Ünnepi gálával zárta a kultúra hetét a város
A Csabagyöngyében megrendezett gálán átadták a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetéseket. A díjat ebben az évben Tóth Péternek és a Békéstáji Művészeti Társaságnak ítéltek oda. Fotó: Imre György
A Csabagyöngyében megrendezett gálán átadták a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetéseket. A díjat ebben az évben Tóth Péternek és a Békéstáji Művészeti Társaságnak ítéltek oda. Fotó: Imre György
A háromágú tölgyfa tündére című mesedarab bemutatóját február 1-jén, pénteken 9.30 órától láthatja a közönség a békéscsabai Színitanház nyílt napján, a végzős színész osztály előadásában. A premiert további négy előadás követi a Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínházában. A produkció létrehozására a Baross Imre Artistaképző Intézet (amelynek tagintézménye a békéscsabai Színitanház) pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Alap 2018. évi kiírására. A pályázat célja új színházi produkciók megvalósítása volt, kiemelten magyar szerzők műveinek, ősbemutatók, magyarországi bemutatók, pályakezdő alkotók és előadók közreműködésével létrejött produkciók létrehozásának támogatása. Az iskola által benyújtott pályázatot a NKA támogatja, a bemutató megvalósulásához a Jókai Színház is jelentősen hozzájárult. A zenés darab alkotója Puskás Dániel (zenei társszerző Udvaros Zoltán), az iskola harmadik évfolyamos színész hallgatója, aki már több darabot írt és mutatott be a közönségnek, maga is működtet egy amatőr színjátszó társulatot. A dramaturg, rendező Katkó Ferenc színművész, rendező, az iskola tanára. Az előadás koreográfiáját a szintén a Színitanházban végzett táncos, Vozár Virág készítette. A szereplők a harmadéves színész osztály tanulói, valamint néhány táncos, pályakezdő színész, és fellépnek tanulmányaikat folytató színészek is. Mint ismert, a Színitanház gyakorlati képzőhelye a Jókai Színház, így a hallgatók már a képzés alatt színpadi tapasztalathoz juthatnak. A látvány, fény- és hangeffektusok, a háttérvetítés kivitelezői a színház dolgozói és a színháztechnikus hallgatók. A háromágú tölgyfa tündére című mesedarab az általános iskolák felső tagozatos tanulói számára szervezett nyílt napon látható február 1-jén. A program a színész hallgatók zenés előadásával kezdődik, majd sajtótájékoztató lesz, ahol Murainé Szakáts Ildikó, az Artistaképző Intézet igazgatója és Seregi Zoltán, a békéscsabai tagintézmény vezetője (a Jókai Színház igazgatója) ismerteti a képzés részleteit. Utána az artisták és a táncosok tartanak bemutatót a budapesti és a békéscsabai iskola tanulóinak részvételével.
A Békéscsabai Jókai Színház Művész Kávéházában a január 25-ei Tereferén a Kállai-díjas Kadelka László Dr. Erdész Ádámmal, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatójával beszélgetett. Kadelka László vendégét polihisztornak nevezte, hiszen tevékenysége, munkássága rendkívül szerteágazó. Megtudtuk, hogy Erdész Ádám életútja Mezőberényből indult, személyiségére nagy hatással volt a mezővárosi erkölcsi világ értékrendje. 1975-ben érettségizett a helyi Petőfi Sándor Gimnáziumban, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát történelem-könyvtárszakon, ahol nagy hatással volt rá módszertan szempontjából Hahn István, valamint Szabad György szemlélete. Mestereitől tanulta, mennyire fontos a modernizáció és a nemzeti eszme szerepének egyensúlyban tartása. A diplomamunka írása közben megismerkedett Szabó Ferenccel, a Békés Megyei Levéltár akkori igazgatójával, aki közvetlenül a tanulmányai befejezése után meghívta munkatársnak az intézménybe. A Terefere során betekintést kaptunk egy levéltár sokrétű tevékenységi körébe: a maradandó, történeti értékű iratok gyűjtése, az alkalmazási iratok gyűjtése, könyvkiadás, kutatások segítése, valamint közművelődési programok szervezése. Korunk meghatározó