Verebes István rendezi a Pezsgős vacsorát Békéscsabán.
-A Pezsgős vacsora igazi luxus lesz a számunkra, hogy stílusosan kérdezzek, hogyan került tálcára az ötlet?
-Nem az én választásom volt, ezt ajánlotta fel a színház. A magam részéről igazítottam rajta. Az alapdarab üzenete ugyanis nem állt összhangban a műfajával. Én nem szeretem, ha egy darab az aktuálpolitikának bármelyik vonulatában képviselteti magát. Jó kaland volt, hogy azokat a tévedéseket, melyek kételyeket keltettek bennem, korrigáljam, hogy megfeleljenek egy normális értelmezésnek, egy kiegyensúlyozott, se ide, se oda nem húzó értelmezésnek. Azt akartam, hogy a darab mutassa meg, hogy abban az időben hogy éltek az emberek. Az mindig kaland számomra, hogy ha valami számomra nem tetszetős, nem ízléses, átformáljam olyanná, ami elfogadható a közönség minden rétege számára.
– Miben lesz ez más rendezés, mint a többi Pezsgős vacsora?
– Ötven éve vagyok a pályán, tüntetek azzal, hogy nincs stílusom. Minden előadás más legyen, a darab feleljen meg a mai kor színházkultúrájának. Nem avítt, hanem hiteles, és a humora ne legyen öncélú. A bugyutaságai legyenek kedvesek, vegye észre a néző, hogy ez egy játék. Egy komolytalan darabnak nem szabad úgy látszania, hogy ez nagy sorskérdésekről szól.
– Különlegesség is lesz a színpadon?
– Egyszerre lesz látható az író elegáns rózsadombi legénylakása és az Albertirsán veszteglő vagonban lakó házaspár élete. A vígjáték 1921-ben játszódik, a fentiek adnak neki egy kis pikantériát.
– Izgalmasnak látszik a bemutatóig eljutni.
– Minden helyzetet dalok kommentálnak majd.
-Slágerek?
– Nem. A kor melódiái. Nemlaha Györggyel formáztuk a szövegeket. Könnyed stílusú, a korba illő melódiákat hallhat majd a közönség.
– Milyen 2020 őszén rendezni, az otthonától távol?
– Hetvenkét évesen, félve a koronavírustól még mindig van kurázsim dolgozni az emberek között. Hősiességnek élem meg. A színház komolyan veszi a védekezést, de háborús a helyzet. Ne üljön ránk ez a pimasz vírus!
– Hogy érzi magát köztünk Békéscsabán?
– Huszonegy éve már dolgoztam itt. Ez a darab nem szereti Budapestet, azt mondja a főszereplő kislány, „mert Pesten nem lehet igazat mondani, nem hiszik el, csak ha hazudok”. Vidéken ismerik egymást az emberek, számomra is megnyugtatóbb. A színház biztosít számomra egy parasztházat, abszolút fölszerelt, az emberek pedig kedvesek.
– Sok sikert kívánok a bemutatóhoz!
(Szilágyiné Szabó Ágnes)
