Békéscsaba, 1954. október 7. Rassy Tibor Timár Mihály (b) és Füzessy Ottó Krisztyán Tódor szerepében Jókai Mór Az Aranyember című művének színpadi változatában. A darabot a Békés Megyei Jókai Színház 1954. október 6-án mutatta be Földeák Róbert rendezésében. MTI Fotó/Magyar Fotó: Keleti Éva
Isten, áldd meg a magyart! Milyen csodálatos és felemelő, hogy egy fohásszal, egy imával kezdődik a Magyar Himnusz, amelynek születését ma ünnepeljük. Mennyi minden van ebben a rövidke kis sorban és utána a többiben. Egy különös nép, különös sorsa imába foglalva. Vajon hány himnusz szövege szól a világon az isten áldásáról, amit egy népnek kérnek. Úgy tudom egy sem! És hány himnusz van ilyen gyönyörűen megzenésítve! Persze minden népnek a magáé a legszebb de ez a mienk, magyaroké. Nekünk ez a legszebb. Két zseniális művész alkotása. E csodálatos vershimnusz megszületésének évfordulója lett a Magyar Kultúra Napja. Ha komolyan vesszük – és vehetjük-e másként -akkor mindannak a gondolatnak, érzelemnek, indulatnak, vérzivataros történelmünk tapasztalatainak, diadalainak. gyászainak és amit még Kölcsey szelleme megérintett soraival, fel kell ölelnie kulturális életünket felelőséggel, tisztelettel, hitelesen és odaadással. Ez elsősorban a mi dolgunk, akik kultúrával foglalkozunk, akik kultúrát közvetítünk. Csodálatos, megtisztelő és óriási feladat! Tudnunk kell, hogy a mi fantasztikusan gazdag magyar kulturális, művészeti életünknek – múzeumok, könyvtárak, művelődési házak, közösségi színterek, színházak, filmgyártás stb. – az infrastruktúrája egyedülálló a világon egy ekkora ország esetében mint Magyarország. Ennek a magas színvonalú működtetése hozzáértő, felelősségteljes, minőségi munkát végző, elhivatott szakemberek és művészek nélkül nem lehetséges. Ebben is mint oly sok mindenben gazdagok vagyunk hiszen úgy dübörög a kulturális élet Magyarországon mint kevés helyen a világon. Most látszik igazán, amikor takarékra állítva is mennyi minden történik ezen a területen hazánkban. A bezártság, a kultúrához jutás szűkössége növeli a vágyat, a szomjat, az éhséget, amit a kulturális élet szereplői ebben a lehetetlen helyzetben fantasztikus kreativitással igyekeznek kielégíteni, gazdagítani a beszűkült, 4 fal közé szorult életet, fenntartani a kapcsolatot egymással, a közösségeket valahogy megmenteni. Hiszen a kultúránk közösségteremtő, közös kincs, mindannyiunké, minden magyar emberé, azé is aki nem olvas verseket, nem jár múzeumba, színházba, mert a magyar kultúra meghatározza egész életünket, mindennapjainkat, viselkedésünket, kapcsolatainkat, kis túlzással még a lélegzetvételünket is. Seregi Zoltán – igazgató, Békéscsabai Jókai Színház
Szinte hihetetlen, hogy hetvenöt éves, az viszont nagyon is kézzelfogható, hogy negyven évadon át örvendezteti meg a Békéscsabai Jókai Színház közönségét. A Békés Megyéért-díjjal kitüntetett Jancsik Ferencet kérdeztük. – Pesti fiú vagy, amatőr színészként kezdted, a Metró Klubban. Mesélj ezekről a daliás időkről! – Színházat csináltunk a Metró Színpadon, ahol a Metró együttes is fellépett… Halász Péterék, a Pinceszínház, a Szkéné. El akartunk szakadni a hagyományos színházaktól, és bérletes előadásokat játszottunk. Aztán egy avantgárd színházi fesztiválon, ahol a Magyar Passiót adtuk elő, elnyertem a legjobb férfi szereplő díját. A főiskola tanárai alkották a zsűrit, gyakorlatilag fel voltam véve. Csak nem