A Rege a csodaszarvasról békéscsabai előadása az eredetmítoszt mai színházi nyelven
szólaltatja meg: időtlen történetként, amely ma is identitáskérdéseket vet fel.

Mitikus utazás a múltba, időtlen vándorlás a jelenben, jövőbe vezérlő ősi motívumok: a
Békéscsabai Jókai Színház 2026. január 12-én mutatta be Arany János – Zalán Tibor: Rege a
csodaszarvasról című ifjúsági előadását. Csurulya Csongor rendezése nem múzeumi
emlékművet állít az eredetmondának, hanem élő, gondolkodásra hívó színházi formát keres,
amelyben a mítosz elemelkedik a hagyományos elbeszélésmódtól és egy korszerű, mai
közönség számára értelmezhető struktúrában jelenik meg. Hunor és Magyar vándorlása ma
már nem földrajzi, hanem szellemi út: identitásunk rétegein haladunk végig. Az előadás
érzékenyen ötvözi Arany archaikus nyelvét Zalán Tibor kortárs megszólalásaival, miközben
teret enged a néző személyes értelmezésének. Egyed Zoltán asszociatív díszlete, mely inkább
koncentrált tér és atmoszféra – a hatalmas életfa, a dramaturgiába szervesen illeszkedő
vetítések, a sötétben felizzó motívumok – és Petrovszki Árpád természetes anyagokból
építkező jelmezei erős, időtlen világot teremtenek. A folyamatosan mozgó forgószínpad az
utazás szimbólumaként szolgál, Ifj. Mlinár Pál koreográfiája pedig mintegy matematikai
számítássorozatként komoly technikai és ritmikai fegyelmet kíván a művészektől. A zenei
aláfestés (Rázga Áron munkája) tovább mélyíti a mitikus hangulatot. A színművészek –
Beszterczey Attila, Szabó Lajos, Katkó Ferenc, Lénárt László, Nagy Erika és Komáromi Anett – játéka
biztos kézzel hidalja át az archaikus és a modern regiszterek közti távolságot. Az ősi történet
újramesélése a közösségi identitást erősítve ad új alapot a nézőknek a továbbgondolkodáshoz.
A csodaszarvast követve múlt, jelen és jövő egyetlen színpadi utazássá sűrűsödik.
A produkció létrejöttét a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.