Legyen ez a hely a békéscsabai polgárok találkozóhelye!
Hír6 | Két napon belül két kávéház nyitotta meg kapuit Békéscsaba belvárosában. Pörög a város és pörögnek az emberek a sok koffeintől. A szombati megnyitó szívemhez közelebb állt, mint a csütörtöki. Nincs bajom sem Frei Tamással, sem a franchise intézményével, de ma igazi csabai nyílt: csabaiak álmodták meg és csabaikak hozták létre – nem csak csabaiaknak. ►Tovább
Hús-vér ember
Katona József Bánk bán című darabját Szabó K. István rendezésében mutatja be színházunk. A címszerepben Demeter András színművészt láthatja a közönség, a Békés Megyei Hírlap vele készült interjúja alább olvasható. Pár éve azt nyilatkozta, szinte mindenki szentségtörést követ el, aki hozzányúl Katona József művéhez. Miért? – kérdezte lapunk a Bánk bánt alakító Demeter Andrást. – A percepció miatt. Minden színpadi, de akár irodalmi mű esetében igaz, hogy kialakul róla egy saját elképzelés. Vannak olyan szerzemények, melyek továbblépnek ezen, és a vélemény paradigmává válik. Egy olyan szintre lépnek ezáltal, hogy minden más ellentmondásnak tekintető. A darab, akárhányszor játszották, valamilyen torzításokon keresztülment, ez vezetett oda, hogy szinte vétek hozzányúlni. – Azt is mondta, hogy a Bánk bán hús-vér emberekről szól. Milyen ember Bánk bán? – Nagyon is hús, nagyon is vér. Nem egy lángész, de nem is buta. Átlát mindenféle cselszövésen, mesterkedésen, képes összerakni az információt, van benne nyomozói véna. Túlságosan következetes azonban egy eszméhez, a király iránti hűséghez, és változtatni csak a törvény eszközeivel akar. Ennek lesz áldozata: egy hirtelen felindulásból elkövetett ember- ölés miatt minden más fordulatot vesz. Itt teljesedik ki a személyes tragédia. Azt teszi reflexből, ami ellen küzdött. – Nehéz volt hozzányúlni ehhez a karakterhez? – Nincs olyan figura, amelyikhez könnyű lenne. Mindegyiknek megvan a maga titka. Meg kell tudni fejteni, és ami a legnehezebb, meg kell tudni mutatni. Ezt azonban minden szerepnél be kell járni, ebben Bánk bán sem különbözik a többitől. A nehézsége az, hogy Katona József műve egyedien tömör, az egész a ki nem mondott dolgokra épül. Többet gondol, mint amit mond – ezt nehéz megcsinálni úgy, hogy a történet mégis érthető legyen.
A felelősség kérdését állítja a középpontba a Békéscsabai Jókai Színház Bánk bán előadása
A felelősség kérdésére fókuszálva állította színpadra Katona József Bánk bánját Szabó K. István rendező. Az előadás premierje március 11-én lesz a Békéscsabai Jókai Színházban. Tovább»
Demeter András – Bánk bán, Magyarország nagyura
Terasz. hu | Tizennégy évvel ezelőtt, majdnem napra pontosan, a budapesti Nemzeti Színház avató előadásának, Az ember tragédiájának a bemutatójára készültem. Most a nemzeti drámapanteon másik legfontosabb művében tesz ismét próbára a színész-sors Magyarországon, Békéscsabán a Jókai Színházban. Egy olyan címszerepben, amely a szédítő magasságok és a tátongó mélységek szélsőséges koncentrátuma. ► Tovább
A Bánk bán erdélyi rendező olvasatában
Krónika Online | A felelősség kérdésére fókuszálva állította színpadra Katona József Bánk bánját Szabó K. István nagyváradi rendező. Az előadás premierje március 11-én lesz a Békéscsabai Jókai Színházban. ► Tovább
Az embert keresi a nemzeti ikonban
BEOL | Március 11-én kerül először színre a Békéscsabai Jókai Színházban a Bánk bán, a díszbemutató rá egy napra, március 12-én lesz. Szabó K. István rendező azt mondta: Katona József művével, a nemzeti tragédiával foglalkozni nem egyszerűen feladat, hanem ügy is. Fontos volt az, hogy a történet legyen könnyebben „kódolható” a néző számára. ►Tovább
A Szélkirály székely népmeséből született
szarvasihet | Kriza rajongóként valóságos örömünnepet jelentett számomra A szegény csizmadia és a Szélkirály című zenés-táncos mesejáték bemutatója a Békéscsabai Jókai Színházban. ► Tovább