jelensége, a digitalizáció ezen a területen is nagy hatással bír, elindult különböző tudományos adatbázisok kiépítése, melyek interneten keresztüli elérhetősége is biztosított. Doktori disszertációját Erdész Ádám a Mezőhegyesi Ménesbirtok történeti fejlődéséből írta, elsősorban társadalompolitikatörténeti szempontból, de emellett feldolgozta gazdasági fejlődését és katonapolitikai szerepét is. Békéscsaba város újratelepítésének 300 éves évfordulójával kapcsolatban hallhattunk Implom József és Markovicz Mátyás helytörténeti munkáiról, valamint másik kutatási területéről, a Kner-család Békés megyei kultúrtörténeti szerepéről. Dr. Erdész Ádám számos szakfolyóirat szerkesztője, munkatársa volt, illetve a mai napig a Bárka című irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat szerkesztője. Szakmai elismeréseivel kapcsolatban kiemelte a kapott tálentum legjobb tudás szerinti és a közösség javára történő hasznosítását. Mint mondta, az elismerések közül a legfontosabb számára a Mezőberény városa által adományozott díszpolgári cím, valamint a 60. születésnapjára elkészült, 26 kollégája tanulmányait tartalmazó, életpályáját bemutató tanulmánykötet volt. Megtudhattuk, hogy bár a levéltárak tartózkodnak a közvetlen politizálástól, de nagy visszhangot kapott a Révész Sándor által írt Aczél és kora kötethez kapcsolódó, recenziókat tartalmazó tanulmánykövete. Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM
A nagyváradi Szigligeti Színház ad otthont keddtől szombatig az erdélyi magyar színházak 2017-ben létrejött érdekvédelmi szervezete éves fesztiváljának, a MAFESZT-nek.
A Pszichót Robert Bloch regénye alapján, Pozsgai Zsolt átdolgozásában mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház március 1-jén. Az ötszereplős stúdióelőadást Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, Érdemes művész rendezi. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Január 23-án a sajtónyilvános olvasópróbán Seregi Zoltán igazgató köszöntötte a szereplőket és a közreműködőket a Jókai Szalonban, majd arra emlékeztetett, hogy a stúdiósorozatba olyan „közönségvonzó” darabokat válogattak, amelyekkel minél több nézőt szeretnének elérni. A repertoár nagyszínpadi és kamaradarabjaival párhuzamosan ez a „desszertként”, ráadásként meghirdetett program Anthony Shaffer Detektívjátszmájával kezdődött tavaly októberben, és David Ives Vénusz nercben című művének februári premierjével folytatódik. Hitchcock Pszichója után Neil Simontól Az utolsó hősszerelmes kerül még színpadra. Alfred Hitchcock világszerte jól ismert thrillere, a Pszicho Békéscsabán nem a film, hanem Robert Bloch azonos regénye alapján, Pozsgai Zsolt átdolgozásában kerül színpadra. Koltay Gábor rendező úgy fogalmazott, ha a teljes filmre nem is emlékszik mindenki, de a zuhanyzós gyilkos jelenetre biztos. Ezért istenkísértés ilyen híres, hatásos film után színpadra vinni a történetet, ahol jóval korlátozottabbak a lehetőségek. Óriási kihívást jelent mindenkinek, de izgalmas, jó előadás lesz. A rendező arról is beszélt, hogy Bloch regénye 1956-ban jelent meg, a film 1960-ban. Néhány éve Hitchcock életéről is forgattak filmet, a Pszicho történetére felfűzve, érdemes megnézni. 1998-ban készült egy újabb film, amely lemásolta a ’60-asat, nem volt átütő siker, de óriási bevételt hozott. A Pszicho valamilyen szinten mindenkinek benne van a tudatában világszerte, gondolatilag, érzelmileg foglalkoztatja az embereket, ezért remélem, most is érdekes lesz. Arra is számítani kell, hogy „fertőzött” közönség jön, van elképzelése, várja a borzongást. Nekünk pedig az a dolgunk, feladatunk, hogy elfelejtessük a filmet, mást nyújtsunk, de borzongás azért legyen. Koltay Gábor, aki magyar történelmi, a nemzettudat erősítésével foglalkozó filmjeivel alkotott maradandót, ezt a nagyon más műfajt fantasztikus kirándulásnak nevezte, majd kedvenc francia filmrendezőjére, Truffaut-ra hivatkozott, akinek ideálja volt Hitchcock. Azt mondta, tisztában van a feladat súlyával, a véres darab és a kisszínház sajátosságaival, a közönségnek hátborzongató és hiteles előadást ígért, a színészeknek először is a szerepek alapos kiboncolását. Az előadásban Norman Bates moteltulajdonos szerepét Gulyás Attila, az Anyáét Kovács Edit játssza, Mary és Lila, az ikerpár Boldog Ágnes színészhallgató lesz, Arbogast nyomozó Csurulya Csongor, Sam, Mary vőlegénye Szabó Lajos. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM/ Ignácz Bence
Szarka Gyula – Zalán Tibor Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című zenés mesejátékának ősbemutatóját február 18-án tartja a Békéscsabai Jókai Színház. A 2018-19-es évad harmadik gyerekdarabjának próbái január 22-én, a magyar kultúra napján kezdődtek el. (Niedzielsky Katalin tudósítása) Zalán Tibor József Attila-díjas költő, dramaturg meséjéhez Szarka Gyula Kossuth díjas énekes, zeneszerző, a Ghymes együttes alapító tagja komponált zenét. Az előadást a Jászai Mari-díjas Karczag Ferenc színművész rendezi. A szerzőt és a rendezőt, a szereplőket és a tervezőket Seregi Zoltán igazgató köszöntötte kedden délelőtt a Jókai Szalonban megtartott első olvasópróbán. Karczag Ferenc, aki a kilencvenes évek második felétől több évadon át játszott Békéscsabán, örömmel üdvözölte régi munkatársait, majd a mese rendezésének komolyságáról beszélt. Mint mondta, sokszor rendezett már gyerekdarabot, pokolian nehéz dolog. – Shakespeare pontosan leírta a színészeknek is, hogy mit kell csinálni, de a mesénél csak a nagy elvárás van. Ilyenkor a rendező vizsgázik ízlésből, fantáziából, szakmai tudásból, és ha nem kap kellő segítséget a színészektől, nem is sikerül az előadás. A gyerekelőadás nem csak egy pipa, nem egyszerű történet. Nagyon remélem, hogy mi is és a kicsik is örömüket lelik majd benne. A meseíró úgy nyilatkozott, mivel 12 évig dolgozott gyermekszínházban, tudja, milyen darabot kell írni. Élvezte is nagyon a munkát mindaddig, amíg Szarka Gyula meg nem kereste és állandó kérdéseivel nem zaklatta. – Egy szerző nem utál semmit jobban, mint amikor a zeneszerzőnek, a rendezőnek ötletei vannak. Komolyan kell venni a mesét, komolyabban, mint a felnőtt darabot. Azt könnyebb megírni, mert a gyerekek őszinték, kimennek, mással foglalkoznak, ha nem tetszik nekik a darab. Ha jó, akkor figyelnek. Zalán Tibor, aki az előző gyerekprodukció, A SHÓWKIRÁLYNŐ átiratát is készítette, most úgy fogalmazott: ezt a mesét megírni kellett, mert a történet pici volt és didaktikus. „Ki kellett találni, hogy szóljon. Ezért verses prózában írtam meg, cseng, bong, amit szeretnek a gyerekek.” Lenkefi Réka díszlettervező, aki legutóbb az Elnémult harangok színpadképét alkotta, új művéről annyit árult el, hogy a szereplők hajón érkeznek a visegrádi vár alá, vetített háttér lesz, kis kunyhó, aztán palotakép, az igazságosztás helyszíne. Kiss Zsuzsanna, akinek munkáját az Advent a Hargitán előadásában láthattuk pár éve, szintén szűkszavúan nyilatkozott. A terveket körbeadta a színészeknek és azt mondta, hogy a rajz beszéljen helyette, de a mesét természetesen ő is komolyan vette. Az új mesedarabban Mátyás királyt Nagy Róbert, Beatrix királynét Komáromi Anett, Burkus királyt Mészáros Mihály, Izabella lányát Csonka Dóra játssza. Kobak udvari bolond kettős szereposztásban Kopanyicza András és Józsa Bence színészhallgató, Pörge Péter juhász Puskás Dániel szh. lesz, az aranyszőrű bárány alakjában Nádra Kitti lép színpadra. Niedzielsky Katalin Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM
Békéscsaba 2018-ban ünnepelte a város újratelepítésének 300. évfordulóját. Ennek kapcsán, Seregi Zoltán, a város teátrumának igazgatója felkérte Szente Béla írót, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatóját egy történelmi ihletésű darab megírására, ami méltó megemlékezése lenne az évfordulónak. Ahogy a szerző nyilatkozta, a Szárnyad árnyékában címet egy zsoltár szövege ihlette, amely igazolja, ha egy hívő ember a hite gyakorlásáért útra kel, az Isten támogató védelme vele lesz. Ezt a gondviselést élt meg 300 évvel ezelőtt a Felvidéken néhány család, hogy új otthon reményében vállalkozzon egy hossz útra. A darab megírásához kutatómunkát végzett, amihez irodalmi művek hiánya miatt, csakis történelmi tényekhez tudott nyúlni. (Zsidov Magdolna kritikája) A január 18-án bemutatott darab két helyszínen játszódik. Az első felvonásban a Heves megyei Belanka folyó partján álló uradalomban indul egy kis közösség története. Az emberek panaszából lehet megtudni, hogy milyen nehéz soruk van, a helyi katolikus földesúr gúzsba köti erejüket és hitüket. Nem is annyira a szegénységet, sokkal inkább azt fájlalják, hogy nem gyakorolhatják protestáns vallásukat, nem építhetnek templomot. Aztán egy szép napon megtudják egy Lovász/Konicsek Tamás nevű (Csomós Lajos), az italt igencsak kedvelő paptól, hogy délen egy Csaba nevű hely van, amely a török támadások miatt elnéptelenedett. Bár néhol lápos, vizes, de vannak zsíros termőföldek is, ahol sokkal jobban meg tudnának élni az emberek, „csak el kell odáig jutni”, és ami a legfontosabb a hitüket is gyakorolhatnák, templomot is építhetnének. A családok vívódnak, mint bárhol a világban: induljanak, vagy maradjanak? A két szerelmes, akik éppen eljegyzésüket ünnepelték, még inkább tanácstalanok. Oravecz Pavel (Balázs Csongor) a vőlegény, legények között táncolja el örömét, ifjú arájának, Bálint Markának (Földesi Ágnes Villő), aki a megtalált boldogságért hálás Istennek. Hosszas tanakodás után néhány család mégis úgy dönt, hogy elindulnak az új földre, az új élet reményében. Mindőjük között leginkább a menyasszony édesapja, Bálint Jakab, szlovák nevén, Jakub Volent (Tege Antal) a leghatározottabb, s annak ellenére, hogy felesége, Doriska (Fehér Tímea) félve tiltakozik, végül mégis sikerül rávennie, hogy próbáljanak szerencsét. Oravecz Mihály (Hodu József) határozatlan, és fiát, a vőlegény Pavelt is lebeszéli arról, hogy elmenjen, aki végül, beteg apja iránti tiszteletből marad. A két szerelmes az indulás előtti utolsó esten, Isten csillagos ege alatt „megesküdnek” és egymáséi is lesznek. A második felvonásban a kis vándorcsoport a szegedi prefektus (Jancsik Ferenc) előtt állva, a beszélgetést fordító irodaszolga (Gulyás Attila) „kiforgatott” tolmácsolásával, fogadalmat tesznek, hogy adófizető, tisztes polgárok lesznek, és vállalták, hogy két éven belül 32 családot hoznak Csabára. Merész vállalás, de hisznek Isten támogatásában. A vándorló családok szószólója, Bálint Jakab közli a prefektussal, hogy ők protestánsok, és templomot is szeretetnének hitüknek építeni. A prefektus, bár tiltakozik, de végül beleegyezik és engedélyt ad a letelepedésre. A helyszínen talált lakosok nem fogadják a jövevényeket szívesen, hiszen elég sok tolvaj, fosztogató keserítette már meg az életüket, nem hiányoznak újabbak. De azt követően, hogy meggyőződnek a vándorok tisztes szándékáról, megbékélnek, s miután az ellentétek elcsitulnak, amihez nagy segítséget nyújt Bánszki György, Csaba első bírájának (Tomanek Gábor) bölcsessége, és felesége (Nagy Erika) higgadtsága. És persze özvegy is van az új helyen, Süvekné személyében (Kovács Edit), aki kiszemeli magának a koros mamlaszt, Pavel Dunát (Gerner Csaba), aki hosszas huzavona után megvallja az érzéseit az asszonynak. A részeges lelkész, Konicsek felesége, Éva (Komáromi Anett) is segít az egyensúly, a békesség megteremtésében. Közben kiderül, hogy Marka a nászuk estéjén várandós maradt, így egyedül, apa nélkül hozza világra gyermekét. A baba megérkezik, de a gyermeket egy sas elrabolja. A lányba reménytelenül szerelmes ifjú, Süvekné fia, Péter (Józsa