fbpx Szárnyad árnyékában | Békéscsabai Jókai Színház

Jelenlegi hely

Szárnyad árnyékában


 Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek 

 

Szente Béla: SZÁRNYAD ÁRNYÉKÁBAN Ősbemutató

Békéscsaba 300

történelmi játék

Rendező: Seregi Zoltán

Békéscsaba idén, 2018-ban ünnepli újratelepítésének 300. évfordulóját. Az évforduló alkalmából Szente Béla figyelemfelkeltő, a fiatalokat is megragadó, a város történelméhez hű darabot írt. A történet 1717-ben, a Hont vármegyei Csallon és a szegedi prefektúrán, 1718-ban Csallon, és 1718–19-ben Csabán játszódik. Az első tételből megtudhatjuk, hogy „véget értek a háborúk, nincs már hadi kötelezettség, elvonult a török, elvonult a kuruc, elvonult a labanc”, mégis van egy dolog, ami nagyon nyomja az ott élő emberek szívét – evangélikus templomukat be kellett zárni, s így nincs egyetlen hely sem a közelben, ahol üdvözülést kaphatna lelkük. A nagy bánat és düh hullámzása közben szárnyra kel a szóbeszéd, miszerint létezik egy Lovász nevű részeges pap, aki azt állítja, hogy délen, a törökök által otthagyott területeken, hatalmas gazdátlan földek vannak, ahol sokkal jobban meg tudnának élni az emberek, „csak el kell odáig jutni”.

Ez a Csaba nevű hely, ahol a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, a magyarok és a tótok békességben megélnek egymás mellett. Hárman úgy döntenek, elindulnak felkutatni az álmok földjét.

A második tételben Szegeden találjuk magunkat, az 1717-es évben. A három vándor és a szegedi prefektus vitájában a vándorok azt hazudják, taksás jobbágyok, és készek adót fizetni a földesúrnak (ha van), cserébe annyit kérnek, hogy hadd költözhessenek a déli területekre – tizenöt-húsz családról szeretnének megállapodni. A prefektus két év alatt ötven családot kér, s ha ezt teljesítik, még a szabad választás jogát is megkapják, választhatnak Szent-Benedek, Fövenyes és Csaba között. A szószóló vándor, Bálint Jakab közli, a „jövevények” többsége protestáns, leginkább evangélikus lenne. A prefektus nehezen egyezik bele, de kiköti, hogy templomépítésről szó sem lehet.

A harmadik tétel a helyiek és a „jövevények” vitáját eleveníti föl. Több helyi lakos elköltözéssel fenyegetőzik, és felhánytorgatja, hogy így is elég bajuk van a réti tolvajokkal, hátha még betelepül melléjük egy nagy csapat vadidegen. A kedélyek nemigen csitulnak, „a többiek inkább templomot építenének, mert így istentelennek ítélik létezésüket…”

A negyedik tétel meséje úgy születik, ahogy a betelepültek első gyermeke, rablómadárral, s újjászülető szerelemmel, háromszáz éves legendával…

Igényes kötet mutatja be Békéscsaba újratelepülését.

Békéscsaba 2018-ban ünnepelte újratelepítésének 300. évfordulóját, erre az alkalomra írta Szente Béla Szárnyad árnyékában című történelmi játékát, amelynek 2019. január 18-ai ősbemutatójával a Jókai Színház köszöntötte városát. A nagy sikerű előadás után a darab immár könyvformában is olvasható.

Szente Béla Szárnyad árnyékában című történelmi játékának könyvbemutatójára várja szeretettel az érdeklődőket a Békéscsabai Jókai Színház október 16-án, pénteken 17 órára a Művész Kávéházban.

Szárnyad árnyékában című történelmi játék születésének körülményeiről és Békéscsaba múltjáról hallhatott nagyon érdekes előadást a Mindentudás Színházi Egyetemének közönsége február 4-én a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A város újratelepítésének 300. évfordulójára írt színmű szerzőjével, Szente Bélával, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatójával és Dr. Jároli József helytörténésszel, nyugalmazott főlevéltárossal Kovács Edit színművész, esztéta beszélgetett. (Niedzielsky Katalin írása)

A Szárnyad árnyékában című történelmi játék díszbemutatójának házigazdája február 2-án, szombaton este a Jókai Színházban Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Előadás után a Vigadóban folytatódik az ünneplés, ahol a szereplőkkel találkozhat a közönség.

Békéscsaba 2018-ban ünnepelte a város újratelepítésének 300. évfordulóját. Ennek kapcsán, Seregi Zoltán, a város teátrumának igazgatója felkérte Szente Béla írót, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatóját egy történelmi ihletésű darab megírására, ami méltó megemlékezése lenne az évfordulónak. Ahogy a szerző nyilatkozta, a Szárnyad árnyékában címet egy zsoltár szövege ihlette, amely igazolja, ha egy hívő ember a hite gyakorlásáért útra kel, az Isten támogató védelme vele lesz. Ezt a gondviselést élt meg 300 évvel ezelőtt a Felvidéken néhány család, hogy új otthon reményében vállalkozzon egy hossz útra. A darab megírásához kutatómunkát végzett, amihez irodalmi művek hiánya miatt, csakis történelmi tényekhez tudott nyúlni. (Zsidov Magdolna kritikája) 

A Szárnyad árnyékában című történelmi játék nem csak programdarab, messze túlmutat az alkalmi, évfordulós megemlékezésen. Szívhez szóló, lélekemelő történet a múltból, elődeinkről, emberi helytállásról, az otthon, a hit és a közösség erejéről. Korabeli forrásokból merítő, értékes irodalmi alkotás és színházi előadás, gondolatébresztő a mának, legenda a jövőnek. (Niedzielsky Katalin kritikája)

Hálás tapssal jutalmazta a közönség Szente Béla Szárnyad árnyékában című történelmi játékának ősbemutatóját január 18-án este a Jókai Színházban. A Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulójára készült alkotás az évad kiemelkedő produkciója.

Különleges ősbemutatót tart holnap a Jókai Színház, Szente Béla Szárnyad árnyékában című történelmi játékát Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulójára írta. Az előadás népes szereplőgárdával és Seregi Zoltán rendezésében kerül színpadra.

Oldalak