Ken Kesey regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg. Már a következő évben megszületett a színpadi változat, Miloš Forman 1975-ös filmje óta pedig az is ismerni véli, aki nem olvasta, nem látta.
A regény és a belőle készült színmű az elmegyógyintézetnek azon az osztályán játszódik, ahol Mildred Ratched főnővér diktál. Az osztály lakói itt húzzák meg magukat, mert nem tudják vagy nem akarják vállalni azokat az összeütközéseket, amelyek a társadalomban való létezéshez elengedhetetlenek, inkább vetik alá magukat Ratched főnővér törvényeinek. Az egyik legrégebbi lakó, Bromden főnök, a félvér indián süketnémának tetteti magát: ha el tudja titkolni, hogy van esze, békén hagyják. Hamarosan új beteg érkezése kelt átmeneti érdeklődést a bentlakókban: Randle Patrick McMurphy, a kisstílű bűnöző is színlel, hiszen különben börtönbe jutna. Azt játssza, hogy bolond. Ő azonban nem rejtőzködő fajta: szeret élni, és szereti, ha élnek körülötte. Szórakozni akar és szórakoztatni. Nem önzetlen grál-lovag, de van benne szeretet és szolidaritás a társai iránt, és megvan benne a felháborodás képessége. Aztán nekimegy a mézbe mártott aljasságnak.
