Pénteken délután A lepkeoroszlánnal, a hét évtizedre visszatekintő kiállítással és a Napsugártól Napsugárig című könyv bemutatójával kezdődött el a békéscsabai bábjátszás hetvenéves történetét felölelő programsorozat. 70 éves a bábjátszás Békéscsabán. 1949. szeptember 9-én alakult meg Békéscsabán a Mesevilág (később Napsugár) Bábegyüttes Gellért Erzsébet vezetésével. Történt ez akkor, amikor a politikai célokat szolgáló bábszínház-alapítási hullám már lecsengett és az így létrehozott bábcsoportok nagyrésze már meg is szűnt. Mint azt Lenkefi Zoltán, a Békéscsabai Napsugár Bábszínház igazgatója elmondta, sok munka és lelkesedés eredményeként Békéscsabán mégis fennmaradt a bábos közösség. – 1952-ben az édesapám (Lenkefi Konrád) betévedt ebbe a kavalkádba, Gellért Erzsébet pedig elkezdett úgy foglalkozni vele, mint az utódjával. Már 18 évesen különböző képzésekre küldte. 1961-ben Erzsi néni Pestre költözött, édesapám kezdett dolgozni a bábegyüttessel. 1961-től 1995-ig ők nagyon sok mindent elértek együtt. Ki mit tudoktól kezdve a belföldi és külföldi szereplésekig igen széles volt a paletta, és komoly hírnévre tettek szert – fogalmazott Lenkefi Zoltán, hozzátéve, hogy ezt kellett továbbvinni, ami komoly kihívást jelentett. A Napsugár igazgatója kiemelte, hogy méltó folyatása szerettek volna lenni mindannak, amit elődeik véghezvittek, de úgy, hogy közben a saját útjukat járják. – Másképp pörgött akkor a világ, ők is mások voltak, nekünk meg kellett találni azt, amivel méltón tudjuk folytatni a bábos örökséget. 2005-ben, az ország tizenharmadik hivatásos bábszínházaként, ennek tudatában alakítottuk meg a Napsugár Bábszínházat. Van egyfajta népszínházi elhivatottságunk, próbálunk megfelelni az elvárásoknak, és a békéscsabai gyerekeket illetve felnőtteket igyekszünk ebbe a világba bevonni. Ez a mi küldetéstudatunk – jegyezte Meg Lenkefi Zoltán. A kecskeméti Ciróka Bábszínház igazgatója is Békéscsabáról indult Pénteken délután a kecskeméti Ciróka Bábszínház A lepkeoroszlán című előadásával indult a programok sora. A békéscsabai kötődésű Kiszely Ágnes, a Ciróka Bábszínház igazgatója elmondta, valójában ő is Lenkefi Konrád jóvoltából került közelebb a bábjátszáshoz. – Kilencéves voltam, amikor Tücsök bábszakkörbe bekerültem és ott megismertem Lenkefi Konrádot. Középiskolásként egészen az érettségiig a Napsugár Bábegyüttesben játszottam. Itt Konrád bácsinak köszönhetően láthattuk, hogyan készülnek a bábok, hogyan születik meg egy szövegkönyv, hogy megy a zenei szerkesztés. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a gyerekkori éveim meghatározóak lettek, a bábszínházban megtaláltam a hivatásom. Máig hálával gondolok vissza a Békéscsabán töltött évekre, és mindarra, amit Konrád bácsitól kaptam – fogalmazott Kiszely Ágnes. A hétvégi programokon túl, évad közben is jubilálnak Hosszas kutatómunka eredményeként állt össze az a kiállítás, amelynek fotóin az elmúlt évtizedek legfontosabb pillanatai köszönnek vissza. A vendégeket itt Varga Tamás, a polgármesteri hivatal kultúráért felelős osztályvezetője köszöntötte, majd Baji Miklós Zoltán képzőművész nyitott meg a tárlatot. A békéscsabai bábjátszás 70 éves évfordulójára készült el a Napsugártól Napsugárig – Történetek a hetvenéves békéscsabai bábjátszásról című könyv is, amelyben Jászay Tamás foglalta össze a 70 évet. Az interjúkkal, naplórészletekkel, fotókkal