Sokan emlékeznek – sőt, a mai napig emlegetik – a Jókai Színház 23 évvel ezelőtti Légy jó mindhalálig előadására. Móricz klasszikus műve olyan üzenetet hordoz kicsiknek és nagyoknak egyaránt, melyeket időről-időre elő kell venni, meg kell mutatni. Úgy érezzük, ennek a darabnak meg kell mozdítania az egész várost, az egész megyét! Gyerekeket, szülőket, nagyszülőket, barátokat, szomszédokat. Az előadásban tizenhét 10-13 éves gyerekszereplő játszik majd tizenhét szerepet. A zenés daraboknál – kivált, ha gyerekekről van szó – két szereposztással kell számolni. Tehát a harmincnégy legjobb gyerekszereplőt keressük, akiknek jól kell tudniuk énekelni és táncolni, prózát mondani és görkorizni. Ehhez kérjük az Önök segítségét! Szeretnénk egy egész megyét megmozgató szereplőválogatást – divatos szóval castingot – tartani, az Önök közreműködésével. Békés megyében és Békéscsaba egyes városrészeiben vetélkedőt szervezünk a jelentkező fiataloknak, a válogatás egy bizonyos szakaszától élő televíziós közvetítéssel. A neves művészekből álló zsűri, a tehetségkutató műsorokhoz hasonlóan, értékeli a gyerekek produkcióját, majd a közönség, a tévénézők is szavazhatnak, hogy melyik karaktert látnák szívesen a színpadon. Segítségünkre lesz a szereplőválogatásban és a zsűrizésben is a legendás, 23 évvel ezelőtti békéscsabai előadás Nyilas Misije és Doroghy Sanyikája – akiket azóta beszippantott a színház világa –, Sánta László és Szente Vajk. Szeptemberben indul a válogatás, amelynek keretében ének-, tánc-, próza- és görkorcsolya versenyeken – hiszen görkorizni is kell majd az előadásban – mérik össze tudásukat a jelentkezők. A novemberi próbakezdésig megismerjük, és megismerik Önök is azokat a tehetséges 10-13 éves gyerekeket, akik közül sokakat viszont látnak majd a Békéscsabai Jókai Színház színpadán. A bemutató 2016. januárjában lesz Seregi Zoltán rendezésében, a jelentkezéseket a nyilasmisiestarsai@jokaiszinhaz.hu e-mail címre várjuk elérhetőségekkel. Fotó: Gál Gábor, részlet az egri Gárdonyi Géza Színház előadásából

Seregi Zoltán 1953. június 7–én született Budapesten, anyja Pogány Teréz. Gyerekszínészként 1966-ban Tutajost játszotta a Tüskevár című filmben. A válogatás idején édesapja, Seregi László, a debreceni Csokonai Színház egykori igazgatója éppen egy televíziós produkciót forgatott, amikor Fejér Tamás, a Tüskevár rendezője a főszereplőre kereste a megfelelő karaktert. Aztán játszott még pár szerepet a József Attila Színházban, A Pál utcai fiúk 1969-es, Fábri Zoltán-féle filmváltozatában a hangját kölcsönözte Bokának, akit az angol William Burleigh alakított. 1979-ben végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar nyelv és irodalom szakon, 1980-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán szerzett diplomát. A Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, 1984-től a Thália Színházban dolgozott tíz évig, vendégként Debrecenben és Erdélyben is rendezett, végigjárta a határon túli magyar színházakat, Nagyváradtól Szabadkán át, egészen Komáromig. 1993-ban visszatért a tévéhez, a Frici, a vállalkozó szellem című sorozatot rendezte, amelyben Körmendi János játszotta a főszerepet, Kubik Anna és Sinkovits Imre is fellépett a produkcióban. A kétezres évek elején készítette a Nemzedékek egymás közt sorozatot, amely családi problémákról szólt, és az egyes részek után a stúdióban pszichológus közreműködésével beszélgettek a nézők. Seregi Zoltán immár 15 éve a Jókai Színház rendezője, 2009-től a Harruckern János Közoktatási Intézmény Színitanházának szakmai vezetője, négy éve a színház igazgatóhelyettese, augusztus elsejétől megbízott igazgatója. Filmjei: Számos tévé- és dokumentumfilmet rendezett, többek között a Magyar rapszódiát (1997), a Keresztények hitét (1997), az Én itt maradok (2000), az Ellenpontok (2001), a Megmaradni (2001), a Nemzedékek egymás közt (2002) és az Ott lenni, ahol kell című produkciót (2002). Rendezései a Békéscsabai Jókai Színházban: Hamupipőke, 2000 Sándor, József, Benedek, 2000 A király meztelen, 2001 Szupermancs, 2002 Rigócsőr király, 2003 Dörmögőék űrvendége, 2004 Ágacska, 2006 A rab ember fiai, 2009 Csárdáskirálynő, 2010 Kapj el!, 2011 A kőszívű ember fiai, 2012 Üvegfigurák, 2013 Zserbótangó, 2013   Niedzielsky Katalin