mentem el a felvételire. (nevet) – Milyen út vezetett Békéscsabára? – Elkísértem a barátomat Kecskemétre, a Katona József Színházba, és Radó Vili bácsi engem is felvett. Itt két évet játszottam, Miskolcon egyszer kettő, aztán még egy évet, és Kaposváron is egyet. Onnan jöttem Békéscsabára. Itt mindenkivel dologoztam: Tomanekkel, Hoduval, Várday Zolival: mi voltunk az ifjak. Most a fiatalokon a sor. – Negyven évadot játszottál végig. – Itt ez a negyvenedik. Egyébként negyvenkilencet! – Nagy darabokban, kiváló partnerekkel dolgoztál együtt. Az összes Ibsenben, és az operettől a Csirkefejig. Mik voltak a legkedvesebb alakításaid? Ha lehetne, újra játszanád őket? – A szerepek korban behatároltak, így aztán nemigen lehet már játszani őket. A legkedvesebb darabom: Görgeytől a Komámasszony, hol a stukker, szerettem a Vízkeresztből Malvoliót, a Zenekarból a Karmester voltam, a Nórában Rank doktor. Játszottam vagy száznyolcvan-egynéhány darabban. Abból ötvenet szerettem, a többit meg azért csináltam, hogy ezeket eljátszhassam. – Az a jó a színészetben (mint az írásban), hogy életünk végéig lehet csinálni. Kiváló férfiszerepek vannak az érettebb korosztálynak is. Most A Megfeszítettben vagy tanítvány, a Kakukkfészekben nézhetünk meg (amiben már egyszer játszottad Cheswicket). Hogy lesz tovább? Milyen feladatokkal szeretnél foglalkozni? A hivatás megengedi-e, hogy pihenj? – Legközelebb egy mesedarabban játszom, de ezekben a járványtól sújtott időkben nehezen lehet bármit kiszámítani. Most a fiataloké a jövő! Valamikor filmrendező (is!) szerettem volna lenni, kikeresgetem a filmeket. Összejövök az ismerősökkel, haverokkal – és kocsmázunk! – Jó egészséget kívánok neked az egész társulat nevében! (Szilágyiné Szabó Ágnes)
A Családi ágy című vígjáték premiere közeledik. Két fiatal készül a nászéjszakájára, gyermekük születik, megélnek felemelő és embert próbáló időket, aztán a gyerekek megnőnek, és újra egyedül maradnak. Erről szól a darab. De nem csak erről: rólunk, mindannyiunkról. Kíváncsiak voltunk, milyennek látja az alkotói folyamatot Csurulya Csongor rendező. – A Családi ágy a boldog békeidőkben, az előző századfordulón és az azt követő időkben játszódik. A darabot mégis egy jó fél évszázaddal későbbre tettétek. Mi volt ennek az oka? Miből fogjuk észrevenni? – Több oka is van. A kor, ahova a szerző a színművet helyezte, történelmileg terhelt időszak. Ugyan nem szól közvetlenül az első világháború kitöréséről, de a darabnak törődni kellene vele, pedig csak említés esik egy katonaorvosról. Szeretném, ha az előadás egy kapcsolat ívét mutatná meg, a házasságkötéstől a végéig, a kilencvenes évekig, amibe a háborút nem akartam belevinni, mert szerintem nem tett volna hozzá. Történeti séta az ötvenes évektől a kilencvenes évekig, hat különálló jelenetben, a zenék, a korokra jellemző divat segítségével. – Ez a házaspár olyan, mint mi mindannyian: örömöket, válságokat, veszekedéseket élnek meg, néha forró a szerelmük, máskor bizalmatlanok egymással. Agnest és Michaelt egy valódi házaspár, Fehér Tímea és Bartus Gyula testesíti meg – ez a tény könnyebbé tette a munkát, vagy épp nehézségeket okozott a színészvezetésben? – Olyan értelemben volt egyszerű, hogy mivel én is házasember vagyok, amikor beszélgettünk, akkor egyre gondoltunk. Azt nem tudom, nekik milyen volt most kemény dolgokat vágni egymás fejéhez. Két szereplő van a színpadon, jobban