Két országban is helytálló népmese
BEOL | Csütörtökön mutatták be a Békéscsabai Jókai Színház színpadán A szegény csizmadia és a Szélkirály című mesejátékot. Csakúgy, mint 11 évvel ezelőtt Szabadkán, úgy ez alkalommal is Hernyák György rendezte a darabot, akivel a bemutatót megelőzően beszélgettünk. ► Tovább
Táncol a szél a színpadon
Behir | A szegény csizmadia és a Szélkirály címmel újabb zenés-táncos mesejátékot mutat be csütörtökön a Jókai Színház. Az előadás a népzene és a néptánc gazdag kifejezőeszközeivel jeleníti meg a klasszikus történetet. ► Tovább
Népzenés-néptáncos mesedarab a Békéscsabai Jókai Színház színpadán
Nagy hangsúlyt kap a népzene és a néptánc a Békéscsabai Jókai Színház új bemutatójában, A szegény csizmadia és a Szélkirály című mesejátékban, amelynek premierje február 11-én lesz. A darab a népmesei hagyomány jellegzetes példája, az emberi kíváncsiság, állhatatosság, jóhiszeműség és a mindenkori kapzsiság története is egyben – emeli ki az új darabról a színház ajánlója. A próbák kezdetén Seregi Zoltán igazgató úgy fogalmazott: mesét színvonalasan előadni és a darabbal minél több korosztályhoz szólni már hagyomány a színházban, akárcsak a határon túli alkotók bevonása a teátrum munkájába. A népmesét a Jászai-díjas vajdasági rendező, Hernyák György és Zalán Tibor dramaturg alkalmazta színpadra, a rendező – aki a díszleteket is tervezte – a színház tájékoztatása szerint a szövegkönyv létrehozásában is aktívan közreműködött. Az eredeti magyar népmesét Zalán Tibor dramaturg verses elemekkel gazdagította, mint mondta, verses, rímes prózát írt, a színészek rímekben beszélnek, ezzel is a szöveg zeneiségét hangsúlyozva. Hernyák György premier előtt annyit árult el, hogy az előadás 90 százaléka magyar néptánc lesz, szinte minden mondat után tánc következik az előadásban, a színészek és a Tabán Táncegyüttes négy profi táncosa szó szerint eltáncolják a történetet – mondta. A Kárpát-medence néptáncának jellegzetes elemeit felvonultató koreográfiát Brezovszki Roland készítette. Zalán Tibor szerint a nézők előtt egy mozgásszínház elevenedik meg. Mint mondta, tapasztalatai szerint a közönség fogékony a hasonló stílusú, táncos-zenés előadásokra. Hernyák György 11 éve már adaptálta a népmesét, az akkori bemutatóval elnyerte egy szabadkai nemzetközi fesztivál fődíját. Most azonban más, új koncepcióval készül, mint a próbák kezdetén fogalmazott, nem szeret ismételni. Újdonság a darabban, hogy Zalán Tibor némileg átírta a mesét, és Bakos Árpád, a régebbi feldolgozás zeneszerzője is új muzsikát, új dalokat komponált a bemutatóra. A történetben táncos-zenés elemekkel végigkísérik a szegény és kissé együgyű csizmadiát kalandjai során, aki, hogy népes családjának megteremtse a napi betevőt, bejárni kényszerül a világot, útján megküzd mindenféle emberi gyarlósággal azért, hogy a mese végén a gonosz elnyerje méltó büntetését, a csizmadia pedig méltó jutalmát. A főbb szerepekben Csomós Lajos, Presits Tamás, Szabó Lajos, Liszi Melinda, Nagy Róbert és Tatár Bianka láthatók. A Békéscsabai Jókai Színház – ahogyan a mesedarabok esetén szokta – játékot hirdetett a vállalkozó kedvű gyerekeknek, ezúttal jelmezt lehet tervezni a Szélkirálynak. Minden alkotást ajándékkal jutalmaznak, a három legötletesebb jelmezterv készítője nyeri el a fődíjat. (MTI)
Mindannyian voltunk már Nyilas Misik
Viharsarkikanape | Ahogy azt hallani, a Békéscsabai Jókai Színház mostani évadában főként gondolkodásra késztető, komoly darabok kerülnek a színpadra, amelyek egyben a szívünket is megérintik. 2016-ban ehhez nyújtott remek bemelegítést Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi változata, amelyet 24 év után Seregi Zoltán, a színház direktora állított a színpadra. ► Tovább