színesített könyvet pénteken este mutatták be. A szombati esti gálán és a hétvégi előadásokon túl azt évad folyamán is különböző programok lesznek, amelyek kicsit visszautalnak erre a hetven évre. – Sok mindent át kell ölelnie egy ilyen évfordulónak, és a több évtizednyi történésből rengeteget úgy, hogy az nem velünk történt meg, hanem a régebbi tagok elmeséléseiből tudunk róla. Az előadásokon túl lesznek kitelepülések a bábszínház előtt, elindulunk majd az iskolákba, hogy a gyerekekkel beszélgessünk arról, mit is jelent a bábszínház, és hogyan működik. Mutatunk majd bábfigurákat, együtt játszunk velük, hogy ne csak a színpadon lássanak bennünket – tudtuk meg Lenkefi Zoltántól. Az eltelt 70 év, abban a már hivatásos bábszínház megalakulása azt bizonyítja, hogy a békéscsabai bábosok komolyan vették és veszik az együttes közösségformáló és értékteremtő erejét, és ennek mi, itt élők vagyunk a nyertesei.  

A Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda angoltanára és igazgatóhelyettese, Juhász Ágnes közönségszervezőként igyekszik bevonni a diákokat a színház világába. Az intézmény könyvtárosának nyugdíjba vonulása után vállalta el Juhász Ágnes a közönségszervezői munkát, és már öt éve vesz részt tevékenyen a színházlátogatások megszervezésében. Minden korosztály nyitott a színházi előadásokra, köszönhetően a változatos műsortervnek. Mégis a középiskolás korosztály az, amelynek tagjait nehezebben lehet megszólítani, bevonni egy-egy előadásba. A virtuális világ közelebb áll hozzájuk, ezért ilyen irányban nehezebben motiválhatók. Nem beszélve arról, hogy a továbbtanulásra készülve sok a délutáni, esti elfoglaltságuk. A legaktívabbak az általános iskola 1-8. évfolyamos diákjai – mondta a közönségszervező, amikor a különböző korosztályok nyitottságáról kérdeztem. Az általános iskolai és a középiskolás korosztály eltérő módon készül az előadások előtt, a kisebbek megbeszélik a darab részleteit, tartalmát, műfaji sajátosságait, a középiskolások pedig megismerkednek a szerzővel és a történelmi környezettel. Arra a kérdésre, hogy mit ad a diákoknak a színház, miért jó nekik az előadások látogatása, a következőket válaszolta a tanárnő: Egyrészt közvetlen élményhez jutnak, közelről láthatják a színészek munkáját, teljesítményét, hiszen a különböző médiumokban csak filmeket, filmsorozatokat néznek. Másrészt a már olvasott műveket másféle megközelítésben, esetleg a számukra kevésbé emészthető irodalmi alkotásokat élvezhetőbb, feldolgozhatóbb formában kaphatják meg. A kisebbeknek a mesevilágot tárja fel, szépséget, harmóniát, zenét ad és fejleszti a szépérzéküket. Közönségszervezőként Juhász Ágnes megkérdezte a diákokat, mi a benyomásuk a színházlátogatásokról, és a következő gondolatokat emelték ki: „Jól szórakozunk minden egyes darabnál”, „az előadás nagyon-nagyon jó élmény, és együtt vagyunk”, sok élménnyel gazdagodunk”, klassz örömforrás”. A kisebbek számára emlékezetesek voltak a mesejátékok, mint például a Kukac Kata kalandjai vagy az Egérkirály, a középiskolásoknak pedig nagy élményt nyújtottak az irodalmi adaptációk és a történelmi tárgyú előadások: Katona József Bánk bán, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig és Pozsgai Zsolt A Szellemúrnő című darabja. Az idei évaddal kapcsolatos elvárásaiban beszélgetőpartnerem az általános iskolásoknál a zenés és az életkori sajátosságuknak megfelelő darabokat emelte ki, s mint mondta, a középiskolás diákok örömmel fogadták a klasszikus művek újbóli feldolgozását, ilyen például Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve. Zárásként elismeréssel szólt a Romvári Gizi Alapítvány munkájáról, amely az évad minden előadására biztosít két rászoruló diák számára színházlátogatási lehetőséget. Rácz Attila Fotó: A-TEAM  