tudtunk így egymásra figyelni. – Agnes karaktere bölcsebbnek, ironikusabbnak is tűnik… – Mert nő! Nő! Örökké változásban van, tinédzserből nagylány lesz, nagylányból menyasszony, asszony, nagymama… Az életben való részvételről beszélek. A nő sokkal bölcsebb, több dologra tud figyelni. A férfi a teremtés koronája, de nem fenntartója a teremtésnek. A férfi kivágja az utat, a nő meg kikövezi. A férfi költő, író: érzékeny, a nőnek a háttérországot meg kell teremteni neki. A darabunkban sikerült oltárt állítani a nőknek Van egy olyan jelenete Timinek, amikor reményeim szerint, a nézőtéren „meg fog halni” minden harminc év feletti nő, akinek van saját élete. – Az utolsó jelenetben összecsomagolnak, költöznek Amerikába, a gyerekeikhez. Új kalandok várják őket? Ez nem vég, hanem a kezdet? Mi lesz velük? – Reményekkel vannak tele, hogy mi jön. Nyolcvanévesek, mire oda jutnak… el akarnak menni, vagy csak beszélnek róla? Nagyon különleges dolognak kell történnie, hogy elmenjenek. – Persze nem mondjuk el, mi lesz a darab vége. Inkább árulj el valami titkot az előadásról! – Tizenhét kép van a falon, a történet végére megtelik az emlékeikkel, az életük képeivel. A nagy kérdés, hogy a mindenkori néző az életének milyen képeit rakná ki? Az emlékekben azok a helyszínek és emberek jelennek meg, akik már nincsenek velünk. Aztán ezek a képek a végén… (Szilágyiné Szabó Ágnes) Fotó: A-Team/Nyári Attila
Két-három darab előkészületei is folynak egyszerre a Békéscsabai Jókai Színházban, hogy a nyitás után azonnal előadásokkal kedveskedhessen a teátrum. A héten szerdáig a Kakukkfészek próbál, hogy kis kihagyással újabb három hétig munkálkodjanak majd a darabon. A Családi ágy című vígjáték házi bemutatója január 22-én lesz, közben pedig folynak a Trianon című rockopera próbái. Január 27-én sajtónyilvános olvasópróbával indul az Árgyélus királyfi című mesedarab. A Viktória február 20-ra tervezett házi bemutatóját követően egy-két felújító próbával majd színre kerülhet, a Pezsgős vacsora is hamarosan startra kész, így a járványügyi korlátozások enyhítése után a nézők azonnal birtokba vehetik a színházat, hiszen vígjátékot, zenés darabot, mesét és elgondolkodtató színművet is választhatnak majd a teátrum sokszínű kínálatából. Képünkön Csurulya Csongor rendező instruálja Fehér Tímeát és Bartus Gyulát a Családi ágy előadássban nagy szerephez jutó fotók elkészítését.
Seregi Zoltánt, a Jókai Színház igazgatóját és Pataki Andrást, a Kakukkfészek rendezőjét kérdezte az M1 csatorna riportere a színpadon. Helyzetjelentés a színházról, az itt folyó munkáról plusz néhány gondolat az emberi élet minőségéről és az összetartás fontosságáról Pataki Andrástól.
Jönnek a törökök! A magyarok viszont már állnak a várfalakon, és megállítják Szulejmán hadát. Az Egri csillagokat talán mindenki ismeri. Ezt a zenés előadást pedig mindenki kedvelte is! A békéscsabai előadást január 22-én – a Magyar Kultúra Napján – 20 órától követheti online premieren Ön is. Az online premiert követően pedig rövidesen egy hónapra elérhetővé válik a közönségkedvenc előadás. Az online premierre jegyét váltsa meg itt: https://bit.ly/35FrIL8
Az M5 televízón is hírértékű a Jókai Színházban folyó munka. Ezúton is köszönjük a közönség figyelmét az online térben! Nagyon sokat számít ezekben az időkben.
A TV7 Aktuális című műsorában Seregi Zoltán igazgatót kérdezték. Tekintsék meg válaszait.
