Új direktorunk az MTI-nek nyilatkozott:

Herczeg T. Tamás elmondta, a közönség januártól még kevés változást fog érzékelni, rendezőként továbbra is részt vesz a színház művészeti munkájában – mondta hiszen a leköszönő igazgató, Seregi Zoltán által megtervezett évadot kell lebonyolítani. A pályázatában megfogalmazottak szerint elsősorban menedzserigazgatóként tekint saját szerepére, és a színház működését tágabb összefüggésekben értelmezi. Békéscsaba az utóbbi időszakban jelentős fejlődési pályára lépett: megépült a gyorsforgalmi út, nemzetközi ipari beruházások indulnak, új gyárak létesülnek, és az oktatási kínálat is bővül, jogi képzés indul a városban – fejtette ki.

Álláspontja szerint a színháznak is alkalmazkodnia kell a város fejlődéséhez. Az intézmény feladata, hogy meghatározó szerepet töltsön be a városi és regionális kulturális életben, a közösségi és társasági élet kiemelt színtereként működjön. Az igazgatói szerepet ezért nem kizárólag művészeti, hanem szervezeti és strukturális feladatként határozza meg.

Ennek jegyében az új vezetés első lépéseként kétpólusú irányítási modellt vezet be. Tege Antal színész-rendezőt főrendezőnek nevezi ki, aki a művészeti működés szakmai felügyeletéért felel. A Békéscsabán népszerű művész a jövőben is színpadra lép, de a korábbinál lényegesen kevesebb szerepben- árulta el. Elmondta, minden színházi alkotónak megvan a saját értékpreferenciája, ízlése, színházesztétikája. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben lesznek jelentősebb változások. A magyar színházak a realista, naturalista színházesztétika szorításában működnek, de fesztiválokon, a színházi olimpián, vagy a határon túli színházaknál is látszik, hogy máshol tart már a nemzetközi és a világszínházi ábrázolás – fejtette ki.

Mint igazgatói pályázatában is kiemelte, a tervek szerint a jövőben bátran nyúlnának világirodalmi remekművekhez is, és a műsoron visszatérően szerepelnének Shakespeare, Csehov és Moliere darabjai kortárs színházi formavilágban, a jelen kérdéseire reflektáló, bátrabb esztétikai megközelítéssel. Megfogalmazása szerint ezek a művek azért élnek ma is, mert az örök emberiről szólnak, és képesek a jelen közönségének is érvényesen, rólunk beszélni. Mint fogalmazott, a ciklus elején klasszikus szerzők vígjátékaival indulunk, és ebből a közönségbarát alapállásból szeretnénk fokozatosan elmozdulni az újítóbb, a realista hagyományok keretein túllépő formavilágú előadások felé. Egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a Békéscsabai Jókai Színház az ország egyik meghatározó színházi műhelyévé váljon. Ennek érdekében fontosnak tartja a létrejövő művészi értékek felhangosítását is: kommunikációval, fesztiválok és szakmai találkozók szervezésével, valamint a véleményformálásban meghatározó szereplők Békéscsabára hívásával.

Olyan színházat szeretnék, amit nemcsak szeret a közönség, hanem büszkék is rá – húzta alá. Elmondta, hogy a térségi, határ közeli adottságokra építve nemzetközi színházi fesztivál megszervezését is tervezik, amely évente három ország négy színházának adna bemutatkozási lehetőséget. Megítélése szerint egy ilyen esemény a békéscsabai közönség számára is hozhat új színházesztétikai impulzusokat. A Városházi Estékről elmondta, hogy nem szeretnék a jegyértékesítést a bérletezési időszakkal átfedésbe hozni. Megerősítette, hogy bár újítások várhatók, az idő szűkössége miatt a pályázatában szereplő tematikus fesztiválok megvalósítása későbbre tolódik. Hozzátette, a Gyulai Várszínházzal továbbra is nyitottak vagyunk a feléledő együttműködésre, a Szarvasi Vízi Színházat pedig továbbra is segítik, és előadásokat is szívesen visznek oda, de az a teátrum már teljesen függetlenül működik a békéscsabaitól.

A Bárka irodalmi folyóiratot ezután is a színház adja ki; ott szeretnék az online felületet frissíteni, Elek Tibor főszerkesztővel az első beszélgetések ebben a tekintetben előremutatóak. Tavaly az általa rendezett, Munkácsy és Jókai fiktív találkozásáról szóló Idegenek és ismerősökkel több európai ország mellett New Yorkban és Isztambulban is jártak; az előadás a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jött létre. Már most van egy meghívás, éppen szerződés előtt állunk, hogy a Kék róka produkcióval is megyünk a Művészeti Akadémiára – árulta el. A Színitanházról szólva közölte: a színészképzés leállt, ugyanakkor a technikusképzés megmaradt, ezért tervezi fölvenni a kapcsolatot a Békéscsabai Szakképzési Centrummal, hogy egyéb háttérszakmákat érintő képzési típusokat be tudjunk indítani. Hozzátette, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel is együttműködésben gondolkodik, hiszen ott egyetemi docensként oktat.

Forrás: MTI