Bence színihallgató) visszaszerzi a gyermeket. Az öröm akkor teljesedik be igazán, amikor megérkezik Pavel, a gyermek apja is. A legenda megszületett, az élet folyt tovább a remény medrében. A darab a legenda és a valóság határmezsgyéje. Hatalmas szereplőgárdát mozgat. Magyarok és szlovákok egymásra találnak, a két nép közötti harmónia beérik, és miután összecsiszolódnak, megtörhetetlen bizalommal kötődnek egymáshoz. Ha a szeretet Isten és ember iránt legyőzhetetlen, biztosítéka lesz annak, hogy a történelem és az élet viharait át lehet vészelni. Szente Béla nagyszerű történelmi játékával immár irodalmi mű is emlékezik a háromszáz évvel ezelőtti eseményekre, amelyet a bemutató közönsége viharos tapssal köszönt meg. A sokszereplős darabban kiemelkedő alakítást nyújt Tege Antal, a bölcs vezető, apa és férj szerepében. Higgadt, bájos, szerelmes lányának alakjában, Földesi Ágnes Villő megkapó jelenség. Anyja, Fehér Tímea, családját féltő asszonyt alakít, érzékenységgel. A részeges lelkész szerepében Csomós Lajos színes, humoros figurája a darabnak, csakúgy, mint a feleségét alakító Komáromi Anett. Balázs Csongor a vőlegény alakjában elkápráztató táncával, tehetségével hatott a közönségre. Az apját megtört, beteg emberként Hodu József formálja, aki szerepében, szövegében időnként bizonytalan, ennek ellenére az alakítására oda kell figyelni. Az özvegy Süveknét alakító Kovács Edit sodró játéka ebben a darabban is elkápráztatta a nézőket. A fiát, Pétert, a kiváló képességű színihallgató, Józsa Bence „hozza” remekül. Gerner Csaba, az idősödő, tébláboló udvarló szerepében megnyerő, humoros figura. Csaba első bírájaként Tomanek Gábor higgadt, okosan érvelő embert alakít méltó eleganciával. A felesége, Nagy Erika, szerepe szerint nagyszerű társa férjének. A prefektus alakjában Jancsik Ferenc, idős, becsapható, fáradt embert ad. Irodaszolgájaként Gulyás Attila minden hájjal megkent játékos, mégsem „sikerült” ellenszenvessé tennie magát. A Balassi Táncegyüttes tagjainak tánca emeli és színessé teszi a darabot. A táncokat ifjabb Mlinár Pál koreografálta. A zenei betétek a kiváló zenészek játékát dicséri, zenei vezetőjük Rázga Áron. A darabot Seregi Zoltán vitte színpadra rendkívül színvonalasan. A mesteri, mindig az adott szituációra hangolódó díszleteket és a jelmezeket Juhász Katalin életszerű hitelességgel és mértékkel oldotta meg. A darab minden vonatkozásban méltó színrevitele Békéscsaba 300 éves érfordulójának.
Nyílt napot tart február 1-jén, pénteken a Békéscsabai Jókai Színház mellett működő Színitanház (Baross Imre Artistaképző Intézet, Előadó-művészeti Szakgimnázium, Gimnázium és Alapfokú Táncművészeti Iskola; Színitanház Tagintézmény) általános iskolások számára. Ebben a tanévben indult először Békéscsabán szakgimnáziumi artista és táncos képzés, amely úgy épül fel, hogy a tanulók a közismereti tárgyakat a Békéscsabai Bartók Béla Szakgimnáziumban tanulják, a szakmai képzés a Színitanházban helyi tánctanárok és a budapesti iskola artista művészei segítségével történik. A Békés megyei és az ország általános iskoláinak felső tagozatos tanulói számára rendezik a nyílt napot a Jókai Színház Sík Ferenc Kamaraszínházában (Ibsen Ház, Békéscsaba, Andrássy út 3.) február 1-jén, pénteken. A program 9.30 órakor a 3. éves színész hallgatók zenés előadásával kezdődik, 10.40-kor sajtótájékoztató lesz, ahol a képzés részleteit Murainé Szakáts Ildikó, az Artistaképző Intézet igazgatója és Seregi Zoltán, a békéscsabai tagintézmény vezetője (a Jókai Színház igazgatója) ismerteti. 11 órakor az artisták és a táncosok tartanak bemutatót a Budapesti Artistaképző Intézet és a békéscsabai Színitanház tanulóinak részvételével. Az iskolát bemutató programot a gyakorlóhelyek megtekintése zárja, a nyílt napra a tanulókat, a szülőket és az érdeklődő tanárokat, iskolavezetőket várják a szervezők.