Mikszáth Kálmán történelmi meséjét, A beszélő köntöst a Babérkoszorú-díjas Zalán Tibor író, dramaturg „átvezetésében” a Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész Halasi Imre állította színpadra Békéscsabán. A bemutató április 9-én volt a Jókai Színházban.
A fiatal generáció színházi nevelése évek óta kiemelt szerepet kap a Békéscsabai Jókai Színház életében. A teátrum folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel az iskolás korosztály számára izgalmassá, érdekessé tudja formálni a színházba járást, különleges művészi eszközökkel igyekszünk elnyerni e korosztály tetszését.
Minden korszak megszüli a maga nagy mesélőjét. A tizenkilencedik század közepe Kemény Zsigmondot, ugyanezen század második fele Jókai Mórt, a századforduló legvége és a huszadik század legeleje Mikszáth Kálmánt, a huszadik század első fele pedig Móricz Zsigmondot ajándékozta az irodalomnak. Hogy mindegyikük meséje más és más volt, az természetes, hol komorabban, hol vidámabban, hol szikáran, hol anekdotázva csörgedeztek a maguk útján ezeknek a nagy mesélőknek a „nagy meséi”, a végkifejletükig.
Mikszáth a nagy mesélők közül az anekdotázó írófajta volt, mindenről eszébe jutott valami, és arról a valamiről is még valami. A beszélő köntös című kisregényét 1889-ben írja meg. A mű a törökkori Magyarországra röpíti olvasóját, és bővelkedik romantikus helyzetekben, leírásokban. A történet középpontjában valójában két szomszédos mezőváros, Nagykőrös és Kecskemét egymással vetélkedése áll, s a tét nem kevesebb, mint hogy e két szabad királyi város hogyan mentse meg magát, akár a másik rovására is, mind a törökök, mind a kurucok meg-megújuló, követelésekkel járó támadásaitól.
És hogy mit tud ez a címbéli köntös, vagy törökül kaftán? Megszólalni ugyan nem szólal meg, de senki sem tudja, miért, mitől, parancsolni tud, de olyan erővel, hogy még a nagy Olaj béget is porba kényszeríti: a kaftánt hordó álruhás Cinna parancsára a bég csapataival együtt eltakarodik a város környékéről.
Lestyák Mihály kecskeméti főbírót Czitor Attila játssza, apja, Mátyás Mészáros Mihály. Cinna, a cigánylány alakját Csonka Dóra keltette életre, szerepelt továbbá az előadásban többek között Beszterczey Attila, Berta János, Szőke Pál, Gulyás Attila, Tomanek Gábor, Koleszár Bazil Péter. A díszletet és jelmezeket: Laczó Henriette álmodta a színpadra, a mozgásban ifj. Mlinár Pál segítette a színészek munkáját.
Az iskolás korosztály számára nemcsak „hasznos”, de élveknek szánt mesékben.zetes előadásnak ígérkezik Mikszáth remekművének színpadi változata és persze mindenki másnak is, aki szereti az izgalmakat, barátja a szerelemnek, és együtt érző tanúja az emberi esendőségnek.