Nagyszerű színművel készül a teátrum a színházi világnapra Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatójának rendezésében állítja színpadra a Békéscsabai Jókai Színház Dale Wassermann Kakukkfészek című darabját, amelyet szinte mindenki ismer az öt Oscar-díjat nyert, Jack Nicholson felejtehetetlen alakításával készült filmből. Az eredeti regényt Ken Kesey írta (Száll a kakukk fészkére), amely egy elmegyógyintézetben játszódik, s melynek egyik főbb szereplője, Bromden főnök félvér indián. A mű értelmezését némileg árnyalja, hogy Ken Kesey szintén ehhez a népcsoporthoz tartozott, s hogy fiatalkorában anyagi nehézségei miatt gyógyszerkísérletekben vett részt, és saját bevallása szerint is ezek az élmények, a kórházban tapasztalt visszaélések késztették a regény megírására. A békéscsabai Kakukkfészek a rendezői elképzelés szerint egy régi kulturális épület, egy funkcióját vesztett kolostor falain belül kap helyet, amelynek korlátlan ura Ratched nővér (Kovács Edit Jászai Mari-díjas), aki nyájas modora ellenére is félelmetes manipulátor. A régi betegek, akik egyébként is küzdenek félelmeikkel, frusztrációikkal, már meg sem próbálnak ellenállni, önként mondanak le jogaikról. Ebbe a mozdulatlanságba dermedt miliőbe robban be McMurpy (Csomós Lajos), hogy letöltse öt hónapnyi szabadságvesztését, mert korábbi helyén – kötekedő természete miatt – pszichés betegnek gondolták. Reményei szerint egy kórházban könnyebben átvészeli ezt az időt, és életigenlése valósággal felpezsdíti az osztályt. Még Bromden főnök (Katkó Ferenc) is mellé áll, pedig az óriási indián eddig kisebbrendűségi érzésével küszködött, és évekig sikeresen tettette magát süketnémának. Közösséget tud-e kovácsolni egy kisstílű bűnöző a maguktól is elidegenedett betegekből? Győzni tud-e MacMurphy majdnem örök optimizmusa, a közösség erejébe vetett hite, vagy törvényszerű, hogy el kell buknia a világ agyafúrt gonoszságával szemben? Ezt a különleges párharcot mutatja be az előadás, amely nem nélkülözi a humort, az elfojtott szexualitás megjelenítését sem, s amelyről az olvasópróba alapján is elmondható, hogy kivételes, elgondolkodtató, több aspektusból is értelmezhető alkotás lesz. A szövegkönyv azon az őspéldányon alapszik, amelyet Bujtor István vitt színre a nyolcvanas években, a darab az alkotók szándéka szerint főhajtás a színész emléke előtt. A Kakukkfészek premierjét – ha a járványügyi helyzet megengedi – március 26-ra tervezzük, a színházi világnapon, március 27-én pedig díszelőadásra várjuk nézőinket. (Szilágyiné Szabó Ágnes)
December végén Önök is az ünnepekre készülődtek, tudjuk, hogy nem csak a Jókai Színház kínálatát bújták. Még nem maradtak azonban le végleg semmiről! A decemberben (online) bemutatott előadások idén januárban BÁRMIKOR megtekinthetővé változtak. Tallózzon előadásaikból most! Nézzen körül nálunk és ha tetszik: foglaljon virtuális helyet nézőterünkön. A következő 30 napban elérhető előadások rövid ismertetőiért kattintson ide: https://online-jokaiszinhaz.jegy.hu/#/event
Egy vidéki színház előnyei közé sorolhatjuk, hogy a városközponttól tíz percnyire már erdőben gyűjthetik a természet kincseit művészeink. Ez a kincs pedig… olvassák el a cikkben!
A szilveszter mindig jó alkalmat nyújt a számvetésre és az új év előkészítésére – erről kérdeztük Seregi Zoltánt, a Békéscsabai Jókai Színház direktorát. – Hogyan foglalná össze a Békéscsabai Jókai Színház 2020-as évét? Milyen kihívásokkal kellett megküzdenie a teátrumnak? – Nem kétséges, hogy a pandémia volt az idei év legnagyobb próbatétele, amelyben a társulat remekül helytállt. A tavasz folyamán rengeteg verset mondtak el, énekeltek, saját maguk vették fel a produkciókat. A legsikeresebb ötletünk a Színház házhoz megy-sorozat volt, amivel az otthon maradt, sokszor minket csak ablakból, erkélyről néző emberek életébe szerettünk volna jókedvet csempészni. Villámgyorsan reagáltunk a nyitásra, június 20-án, az enyhítésekre néhány nappal már előadás volt. A vörös postakocsi helyett – amelynek színpadra állítása nehézségekbe ütközött – a Szerelem, ó! című előadással tudtunk kezdeni, amit elfogadott a közönség, szinte alig volt visszamondás. A mostani helyzet sokkal kedvezőbb, hiszen legalább mi tudunk dolgozni. Három bemutatót készítettünk elő, és egy főpróbahét után közönség elé tudjuk vinni a Pezsgős vacsorát, a Viktóriát és a Családi ágyat. Bízom benne, hogy január végétől lehet játszani. Óriási bevételtől estünk el a pandémia miatt. Huszonnégy ifjúsági bérletünk volt, ám