legenda a jövőnek. (Niedzielsky Katalin kritikája)

Hálás tapssal jutalmazta a közönség Szente Béla Szárnyad árnyékában című történelmi játékának ősbemutatóját január 18-án este a Jókai Színházban. A Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulójára készült alkotás az évad kiemelkedő produkciója.

Különleges ősbemutatót tart holnap a Jókai Színház, Szente Béla Szárnyad árnyékában című történelmi játékát Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulójára írta. Az előadás népes szereplőgárdával és Seregi Zoltán rendezésében kerül színpadra.

Különleges alkalomra ünnepi előadás, méltó megemlékezés jár - gondolta Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, és új színdarab megírására kérte fel Szente Bélát. A Szárnyad árnyékában című történelmi játékot meg is rendezi, az ősbemutatóval Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulóját köszönti a teátrum. A január 18-ai premier az évad egyik kiemelkedő produkciójának ígérkezik.(Niedzielsky Katalin interjúja)

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” - írja Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényében. Szente Béla történelmi játékának szereplőit az otthonkeresés és a remény indítja útnak, hogy új hazájukban majd szabadon gyakorolhatják evangélikus vallásukat és szlovákként boldogulhatnak magyar földön. A Szárnyad árnyékában című dráma január 18-ai ősbemutatójával Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója előtt tiszteleg a Jókai Színház.

(Niedzielsky Katalin interjúja)

Szente Béla: Szárnyad árnyékában című történelmi játékának ősbemutatójával Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulóját köszönti a Jókai Színház. Az előadást, amely szinte az egész társulatot felvonultatja, Seregi Zoltán rendezi. A premier 2019. január 18-án lesz, november 20-án délután, a Jókai Szalonban megtartott sajtónyilvános olvasópróbán a szerző és a rendező ismertette a darabot és a színpadra állítás tervét. (Niedzielsky Katalin tudósítása)