Irodalmi Jelen | Zalán Tibor József Attila-díját a játszótéri homokozóban elveszítették a lányai, idén azonban megkapta a Magyarország Babérkoszorúja díjat. Ennek apropóján kérdezte Boldog Zoltán interjúja az Irodalmi Jelenben itt olvasható.
Éjszakai kalandozásra invitáltuk az érdeklődőket szombaton este a Jókai Színházba, a Land of Music zenés sorozat kapcsán. Ezúttal a Burlesque köré épült fel műsorunk, a ’20-as évektől napjainkig, táncban és dalban elmesélve, korhű jelmezekben. Az éjszakai utazás valóban látványosra és informatívra sikerült. A műsor összeállítója, Nagy Róbert színművész az egyes blokkok között rendre elmesélte a különböző korok zene- és táncművészeti stílusjegyeit, így azt is megtudtuk, hogy tulajdonképpen mit is jelent a cím. A burlesque egy tánc, egyéni stílus, és egyben életérzés is. A burlesque táncosnő őrülten nőies, rafináltan szexis, erős egyéniség, magabiztos és kortalan, aki kifinomult mozdulataival és bájos mimikájával mindenkit elbűvöl. Előadását a humor és az erotika egyaránt belengi. Az urak bálványozzák, a hölgyek példaképként tekintenek rá. Az est folyamán ez nem csak egy száraz definíció, hanem hús-vér valóság volt. Szinte végig izgalmas és látványos koreográfiákat lejtettek a színen a szebbnél-szebb táncos lányok fűzőben, és neccharisnyában. Persze nem csak a táncé volt a főszerep, Balázs Csongor éneke nyitotta a műsort, majd rögtön színpadra is lépett az est sztárvendége, Gubik Petra, aki Liszi Melindával énekelte az All that Jazz című slágert a Chicago-ból, majd Morton Mamára cseppet sem hasonlító csinossággal, de nagyon is hasonlító hangi kvalitásokkal kápráztatta el a közönséget a Chicago karakterének dalával. Nagy Róbert a Kabaré konferansziéjaként tűnt fel, Liszi Melinda pedig a világhírű Mein Herr című dalt énekelte, majd Balázs Csongor a Hit the road Jack-kel már a következő korszak állomásába ugrott, amit Terhes Edina és Balog Richárd fergeteges tánc szólója követett. Köböl Lilla remekül énekelte, az egyébként hangilag igen nehéz One night only című dalt a Dreamgirls-ből. Az ezt követő diszkó blokk is látványos és élvezetes volt mind a koreográfia, mind az ének tekintetében. A rutinos Biró Gyula oldalán itt debütált a LOM színpadán Zsombok Réka, aki kifogástalanul énekelte az I will survive című dalt. Az est házigazdájának, Csomós Lajosnak, elég volt besétálnia a színpadra, máris tapsot kapott, de nem elégedett meg ennyivel, az Ayo Technology Milow féle feldolgozásával rendesen megdöngette a falakat. Természetesen a címadó Burlesque dal is elhangzott Liszi Melinda és Gábor Anita nagy tapsot érdemlő tolmácsolásában, majd a Kerekes Judit által vezetett Fitdance Center Hip-Hop formációja fokozta a hangulatot. A finálé nem lehetett más, mint a Lady Marmalade, melyen keresztül Gábor Anita, Harcsa Boglárka, Köböl Lilla és Liszi Melinda gyűjtötte be az egész estének is járó tapsvihart. Nem hiába beszélték a nézők, eddig talán ez volt a legjobb LOM… A Land of Music sorozat legközelebb április 30-án látható filmzenei esttel.
BEOL | A Békéscsabai Jókai Színház három munkatársa kapott elismerést március 15-e alkalmából. Fekete Péter igazgatót, rendezőt Jászai Mari-díjjal; Zalán Tibor írót, költőt, dramaturgot Babérkoszorú-díjjal; Szomor György színművészt, zeneszerzőt, rendezőt pedig Nádasdy Kálmán-díjjal jutalmazták. ► Tovább
Nagyszalontáról érkeztek gyerekek teátrumunkba kedden délután, hogy megnézzék a magyar musical irodalom klasszikusát A dzsungel könyvét. Az idei évadban immáron harmadik alkalommal fogadta színházunk a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által nevelt gyermekeket, de évekre visszanyúló hagyománya van már annak, hogy időről időre vendégül látjuk előadásainkon az otthon kis lakóit. A Szent Antal Gyermekvédelmi Központból, melynek alapítása Böjte Csaba nevéhez köthető, a Jókai Színház támogatásával érkezett vendégségbe egy csapat gyerkőc: Endre, Zsoltika, Alexandra, Natália, Juli, Tomi, Zoli és Tamás. A fiatalok már otthonosan mozogtak nálunk, hiszen majd’ mindannyian jártak itt korábban.A kis csapat jól ismerte Rudyard Kipling időtlen és megunhatatlan történetét és nagyon tetszett nekik a színpadi változat is. Különösen a vicces jelenetek, a fényhatások, a rúdon tekergőző Ká és a rappelő majomkirály nyűgözte le őket. Az előadást közös kakaózás követte, majd a találkozás örömétől és az előadás izgalmától feltöltődve haza indultak kis vendégeink.