a szülők és az iskolák – érhető – óvatossága miatt csak hét bérletházat tudtunk eladni, így olcsóbb előadásokat kellett tervezni. A Nagy családerdőt be tudjuk mutatni. Nagyon fájó a fiatal korosztály elvesztése. Bízunk benne, hogy visszatér a gyermekközönség! Fontos, hogy az idei esztendőben a közalkalmazotti jogviszonyról átálltunk az alkalmazotti jogviszonyra, amely sokkal szabadabb lehetőséget biztosít a bérek rendezésére, az előbbi megkötötte a kezünket. – Az idei év kimozdította az embereket a komfortzónájukból, a színház pedig a streamelt előadások révén kikerült – nem túlzás – ország-világ szeme elé. Az online jelenlétből fakadt-e szemléletváltás? Hogyan tudta felvenni a teátrum ezt a más csapásszámot? – A stremelés nem okozott gondot, mert már évekkel ezelőtt kiépült a videótár Vámos Zoltán szakértő vezetésével, rögzítettük az előadásokat, így csak minimális utómunkálatokra volt szükség, amelyek jelenleg is folynak, hiszen január folyamán még biztosan streamelt előadásokat fogunk értékesíteni. Januári online premiere lesz terveink szerint a Psychónak és az Egri csillagoknak. Ne felejtsük el, hogy a streamelés színházellenes, hiszen a színház lényegét veszíti el: megfosztja azt a közönségétől. De új közönségréteget nyertünk: azokat, akik az országon belüli távolság miatt vagy külföldi tartózkodásuknál fogva nem láthatták Békéscsabán az előadásainkat, és szeretnénk őket magunk mellé állítani. Ez némi vigaszt nyújt az óriási bevételkiesés mellett. A Hotel Mimóza három előadást élt meg, de több száz bérletes kupont váltott rá, és lehetőséget teremtettünk arra, hogy a régebbi előadásainkból többet is meg tudjon nézni a közönségünk. – Mit várjunk 2021-től, ha már elkezdhetünk játszani? – Alapvetően optimista vagyok, és szeretnék következetes lenni, a vállalásainkat teljesíteni. A Nemzeti összetartozás évadának előadásait láthatja a közönség, de lehet, hogy sűrítenünk kell az előadásokat – ennek természetesen az a feltétele, hogy mihamarabb fogadhassa a színház a közönséget. Az is előfordulhat, hogy a bemutatók egy része átcsúszik a jövő évadba. – Január, február, itt a nyár – megszoktuk, hogy a társulat fesztiválokon lép fel, vendégszereplésre megy, ahogyan Békéscsabára is várunk meghívottakat, és ne felejtkezzünk meg a Városházi Estékről sem… Megtudhatunk-e valamit az erre vonatkozó tervekről? – Bízom benne, hogy nyárra helyreáll a rend. A Városházi esték színpada tavalyelőtt megújult, most pedig elkészült a szép új nézőtér. A társulat Szarvasra, Egerbe készül, ahol fellépünk a fesztiválokon. – Még korai a 2021-2022-es évadról beszélni – de azért kaphatunk némi támpontot a következő évadról? – A Komáromi Magyarock Dalszínházzal készülünk közösen egy előadásra: Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című regényének színpadra alkalmazott változatát fogjuk bemutatni a komáromi erődben, később egy kőszínházra igazított változatát pedig természetesen itthon. Ez az új évad első fecskéje. A további tervek még egyeztetés alatt vannak. Tárgyalásban vagyunk a János vitéz zenés változatáról, hiszen Petőfi-évforduló következik, de egyébként sem hiányozhat a színpadunkról. – Mivel fejezhetnénk be az év utolsó interjúját, ha nem a jókívánságokkal… – Köszönet a társulatnak az idei helytállástért, köszönet a közönségnek, hogy nem hagytak el bennünket, és továbbra is velünk tartanak! Nagyon boldog új évet kívánok Békéscsabának és az egész országnak, szeretném, ha megszabadulnánk a vírustól, és normális életet élhetnénk, játszhatnánk! (Szilágyiné Szabó Ágnes)
Szilveszterkor egy fergeteseges komédiával várjuk Önöket! Az (igazságügy) miniszter félrelép? Vagy csak minden látszat ellene szól? Ezt taglalja Maurice Hennequin és Pierre Veber kitűnő komédiája a Törvénytelen randevú. December 31-én, 18 órától tekinthetik meg nézőink a Jókai Stream-Házban. Jegyet vegyenek itt: TÖRVÉNYTELEN RANDEVÚ Együk szemünk nevetni fog – a másik sírni, mert Békéscsabán utoljára láthatták komédiázni nézőink, az igazságtalanul korán elhunyt Benkő Gézát, akit a közönség Békéscsabán is a szívébe zárt. Ezzel a felvétellel Géza emléke előtt is tisztelgünk. Szilveszter napján, üljenek be a virtuális nézőterünkre és koccintsanak arra, hogy ez az év lassan véget ér.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
4 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
2 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
3 0
Hamletrock - Békéscsabai Jókai Színház
6 0
Jókai Színház Podcast - Juhász Bence
8 0
Értesítések
