Liliom

Molnár Ferenc: Liliom

 „Az élet költészete nyomtalanul halad el melletted.” (A liliom virágnyelven)

külvárosi legenda hét képben

Rendező: Köllő Miklós

Nagyszínpad

A magyar drámairodalom bővelkedik szertelen, zabolátlan géniuszokban. Molnár Ferenc igen jó helyezést ér el köztük, mindent, mindenkit kizsigerel – majd megírja. Hamar felismeri, hogy a francia vígjátéktechnika nálunk is osztatlan siker. 1907-ben Az ördög átütő sikere, melyben a freudi lélektan, a századelő modern izmusai keverednek a világháború baljós előszeleivel, finom polgári fricskáival megadta a receptet, és ez – egyedülálló módon – New York-i Broadwayig repítette a magyar szerzőt. 1908 telén egyszerre négy amerikai színház tűzte műsorára a darabot. Siker, világhír!

Molnár szinte törzsvendég volt a városligeti vurstliban, minden mutatványost, kikiáltót név szerint ismert. Összetett személyiségére jellemző történet, amit Sárközi György jegyzett le, Városligeti sétájuk alkalmával.

„Azután a pofozóember jött sorra, bárgyú ábrázatú bábu, amely kigyúló villanykörtékkel méri a pofon erejét. Molnár Ferenc is nekigyűrkőzött, odacsördített egyet, mire végigszaladt a lámpasoron a fény, villogni kezdett a piros háromezres – rekord született. Feiks Jenő álmélkodott: - Ferikém, hogy csináltad? Molnár könnyed mozdulattal igazította meg szemén a monoklit: Jenőkém, nagyon egyszerű az egész. Gondolni kell valakire.” 

Azt, hogy mit jelentett a vurstli, a városligeti mutatványosbódék erdeje a 20. század első felében, egy korabeli újságcikk hűen tükrözi: „a vurstli a fölnőttek kedves emléke s a nép és gyermeksereg öröme.” Idelátogatott el az ország apraja-nagyja, hogy „A magyarok bejövetele és kimenetele” és a „Fejétől a farkáig tíz méter, a farkától a fejéig szintén tíz méter, tehát összesen húsz méter óriáskígyó” mellett megpillantsa Tagranoffot, a majomembert, a madárfejű Lajcsikát ,cowboyokat, szörnyeket, kígyó és póktestű embereket, óriásokat és törpéket is mutogattak itt, de illuzionisták, jósok és kóklerek is működtek a Ligetben. Itt debütált szinte valamennyi technikai újdonság, de a marketingeszközök története is itt kezdődött a plakátragasztással és bértolongók szerződtetésével.

Molnár Ferenc 1909-es darabja a Liliom, egy meséből született, melyet a szerző vasárnapi tárca helyett kezdett el írni a Pesti Napló szerkesztőségében. 

"Ez a mese arra való, hogy özvegyasszonyok altassák el vele kisgyermekeiket, vagy jó gyerekek altassák el vele öreg és fáradt szüleiket. A mesét szép csöndben, folyékonyan kell mondani, az elejét élénken, mintha igaz volna. A végét pedig már lassabban és halkan, hogy mire vége szakad, aludjék el az, akinek mesélték".

Az altató mese

A Ligetben, az egyik bódéban volt egy furcsa ember. Úgy hívták, hogy Závóczky. Ez a Závóczky nagy csirkefogó volt, mindenkit bántott, sokat megvert, néhányat meg is szúrt késsel; lopott, csalt, rabolt; de azért nagyon jó fiú volt , s a felesége nagyon szerette. 

Mert a felesége egyszerű kis cseléd volt, aki 17 éves koráig zsidóknál szolgált, s akkor egy vasárnapon, mikor kimenője volt, a Ligetben megismerte Závóczkyt, akin kétszínű nadrág volt: fele sárga, a másik szára piros. A hajában csirketoll volt, a csirketollra spárga volt kötve, a spárga vége a zsebébe ért, és Závóczky megráncigálta a spárgát, hogy a csirketoll mozogjon a fején. Ezen mindenki sokat nevetett, és a legszebb cselédek arra a ringlispilre szállottak, amelyiken Závóczky ezt a tréfát űzte. Az egyszerű kis cseléd itt ismerte meg Závóczkyt, és vele maradt egész nap, s bár tíz órára otthon kellett volna lenni, még 11-kor se ment haza, egész éjjel a Ligetben maradt, másnap pedig már nem mert hazamenni. 

Azontúl a tollas fejű fiúnál maradt, soha többé nem ment cselédnek, és olyan jó volt, és szelíd volt, és olyan szép kis cseléd volt, hogy Závóczky elvitte a hivatalba és feleségül vette…

 /Molnár Ferenc/

A Liliom a legjelentékenyebb és egyben a legproblematikusabb színműve Molnárnak. A hazai közönség, - a már külföldön is sikeres szerzőtől - a megszokott vígjáték stílust várta. Csalódott. Molnár új hangot ütött meg, tragikomédiát írt, őszinte lírai fűszerezéssel. Az első Pesti hűvös fogadtatás után, néhány év után Bécsben kezdte meg világhódító pályafutását a megindítóan szép darab. A század talán egyik legsikeresebb darabjává vált, melyben világsztárok játszották, mint Charles Laughton, Ingrid Bergman, Charles Boyer.

Köllő Miklós