Hét nap, kilenc előadás. A Thália Színházban ismét megrendezték – 2019. szeptember 2-a és 8-a között – a Vidéki Színházak Fesztiválját.  A Békéscsabai Jókai Színház hosszú évek óta vendégszerepel a fesztiválon, nagy sikerrel. Ebben az évben a hazai közönség előtt már bizonyított, a többször is műsorra került Vénusz nercben című előadással mutatkozott be a békési teátrum szeptember 7-én, a Thália Színház Arizona Stúdiójában. David Ives kortárs amerikai szerző 18 éven felülieknek szóló darabját Tege Antal rendezte, a két főszereplője pedig  Földesi Ágnes Villő és Czitor Attila. A darab ugyan korhatáros, leginkább azonban összetettsége és értelmezése miatt szól csak felnőtteknek. A történet középpontjában egy fiatal színésznő áll, aki egy színházi meghallgatásra érkezik. A darab, amelyet a rendező színpadra alkalmazott, egy 1870-ben íródott regény, és azt feszegeti, hogy létezik-e olyan szerelem, amiért az ember képes teljesen feladni önmagát úgy, hogy rabszolgaként létezzen. A szerelmi történet a féri-nő szenvedélyes kapcsolatát mutatja be, de nem a megszokott módon, hanem erotikával és mazochizmussal fűszerezve. A két főszereplő élete és a darab időközben összefonódik.  A stúdióelőadás Békéscsaba után a fővárosban is remekelt. A jegyeket pillanatok alatt elkapkodták, és a hatalmas érdeklődésre való tekintettel felmerült az igény plusz előadás megtartására is. A Vénusz nercben teltház előtt mutatkozott be a Vidéki Színházak Fesztiválján, ahol igazi kuriózumnak számított. A Békéscsabai Jókai Színház idén sem okozott csalódást a pesti nagyérdeműnek. Fotó: Thális Színház 

Gyászolunk és emlékezünk. Fájdalmunk, hogy örökre eltávozott közülünk Kara Tünde, Tücsi, aki valamennyiünk szeretett játszó társa volt a színpadon. Derűs létezésére, nyugalmat, nehéz pillanatokban támaszt adó jelenlétére már csak emlékeznünk lehet mostantól. Képességei nagy jövőt előlegeztek meg a számára, amelyet be is teljesített volna, ha a betegsége nem szabja rövidre pályáját a földi létben – és színpadi létezésében. Ritka színészi teljesítményekre, magas színvonalon megoldott játékra volt képes fiatal kora ellenére; valahány színpadi fellépése élmény volt a nézőnek, eseménye a szakmának. És ritka emberi teljesítmény volt az övé, soha nem súgtak össze a háta mögött, mert nem volt szükség rá, nem keringtek róla pletykák, nem övezte féltékenység vagy értetlenség a jobbnál jobb megkapott szerepeit. Maga volt a szeretet, akit csak a szeretet hangján lehetett megszólítani. Ő volt a Tücsi, és hogy ez mit jelent, magától értetődő volt valamennyiünk számára. Szinte emblematikus, hogy színpadon lett rosszul először, hagyta el őt egy rövid időre az élet – amely már nem úgy tért vissza hozzá percekkel később, ahogy azelőtt benne volt. Évek óta nélkülöznünk kellett varázslatos személyét, személyiségét, hiányzott a szereposztásoknál, az előadásokból, s hiányzott az előadások végén meghajlók közül a tapsrendnél. A legeslegutolsó pillanatig reménykedtünk abban, betegsége