Jelenlegi hely

A kőszívű ember fiai

Szereposztás Szövegkönyv Díszlet Jelmez Kellék Képek Hírek

Bécs, március 13. Két nappal Petőfiék nagy pesti megmozdulása, a dicsőséges magyar események előtt fegyvert ragad, és a régi rend bukását követeli az osztrák ifjúság. Európa hónapok óta lázban, a népek tavasza a szívekben és lelkekben is meghozza a maga virágait. Ki ne emlékezne a Baradlay fivérek tündöklésére és bukására: Ödön és Richárd lánglelkű hazafiságára, Jenő áldozatvállalására! S van-e olyan egykori általános iskolás, akinek ne futkosna a hátán a hideg, amikor felidézi a jégbe szakadást a befagyott Dnyeperen, vagy a farkasok támadását! A Kárpátok hágóinak meghódítását, Buda várának visszavételét.

Jókai nagy mesélőként él a magyar kulturális köztudatban. Talán mert az is volt. Méltóságteljes mondatai, pompás környezetrajzai lebilincselőek, romantikusan realista alakjai mindannyiunk kedvencei – ez utóbbiak ezúttal a Jókai Színház színpadán is életre kelnek.

Mámor, szerelem, halál. Repüljünk együtt vissza az időben százhatvan évet! Hátha nem minden szív válik kővé.

 

Megható, emelkedett hangulat járta át tegnap este az aradi színház nagytermét, ahol Jókai Mór A kőszívű ember fiai című művével ünnepelte az 1848. március 15-ei forradalom emlékét az aradi közönség és a Békéscsabai Jókai Színház társulata. Az előadás végén felhangzó Himnusz alatt, bizony, sokan könnyeikkel küzdöttek a nézőtéren és a színpadon egyaránt.

A viszontagságos időjárás ellenére is útnak indult a Békéscsabai Jókai Színház csapata, hogy Aradon ünnepelje meg nemzetünk történelmének meghatározó eseményét, az 1848-as március 15-ei forradalmat. A társulat a Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényéből készült előadást mutatja be a partiumi városban.

Színházunkban nem szokatlan, hogy jelnyelvi tolmács közreműködésével segítjük egy-egy színházi előadás megértését siket és nagyothalló nézőink számára. A kőszívű ember fiai című történelmi darabot, ahogy korábban a Négy évszak című mesét is, Vörös Krisztina jeltolmács segítségével tekinthették meg nézőink.

A Jókai színház és a Magyar Teátrum újság szerdán kora este közönségtalálkozóra várta A kőszívű ember fiai  című előadás nézőit. A rendezvény, melyet a színdarab rendezője, Seregi Zoltán moderált, természetesen ezúttal is az Ibsen étteremben, egy csésze gőzölgő tea mellett ért véget.

„A kőszívű ember fiai szép, lélekemelő és elgondolkodtató bemutató, amelynek nemcsak a látványa varázslatos, hanem erkölcsi üzenete is erőteljes.”  Kíváncsi arra, hogy született meg ez az emlékezetes, értékrendünkben, hitünkben megerősítő előadás?

Szinhaz.hu | "A kőszívű ember fiai című Jókai regény kötelező olvasmány, bár kérdéses, hogy az általános iskolák hetedik osztályába járók mennyire értik meg a mű mondanivalóját. Sokan ekkor találkoznak először a történettel, majd tanulmányaik során vissza-visszatérnek a Baradlay fiúk kalandjai.

A határ túloldaláról, Nagyszalontáról érkeztek fiatalok a Jókai színházba, a csütörtök délutáni A kőszívű ember fiai című előadásra. Harmadik alkalommal fogadja színházunk a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által nevelt gyermekeket, melynek alapítása Böjte Csaba nevéhez köthető, akit mindenki az árva gyermekek „védőszentjeként” ismer és tisztel.

Egy korszerű huszonegyedik századi színháznak nem csak az a feladata, hogy előadásokat hozzon létre, hanem, hogy mozgatórugója legyen annak a közösségnek, amelyben a munkáját végzi. Ezt vallja régóta a Békéscsabai Jókai Színház társulata is. Egyre nagyobb az igény az emberi segítségre, az egymással szembeni szeretetre és toleranciára. A szeretet és a segíteni akarás jegyében csatlakozott színházunk novemberben ahhoz a kötegyáni kezdeményezéshez, mely egy jótékonysági gálaesttel az árván maradt Krizsán Dián volt hivatott segíteni. Az előadáshoz egy meghívás is járt A kőszívű ember fiai című darabra, melyre kedden délután osztálytársaival érkezett a kötegyáni kislány.

Oldalak


Google+