Jelenlegi hely

Kritika

Békéscsaba 2018-ban ünnepelte a város újratelepítésének 300. évfordulóját. Ennek kapcsán, Seregi Zoltán, a város teátrumának igazgatója felkérte Szente Béla írót, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatóját egy történelmi ihletésű darab megírására, ami méltó megemlékezése lenne az évfordulónak. Ahogy a szerző nyilatkozta, a Szárnyad árnyékában címet egy zsoltár szövege ihlette, amely igazolja, ha egy hívő ember a hite gyakorlásáért útra kel, az Isten támogató védelme vele lesz. Ezt a gondviselést élt meg 300 évvel ezelőtt a Felvidéken néhány család, hogy új otthon reményében vállalkozzon egy hossz útra. A darab megírásához kutatómunkát végzett, amihez irodalmi művek hiánya miatt, csakis történelmi tényekhez tudott nyúlni. (Zsidov Magdolna kritikája) 

A Szárnyad árnyékában című történelmi játék nem csak programdarab, messze túlmutat az alkalmi, évfordulós megemlékezésen. Szívhez szóló, lélekemelő történet a múltból, elődeinkről, emberi helytállásról, az otthon, a hit és a közösség erejéről. Korabeli forrásokból merítő, értékes irodalmi alkotás és színházi előadás, gondolatébresztő a mának, legenda a jövőnek. (Niedzielsky Katalin kritikája)

Marc Camoletti Leszállás Párizsban című vígjátékát is műsorra tűzte a Békéscsabai Jókai Színház. A Sík Ferenc Kamaraszínházban bemutatott darabot Katkó Ferenc rendezte, Hamvai Kornél fordítása nyomán.

A Radó Denise Jászai Mari-díjas színész-rendező által színre vitt klasszikus musical, a My Fair Lady díszbemutatójára május 26-án, bevallom őszintén, nem kis várakozással, izgalommal mentem. De rajtam kívül talán mindenki más is, annál inkább, mivel valószínűleg alig akadt néző – esetleg egy-két, a túl fiatal korosztályba tartozó, aki valamilyen feldolgozásban, filmen, színházban ne látta volna. (Zsidov Magdolna kritikája.)

A Békéscsabai Jókai Színház egy igazán ütős darabot állított színpadra. A My Fair Lady egy igazi világklasszis, népszerűsége miatt amilyen jó választás, épp oly kockázatos is, de Radó Denise rendező bevállalta, hogy elhozza Alan Jay Lerner és Frederick Loewe musiceljét Békéscsabára, a nézők legnagyobb örömére, mi is megnéztük az egyik előadást.

Ötven színész és táncművész vitte diadalra május 18-án a My fair lady című musical legendát. Természetesen a nagyérdemű önfeledt mámorához a Rázga Áron dirigálta zenekar is hozzátett egy-két lapáttal.

Világsikert műsorra tűzni mindenhol merész vállalkozás, mert magas a mérce és nagy a várakozás. Alan Jay Lerner és Frederick Loewe musicaljéből, a My Fair Ladyből Radó Denise olyan értékes, színvonalas előadást rendezett a Békéscsabai Jókai Színházban, amelynek szereplői szorosan felzárkózhatnak a legendás elődökhöz. A George Bernard Shaw Pygmalion című színműve és Gabriel Pascal filmje alapján készült szuperprodukció virágáruslányaként Papp Barbara, Higgins nyelvészprofesszorként Szomor György, Pickering ezredesként Bartus Gyula nyújt kiváló alakítást. (Niedzielsky Katalin kritikája)

A francia Marc Camoletti Leszállás Párizsban című darabja nem véletlenül népszerű és óriási siker világszerte színházban és filmen egyaránt. Már eleve a szórakoztató történetbe, a humoros szövegbe belekódolta a szerző a poénokat, amelyektől a nézők könnyesre nevethetik magukat. Amennyire vicces a kiváló alapanyag, legalább annyira komolyan vette Katkó Ferenc a rendezést, hogy nagyszerű színészeivel remek előadást alkosson. (Niedzielsky Katalin kritikája) 

Marc Camoletti francia drámaíró, Leszállás Párizsban című műve – ha lehet így fogalmazni – csúcsra járt a világ színpadain. A történetből, Tony Curtis főszereplésével 1965-ben sikerfilm lett. Ezt a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült művet, Katkó Ferenc rendezésében, Egyed Zoltán díszleteivel, április 6-án mutatták be a békéscsabai teátrum Sík Ferenc Kamaraszínpadán. Zsidov Magdolna kritikája

Kamaszos izgalommal vártam a ’60-as éveket megelevenítő történetet, de gondolom, rajtam kívül valamennyi, akkor volt fiatal is. Valamikor, hajdanán a könyvespolcom „lakója” volt Szabó Magda tini regénye, a Születésnap, de valakinek kölcsönbe adtam, aztán soha nem kaptam vissza. Nem baj, a könyv eltulajdonítása számomra erény, és nem bűn. De hogy képzavart ne okozzak, ezért a kis kitérő után rátérek a lényegre, az ősbemutatóra, vagyis a regény Belinszki Zoltán által színpadra alkalmazott remek átiratára. Zsidov Magdolna kritikája

Oldalak


Google+