Békéscsaba 2018-ban ünnepelte újratelepítésének 300. évfordulóját, erre az alkalomra írta Szente Béla Szárnyad árnyékában című történelmi játékát, amelynek 2019. január 18-ai ősbemutatójával a Jókai Színház köszöntötte városát. A nagy sikerű előadás után a darab immár könyvformában is olvasható.
A dráma azoknak az első csabai lakosoknak állít emléket, akik a XVIII. század elején messzi földről elindultak ide, hogy új hazájukban szabadon gyakorolhassák evangélikus vallásukat és szlovákként boldogulhassanak magyar földön. Ráadásul nemcsak a város, hanem a Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet is 300 éves.
A bemutató nagy sikert aratott, és a folyamatos érdeklődésre reagálva döntött úgy a szerző és a színházvezetés, hogy a darab könyvformában is megjelenjen. Az alkotók azzal a meggyőződéssel ajánlják a kötetet az olvasóknak, hogy a történelmi múlt, a családi legendák felidézése, az ősök története és a kettős évforduló jó alkalom a méltó emlékezésre, az elődök közösség- és templomépítő erejének, az őket erősítő hit és szolidaritás felmutatására. A szépirodalom, a történelmi színjáték, a tények és a legendák mind hozzájárulnak a múlt, a hagyományaink jobb megismeréséhez, nemzeti öntudatunk, hovatartozásunk erősítéséhez. A könyv ismeretterjesztőnek is értékes, szórakoztató, és nemcsak a múltat egyre inkább értékelő idősebb nemzedék számára fontos olvasmány és színházi élmény, hanem a fiatalabb korosztályoknak is élvezetes és hasznos, világnézetük, nemzeti identitásuk számára meghatározó. A jelenkornak mindig kötelessége az emlékezés és a múltbéli értékek felmutatása, különösen azé a múlté, azoké a gyökereké, amelyek a Békéscsabára ma is jellemző különböző népcsoportok, nemzetiségek példás együttélését jellemzik.
A reprezentatív kiadvány tartalmazza Szente Béla Szárnyad árnyékában című színművén kívül a szerző történeti tanulmányát, jegyzeteit, valamint a szerkesztő, Niedzielsky Katalin a darabbal, az évfordulókkal és az újratelepítéssel kapcsolatos interjúit és színházi kritikáját. Előadásfotók, történeti illusztrációk és portrék gazdagítják a könyvet, amely az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával a gyulai Dürer Nyomdában készült, a tervezője Barabás Ferenc tipográfus.