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Csekén a Himnusz kéziratát. A Jókai Színház három előadással és a következő premier olvasópróbájával ünnepelt. Mint minden évforduló, ez a jeles nap is jó alkalom arra, hogy a szokásosnál nagyobb figyelmet szenteljünk kulturális kincseinknek, évezredes hagyományainknak, újból és újból felmutassuk és továbbadjuk szellemi értékeinket. A kultúra napja megrendezésének ötletét Fasang Árpád zongoraművész vetette fel 1985-ben, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988 decemberében tett felhívást, 1989 januárjában pedig megszervezte az első évfordulós rendezvénysorozatot. Azóta ehhez a naphoz kapcsolódva országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak, átadják a magyar kultúrával és oktatással kapcsolatos díjakat. A Békéscsabai Jókai Színházban január 22-én három értékes előadást is láthatnak a nézők, Szente Béla Szárnyad árnyékában című történelmi játékát délután és este játsszák a nagyszínpadon, Rákosi Viktor – Nemlaha György Elnémult harangok című színművét este a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Délelőtt pedig „munkával” ünnepelt a társulat, elkezdődtek az évad harmadik gyermekbemutatójának próbái, Szarka Gyula – Zalán Tibor Az igazmondó juhász és az aranyszőrű bárány című zenés mesejátékának ősbemutatója február 18-án lesz Karczag Ferenc Jászai Mari-díjas színművész rendezésében.
Pozsgai Zsolt mozija, a Megszállottak kapta a legjobb filmnek járó fődíjat az indiai kolkatai nemzetközi filmfesztiválon (Calcutta International Kult Film Festival). A film a hitújító Kálvin és a később katolikus szent, Loyolai Ignác találkozásáról szól.
A Szárnyad árnyékában című történelmi játék nem csak programdarab, messze túlmutat az alkalmi, évfordulós megemlékezésen. Szívhez szóló, lélekemelő történet a múltból, elődeinkről, emberi helytállásról, az otthon, a hit és a közösség erejéről. Korabeli forrásokból merítő, értékes irodalmi alkotás és színházi előadás, gondolatébresztő a mának, legenda a jövőnek. (Niedzielsky Katalin kritikája) Szente Béla történelmi kutatásokba bocsátkozott, anyakönyvi dokumentumokat, korabeli összeírásokat használt fel színdarabja megírásához, forrásait meseírói fantáziájával és színházi tapasztalatával gazdagította. Elmondása szerint irodalmi emlékeket, családi legendákat, meséket Csaba múltjából nem talált. A történet a betelepítés idején játszódik, az 1717 és 1719 közötti két esztendőt öleli át. A helyszín a Hont vármegyei Csall, a szegedi prefektúra és Csaba. Szereplői azok az evangélikus tótok, akik szülőföldjüket elhagyva indultak útnak, hogy az akkori Csabán új hazát, biztonságot és olyan helyet találjanak maguknak, ahol hitük szerint élhetnek. A cím – Szárnyad árnyékában – visszatérő kifejezés a protestáns zsoltárokban. A szerző a „Mert segítségemre voltál,/ és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem” (Zsoltár 63,8.) mottót választotta a négy tételben megkomponált színjáték elé, jelezve, hogy hősei a vallásuk miatt keltek útra az ismeretlen felé, és a jó Isten vigyázott rájuk, hogy védőszárnyának árnyékában megérkezhessenek Csabára. A védőszárnyakkal szembeállítja a misztikus, a gonosz erőket, a ragadozó, rabló madarakat, héjákat, sasokat, amelyek művében az emberek életére törnek, álmaikat veszélyeztetik, csecsemőt rabolnak. S a darab elején megpendített motívum újból és újból visszatér, míg végül „beteljesedik”. Amikor a jó emberek a gróf rendeleteinek ismertetése után szökésüket fontolgatják, az öreg Oravecz Mihály vissza akarja tartani földijeit, s valljuk be, neki is megvannak a jogos érvei. Elkeseredettségében héják támadásával fenyegetőzik, már-már megátkozza szegényeket. Az öreg később nagybetegen még elvánszorog Csabára, hogy lássa unokáját és átadja neki az örökségét, de a gyermeket addigra a madarak elrabolták, az öreg meghal anélkül, hogy