visszafordítható, megérjük, egyszer csak lenyomja a próbaterem kilincsét, és halkan leül az őt megillető székre valamelyik olvasópróbán. Ez az illúziónk a halálával most szertefoszlott – a valóságban. A lelkünkben talán sohasem fog! A törékeny test feladta a küzdelmet, a lélek is elnyugodott. Mérhetetlen szeretettel és hálával gondolunk rá, és tartjuk meg őt az emlékezetünkben, boldogok és büszkék vagyunk arra, hogy pálya- és munkatársai, barátai lehettünk! Isten veled, Kara Tünde, Drága Tücsi, az égi deszkákon legyen könnyű a lépted!                                          

A közönség is megismerhette a Jókai színház idei évadra válogatott produkcióit szerda délután. Hamar megtelt a teátrum előtti tér, sokan voltak kíváncsiak arra, hogy a társulat tagjai milyen bemutatókkal, előadásokkal várják majd a színház szerelmeseit.Hagyomány már, hogy a teátrum az ünnepi gálán zenés-táncos produkciókkal, színészekkel és rendezőkkel való beszélgetésekkel ad ízelítőt az év bemutatóiból. Ráadásul erre az ünnepélyes alkalomra meglepetéssel is készültek, hiszen a megnyitó napján 20 százalék kedvezménnyel lehetett bérletet váltani a 2019-20-as évad darabjaira.A megnyitón elhangzott, a különböző bérletházak folyamatosan telnek meg, de októberig még minden típusú bérletből lehet vásárolni. Az új szezon szeptember 19-én kezdődik, az első premiert, Heltai Jenő: A tündérlaki lányok című színjátékát a Sík Ferenc Kamaraszínházban láthatja a közönség. Másnap Kerstin Slawek és Dorotty Szalma sárkánykrimije, a Sárkány a szekrényben című zenés előadás ígér izgalmas kalandokat a gyerekeknek.                                                                                                                                                                                   fotó: Imre György

Vígjátékok, drámai művek és klasszikusok: ezek várják a nézőket a Jókai Színházban szeptembertől. A teátrum nyilvános évadnyitóját szerdán tartották, ahol az érdeklődők ízelítőt is kaptak a színdarabokból. Teljesen megtelt a Jókai színház előtti tér a nyilvános évadnyitón. A rendezvényt a teátrum igazgatója nyitotta meg. Seregi Zoltán elsőként a színház nyári időszakát idézte fel. Elmondta: hét helyszínen összesen tizenkilenc előadásuk volt. A békéscsabai társulat többek között Nagyszalontán, Aradon, Budapesten, Egerben és Gyulán is vendégszerepelt. Ezen felül művészeik a Csabai nyár programsorozat részeként is több színdarabot adtak elő. A teátrum igazgatója kiemelte a Szarvasi Vízi Színházban nyújtott sikereiket is, melyek közül mindegyik teltházas, illetve pótszékes előadás volt. – Nagyon komoly látogatottságunk volt, a tapsok és a visszajelzések alapján a nézők nagyon szerették ezt az évadot. Természetesen a siker mindig egy pillanat, és utána újra meg kell dolgozni érte. Az új évad is annak a fényében készült, ami a hitvallásunk: közérthető művészet, minőségi szórakoztatás. Ugyanakkor én úgy gondolom, hogy a művészet is lehet szórakoztató és a szórakoztatás is lehet művészi. Ezeket a dolgokat nem lehet élesen különválasztani – fogalmazott Seregi Zoltán. Az igazgató kiemelte, hogy az új évadra is változatos műsortervet állítottak össze, hiszen a közönség is sokszínű, ezért igyekeznek minden igénynek megfelelni. A nézők vígjátékokat, drámai műveket, klasszikusokat és ősbemutatót is láthatnak a Békéscsabai Jókai Színház új évadában, szeptember 19-től.