BEOL | Nyolc év után távozik a Jókai színház éléről Fekete Péter. A távozó igazgatót Békéscsabán szerzett élményeiről, jövőbeni terveiről kérdeztük. ► Tovább  

Augusztus 3-án és 4-én a szarvasi Vízi Színházba érkezik az Orient, mely egy nagy utazás története, zenében, táncban és dalban elmesélve. Az előadásban Gubik Petra, és Szomor György, a Talamba Ütőegyüttes, a Cimbaliband és a Britain's Got Talent-ben sikeresen bemutatkozó gödöllői Fricska Táncegyüttes is szerepel. Jegyek korlátozott számban még kaphatók a jegyirodában. A budapesti előadásról  Hrecska Renáta írását alább olvashatják. Kultúrák között közvetíteni nem könnyű feladat, főleg, ha Párizs és Isztambul áll a kulturális skála két végén. Az Orient Expressz elnevezésű legendás luxusvonatnak mindenesetre sikerült ezt megtennie a 19. és a 20. század fordulóján. Zeneszámokat, festményeket és regényeket ihletett meg a járat, történetének egy szeletét a Békéscsabai Jókai Színház is feldolgozta a nemrég bemutatott Orient című zenés előadásában. A számtalan erős hatással operáló színdarabot nehéz úgy nézni, hogy ne halljunk és lássunk benne folyamatos utalásokat azokra a társadalmi problémákra, amelyet a kultúrák közötti különbözőségek hangsúlyozása, de a hasonlóságok elhallgatása, jelentéktelen színben való feltüntetése okoz. A mű „végighalad” az expressz állomásait jelentő különböző városokon, kisebb zenés-táncos jelenetekben mutatva be az adott kultúra jellegzetességeit. Első ránézésre soknak és helyenként kaotikusnak tűnik az összeállítás, lehetnének kidolgozottabbak is az egyes nemzetiségeket felvonultató jelenetek, de jól ábrázolja, hogy mennyire eltérő a két végállomáson és a köztük élő emberek élete. Ráadásul anélkül teszi ezt, hogy a mindennapos politikai vagy bármilyen más konfliktusokban állást foglalna. Előnyére válik emellett, hogy el sem kendőzi az eltéréseket leginkább zenei és táncos műfajokban. Az Orient kissé az esztrádok világába viszi a nézőt, s mégis, egyszerű történettel, kevés szereplővel és láthatóan sok munkával sikerült színre vinni egy élénk, szórakoztató darabot. Fekete Péter határozott rendezésében akadálytalanul kiteljesedhet a közelmúltban az egyik legjelentősebb brit tehetségkutatóban sikereket elért Fricska Táncegyüttes, zenei téren pedig a Talamba. Gubik Petra, Gábor Anita, Szomor György és Vasvári Csaba pedig kettős szereposztásban játssza az előadás egyetlen női és férfi alakját, meggyőző erővel hozva a saját világától elszakadni vágyó utazót, aki az ismeretlenben reméli meglelni az egész életében hajszolt-vágyott boldogságot.