láthatná. Egy másik ilyen szép motívum a templom, amitől a Felvidéken megfosztják a hívőket – az imaházat magtárnak kell használni -, a szegedi prefektúrán titkolják, de minden vágyuk, hogy új hazájukban templomot építhessenek. Jakub Volent és felesége arról ábrándozik, hogy igazi templomban igazi pap előtt újra megesküsznek. A Belanka folyót emlegetik – a vizéből korsóban hoznak Csabára -, a partján sétáltak, amikor lányuk születését várták, és Csabán Belankának keresztelik unokájukat… Az előadás magyar nyelvű, pedig a szereplők tótok, magyarok és németek. Hivatkozásokból, megjegyzésekből tudjuk, hogy hol, mikor, ki beszél idegen nyelven, ki nem érti éppen a másikat. A nyelvi sokszínűség a darab legfőbb humor- és poénforrása, ebből születik a legtöbb helyzetkomikum, amit a színészek nagyszerű alakításukkal fűszereznek. Egészen parádés jelenet játszódik le a prefektúrán, amikor az irodaszolga úgy „tolmácsol”, hogy teljesen mást közvetít a prefektus és a letelepedést kérelmezők között. Felejthetetlen rész, amikor Süvekné üzletet akar kötni Dunajjal, bikáját kéri két tehenéhez, hogy legyenek kisborjak. Nyelvtudás híján a dolgot mozdulatokkal magyarázza, amiből partnere semmit sem ért, majd jön a segítség, és a mezőgazdasági ügyletet egészen más irányba terelik… Az otthonkeresés drámájából Seregi Zoltán igazgató rendezett a Jókai Színház sokoldalú, összeszokott társulatával emlékezetes előadást. Ebben a produkcióban adott minden, hol sírni, hol nevetni kell, vagy a nevetéstől sírni. Szenvedélyes, konfliktusokban, fordulatokban gazdag előadás, csupa lüktetés. Leánykéréssel, mulatsággal kezdődik, és hirtelen váltással drámai kijózanításba fordul: a gróf fejükre olvassa nyomorúságukat és még imaházuktól is megfosztja az evangélikus tótokat. Rögtön világos, mi itt a helyzet. Menni vagy maradni? Túlélni vagy belepusztulni? Két felvonáson át megrázóan tömény drámai és bájosan humoros jelenetek váltják egymást, mulatásra szenvedés jön, születésre halál, találkozásra megint elszakítás, búcsú, ahogyan áldásra átok, és rosszra jó gyors egymásutánban, míg végül eljutunk a megnyugvásig, a katarzisig. Külön büszkeséggel töltheti el a mai nézőket, amikor arról beszélnek a színpadon, hogy akkoriban Csaba volt a hívószó, az álmok földje, az a hely, ahol termékenyek a földek, és katolikusok, reformátusok, evangélikusok, magyarok és szlovákok békességben élnek együtt. Igazi értékes színház, ahonnan az élményt magával viszi és nem felejti el az ember. A szövegkönyv még férfi darabnak tűnhet, amely azt sugallhatja, ki írta akkor a történelmet, hozta a lényeges döntéseket, de az előadásban méltó partnerek az asszonyok, ami a rendezés és a kiváló alakítások érdeme. A Csabára település szószólóját (Jakub Volent) komoly, felelősségteljes, becsületes, irányító személyiségként kelti meggyőzően életre Tege Antal. Jan Szekerka figurája Koleszár Bazil Péter hiteles alakítása. Pavel Duna alakjában Gerner Csaba sajátos humorával nagyszerű, felejthetetlen. Csomós Lajos kiváló a bár részeges, de templom- és közösségépítő pap, Koni szerepében. Kár, hogy küldetéséhez képest az előadás végén kicsit „eltűnik”, „Berénybe kocsizott…, itt már nincs dolga…” Ami azt jelenti, Csabán már van templom, de ott még ezután kell felépíteni. Gulyás Attila az irodaszolga alakjában kimagasló, „tolmácsolása” emlékezetes marad. Tomanek Gábor (Bánszki György) Csaba első bírójának szerepében a hivatalosság helyett az emberséget képviseli, Hodu József az öreg Oravecz Mihály figuráját meghatóan játssza. Fiát, Pavelt Balázs Csongor személyesíti meg ügyesen. Földesi Ágnes Villő (Marka, Bálinték lánya) összetett szerepet, nagy ívet játszik hitelesen. Fehér Tímea (Volentné, Doriska) a feleség és az anya feladatát ötvözi határozottan. Kovács Edit az özvegy Süvekné szerepében kiváló, emlékezetes alakítást nyújt. A pap, Konicsek feleségét