premieren, pár nap múlva már itt a második is! Nagy örömünkre szolgál, hogy az évad első
bemutatójához, Herczeg Ferenc: Kék rókájához már meg is érkeztek az első nézői
visszajelzések személyesen, e-mail-ben és közösségi oldalainkon. Engedjék meg, hogy
megosszunk Önökkel néhányat:
Jó tempójú előadás. Tege Tóni egyik legjobb alakítása. Minden és mindenki nagyon a helyén
volt. Egyszerűen tetszett.
Jancsik Ferenc színművész, a Békéscsabai Jókai Színház Örökös tagja
Véleményen szerint az, hogy az előadás ilyen sikert hozott több összetevőből adódik. Egyrészt
sikerült felszínre hozni az író által sugallt, leírt emberi kapcsolatok máig ható bonyolult
rendszerét, másrészt a rendezői koncepció megvalósítását elősegítő játéktér egyszerűsége,
egyben praktikussága, továbbá a színészek személyiségét is magán hordozó szereposztás
akik maradéktalanul megvalósították a rendezői instrukciókat így garantálva az előadás
sikerességét.
Csányi Tibor
A fiatalok számára éppúgy élvezhető a darab, mint a felnőttek számára; nagyon érdekes,
vicces, mégis drámai, csak ajánlani tudom. Nézzétek meg!
Bihari iringó, Fáskerti Liliána
Mint a színháztörténet Kék róka előadásai során oly sokszor, számomra is további merengés
tárgya, „Vajon járt Cecile a Török utcában?” Nem tudom. Én ellenben jártam a Jókai Színház
Sík Ferenc Kamaraszínházában és egy nagyon jó előadást láttam. Helyenként borzongatóan
jót.
A polgári társadalom szerelmi és társadalmi viszonyait feszegető darabról Zalán Tibor
színpadi átírása lefújta a port, a rendező Herczeg T. Tamás pedig élt a lehetőséggel és a mai
szemnek és fűlnek is értelmezhető módon izgalmas kalandra invitál bennünket.
Keretbe foglalja az előadást, talán épp az egykori bálok hangulatának, gondosan titkolt, de
mégis jelen lévő rejtett erotikájának megidézésével, egy kis mozgásszínházi kitérővel. Az
előadás szereplőinek pontos színészvezetései mögött kiváló alakítások villannak fel. Egészen
különleges az a rendezői ötlet, hogy a szereplők testbeszéde ennyire hangsúlyos szerepet kap
(Mlinár Péter). A darab humora és konfliktusai ezáltal árnyaltabbá válnak, mégis néha úgy
érezzük, mintha a rendező ez által valamilyen pszichológiai útmutatást szeretne kínálni.
Cecile (Papp Barbara) és Sándor (Czitor Attila) kettőse telitalálat. Az ő ütközéseik, érzelmi
kitöréseik és a kamaraszínház adta nézői testközelség valami olyan titokba avatja be a nézőt,
amit a legnehezebb elérni: a hitelesség törékeny csodájába. Jómagam az első sorban ültem
és szinte premier plánban zuhant rám alakításuk meghökkentő feszültsége, a komédia rejtett
felhangjai, a szerelmi élet fülledt polgári szalonjelenlétének minden mondata.
A férj szerepében Tege Antal kitűnően hozza a gyakorlatias, inkább az üzleti ügyeivel
foglakozó figurát, a feleséggel való kiüresedett kapcsolatot. Érett alakítás. Öltözetének sokat
sejtető változása, a figyelmes néző számára egy újabb megfejteni való indirekt rendezői
utalás tárgya lehet. Lencsi habos-babos csapongásai, a családon belüli primátus
megszerzésének vágyával érdekes alakítás. Kiss Viktória az eddigi romantikus színpadi
jelenléteiből képes volt kilépni és sokat sejtetően mást megmutatni magából.
Csomós Lajos Trill bárót számomra karakteresebben állítja színpadra, egészen más alakítás,
mint az általam eddig látottak.
Mennyit ér a házasság békéje? A látszat fenntartása a jelen világunk házasságainak is örök
kérdése, az eltitkolni vágyott érzelmi traumákkal együtt. A féltékenység, a szerelmi civódás
nem ismeretlen az előadást megtekintő fiatalabb korosztály számára sem. Még az is
felmerülhet a nézőkben, hogy Cecile talán éppen a modern nő előfutára, szálláscsináló,
egyfajta herold. Az előadás gondolatait illetően mindannyiunkban ott marad a kétely, de azt
hiszem, elfogadjuk a látszatot.
Kitűnően szórakoztam.
Szívélyes üdvözlettel:
Dr. Dóró János
Fantasztikus előadás volt, köszönjük!
Babák Mihályné
Csodás élmény volt! Köszönöm! Pőre lélekkel, sebezhetően… Fantasztikus művészeink
vannak!
Szeljak Judit
