– A Békéscsabai Jókai Színház 2025/26-os évadának első bemutatója Herczeg Ferenc: Kék róka című vígjátéka lesz – a te rendezésedben. Te választottad ezt a darabot?

– Nem, Seregi Zoltán igazgató úr kért fel a munkára, és kihívásokkal teli feladatnak tartom. A műfaj közel áll hozzám, hiszen számos vígjátékot, köztük Moliére komédiákat rendeztem már, és Herczeg Ferenc ezt a művét vígjátékként kezeli. Viszont ez nem egy klasszikus vígjáték, ahol szövegpoénok sorakoznak egymás után, hanem egyfajta frivol, a helyzetekből adódó cselekmény szövődik vígjátékká, hiszen itt majdnem mindenki mindenkivel valamiféle szerelmi bonyodalomba kerül. A nagy kérdés az, hogyan tudjuk ezt maivá és átélhetővé tenni. A lebukást jelentő kék róka, ami a darab címadó szimbóluma, eredetileg nem más, mint egy szőrmegallér. Ez jelentős kihívást okozott nekem, mint rendezőnek, hogy ezt a szimbólumrendszert hogyan lehet áttenni úgy a mába, hogy átélhető legyen, és megmaradjon ugyanaz a cselekménysor és helyzetfolyam, amit Herczeg Ferenc leír – ebben Zalán Tibor dramaturg volt segítségemre, aki a színpadi átiratot készítette, és akivel már nem először dolgozok együtt.

– A közös munka során hogyan használtátok az eredeti Herczeg-szöveget?

– Bizonyos értelemben ez egy átirat lesz: megmarad Herczeg Ferenc nyelvezetének jellege, ám kialakul a szöveg egyfajta kortalansága. Célunk ezt a mai ember számára átélhetővé tenni, hiszen ma már nem úgy magázódunk férfi-női viszonylatban, mint ahogy Herczeg Ferenc magázódik; ezek korrigálásra kerültek. Viszont azok a fajta szerelmi, szexuális indíttatású vágyak, bizonytalanságok, kétkedések, azok a magánéleti problémák, amik ezt a darabot igazán jellemzik, mind-mind itt vannak velünk, hiszen – a kék rókával ellentétben -nem tűntek el. Van egy klasszikus kérdése az eredeti műnek, hogy járt-e Cecile a Török utcában. A készülő előadásnak lesz egy új kérdése is: hogy mi, illetve ki a kék róka?

– Amikor megkapsz egy darabot, egyedül vágsz bele a munkába vagy rögtön bevonod az alkotó-csapat tagjait?

– A darabbal kapcsolatban most egyedül kezdtem dolgozni. Minden karakternek egyfajta háttértörténetet kellett kitalálnom, hogy számomra is megélhető legyen – fiktív történeteket, mozgatórugókat, melyek a cselekmény irányába hajtják a szereplőket. Miután ezeket felépítettem, filozófiai hátteret is kerestem hozzá, és így küldtem át Zalán Tibornak, amit aztán vele a megszokott, impulzív munka követett. Nagyon bizakodó vagyok, én ezt most szeretem és nagyon kíváncsi vagyok. A Kék róka nagyon sokak által ismert mű, a színházaknak rendszeresen színen lévő darabja, ilyenformán egy kicsi újdonságot fog adni az a frissítés, ami a – most már így mondom – címszereplővel kapcsolatban felmerül.

– Kik az alkotó-csapat tagjai?

– Jeremias Bianca Imeldával sokat dolgoztam már, ez alkalommal ő a jelmezeket jegyzi, és tanítványa, Huszár Kató dolgozik a díszletterveken. Zenei fronton Varga Bálinttal működünk együtt – szintén sokadik közös munkánk, Mlinár Péter pedig a mozgásokért felel. Pál szerepében Tege Antalt, Cecile szerepében Papp Barbarát, Sándor szerepében Czitor Attilát láthatja majd a közönség; Trill bárót Csomós Lajos, Lencsit Kiss Viktória alakítja.

– Mi lesz az előadás legerősebb érvényessége napjaink nézőjének?

– Herczeg Ferenc vígjátéknak írta a Kék rókát, reményeim szerint a vígjátéki vonulatot egy picit megerősítettük. Ugyanakkor amiért érdemes megnézni: az életünk során valamennyien keveredünk kísértésekbe, beteljesült szerelmekbe, vonzalmakba, vagy az orrunk előtt történnek éppenséggel ilyenek, miközben mindig van a közelünkben valaki – jobb esetben mi magunk -, aki nagyon morális lényként tekint a szerelmi kapcsolatokra. A mű számos olyan kérdést vet föl, amilyen témákkal a ma embere coach-okhoz, pszichológushoz, lelki segítőkhöz fordul. Bőven lesznek olyan szituációk is, amikor hol az egyik szereplő, majd pár perc múlva már a másik szereplő pártjára állunk. Végül olyan nehezen megérthető és megélhető dolgokra is látunk példát, mint az elengedés – hogy milyen nagyvonalúan tudja valaki a társát elengedni. Persze a nagy kérdés az, hogy miért is engedi el olyan könnyen…

Herczeg Ferenc: Kék róka című vígjátékát Herczeg T. Tamás rendezésében, Zalán Tibor átiratában 2025. október 3-án mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház társulata a Sík Ferenc Kamaraszínházban.