Komáromi Anett, Bánszkinét Nagy Erika kelti kedvesen életre. Süvek Péter szerepében Józsa Bence színészhallgatót látjuk. A színpadkép nagyon szép, látványos, mintha egy történelemkönyvet lapozva megelevenedne a múlt. Az első felvonásban hatásos a forgószínpad bevetése, háttérben a kék égbolt a vonuló felhőkkel, minden tájkép. A másodikban a viharfelhők, az árnyképek nagyszerűek, az új lakosok szorgoskodása, a héják támadása kivételes színházi légkört teremt. A vándorlás, a hivatali ügyintézés és a lakások helyszíneinek kidolgozottsága után a templom megépítése viszont háttérbe szorul. Az igényes díszletet és a különböző népcsoportokra jellemző öltözeteket Juhász Katalin tervezte. A drámai jeleneteket a legnemesebb néptáncos és népzenei hagyományokat felvonultató balassis táncosok kapcsolják össze, foglalják szépen keretbe, a színvonalas koreográfia ifj. Mlinár Pált és csapatát dicséri. Rázga Áron zenei vezetőnek és remek muzsikusainak köszönhető, hogy eredeti népzene szól, és templomi énekek, zsoltárok, közös imák teszik az egész kompozíciót még emelkedettebbé. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM/ Nyári Attila
Hálás tapssal jutalmazta a közönség Szente Béla Szárnyad árnyékában című történelmi játékának ősbemutatóját január 18-án este a Jókai Színházban. A Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulójára készült alkotás az évad kiemelkedő produkciója. A múltat idéző kiállítás, évfordulós bélyegzés és ünnepi koccintás várta a színház aulájában a péntek esti premierre érkező közönséget. A színdarab az 1700-as évek elején játszódik, és azokról a Felvidékről származó evangélikus szlovák családokról szól, akik szülőföldjüket elhagyva indultak útnak, hogy az akkori Csabán új hazát, biztonságot és olyan helyet találjanak maguknak, ahol protestáns vallásukat szabadon gyakorolhatják. Az otthonkeresésről, templomépítésről, szerelemről, születésről és halálról szóló megható színjátékból Seregi Zoltán rendezett emlékezetes előadást. Jakub Volent szerepében Tege Antal, Jan Szekerkaként Koleszár Bazil Péter, Pavel Duna figurájában Gerner Csaba nyújt kiváló alakítást. Csomós Lajos Koni, a részeges pap, Gulyás Attila az irodaszolga alakjában kiváló. Tomanek Gábor (Bánszki György) emberséges bírót játszik, Hodu József az öreg Oraveczet, fiát Balázs Csongor személyesíti meg. Földesi Ágnes Villő Marka alakjában, Fehér Tímea anyjaként, Kovács Edit Süvekné szerepében nyújt kiváló alakítást. Konicsek feleségét Komáromi Anett, Bánszkinét Nagy Erika kelti életre. A különböző történelmi helyszíneket érzékeltető díszletet és a népcsoportokra jellemző jelmezeket Juhász Katalin tervezte. A kiváló koreográfia ifj. Mlinár Pált és táncosait, a zene Rázga Áront és zenészeit dicséri. Fotó: A-TEAM/ Lipták Szabolcs
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Boldog Karácsonyt! 🎄 (Jókai Színház)
127 megtekintés 2024. december 24.
6 1
Adventi gyertyagyújtás - December 22. (Jókai Színház)
55 megtekintés 2024. december 22.
2 0
Adventi gyertyagyújtás - December 15. (Jókai Színház)
48 megtekintés 2024. december 22.
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 8. (Jókai Színház)
81 megtekintés 2024. december 8.
4 0
Adventi gyertyagyújtás - December 1. (Jókai Színház)
83 megtekintés 2024. december 1.
7 0
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival - Jókai Színház
283 megtekintés 2024. november 22.
3 1
Süti | Időtartam | Leírás |
---|---|---|
cookielawinfo-checkbox-analytics | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-functional | 11 hónap | A cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak. |
cookielawinfo-checkbox-others | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 hónap | Ezt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál. |
viewed_cookie_policy | 11 hónap | A cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot. |