Vitalap | A békéscsabai teátrum az elmúlt időszakban halmozza az elismeréseket, ami jelzi, hogy a színház vezetése, alkotógárdája, kiemelkedő színvonallal teszi a dolgát. A minap értesült a vitalap.hu szerkesztősége, hogy a színház vezetésének prominens alakja, Fekete Péter direktor elnyerte a hazai színházi világ kiemelkedő elismerését, a Jászai Mari-díjat, amiből évente hét személy részesülhet. ► Tovább
BEOL | Március 18-án a békéscsabai Ibsen Stúdiószínházban egy önálló est keretében lép fel Juhász Róza, a Jászai Mari – Magam keresése című monodrámát viszi színpadra. A fővárosi Madách Színház sarkadi származású művésze a kereken 165 éve született Jászai Mari emlékirataival érkezett az interjúra. A könyvet sokszor kézbe veszi, és már kívülről fújja, ami benne van. ► Tovább
BEOL | Péntek 13-a emlékezetes marad mindazok számára, akik megtekintették a Jókai Színházban a Csörte című darabot. ► Tovább
Méltó módon lett elbúcsúztatva a Csörte című darab, ami 2012 óta volt látható a Jókai Színház színpadán. Szórakoztató volt azok számára is, akik már látták a darabot és azoknak is, akik csak az utolsó utáni előadásra jöttek el. Szilágyi Viktor írása Aggodalommal ültem be a március 13-i darabtemetésere, hiszen tudtam jól, hogy nincs könnyű dolguk a színészeknek. A keddi, utolsó előadáson bebizonyosodott, hogy Kara Tünde, Liszi Melinda, Katkó Ferenc, Gulyás Attila és Szabó Lajos már a kisujjukból rázzák ki a szerepüket, viszont még ők sem tudták mire vállalkoznak, amikor színpadra álltak péntek este. A darabtemetésen bármi megtörténhet, pusztán színésztársaik, kellékeseik és önmaguk kreativitása szab határt az abszurditásoknak. Egyetlen szabály van: a darabnak így vagy úgy, de le kell mennie, bármennyire is szabotálják a munkatársak a színjátszást. Öt percet se kellett várni arra, hogy a szereplők és a rendező, Fekete Péter rájöjjön, hogy egyik pillanatban sem lehetnek biztonságban, az egész színház rájuk vetette magát, a táncostól kezdve a technikuson át egészen a színészekig. Akik már látták a darabot azok érezhették az első felvonásban azt, hogy jó néhány ziccert kihagytak, ahol bele lehetett volna csúfítani az előadásba, és 10-15 percig úgy tűnt, hogy a kreatív ötletekből kifogytak az önjelölt szereplők. Furcsa volt, hogy nem élt senki a kínálkozó alkalmakkal Bogi házában, vagy Maci kocsmájában, amikor a történet két fiatalja sok év után ismét egymásra talált. Félő volt, hogy elvész a lehetőség, mivel a második felvonás második fele már a legkevésbé sem alkalmas arra, hogy viccet csináljanak a darabból, hiszen olyan erős feszültség bontakozik ki, amibe jó ízlésű ember nem rondít bele, darabtemetés ide, darabtemetés oda. A szünet után hatalmas és elsöprő lendületet vett a mű. A káosz eluralkodott a színpadon és már senki sem tudta, hogy mi lesz a végkifejlet. Mindenki kikövetelt magának egy kis részt a darabból a táncosoktól kezdve a rendezőn át még maga Vikidál Gyula is, aki szó szerint vette a darabtemetést, így ásóval érkezett az előadásra. Az Egerek és emberekben is játszó Katkó Ferencnek állandó fejfájást okozott színésztársa, Csomós Lajos, aki George szerepében akarta Lennie barátját hazavinni. De Gulyás Attila se úszta meg, neki is bele kellett bújnia Leprás Mátyás szerepébe a Koldusoperából, amiben Czitor Attila volt segítségére. Amíg Szabó Lajos a Chioggiai csetepaté alkoholista szolgálójaként nehezítette meg a kocsma életét, és Ragány Misa a nagyra törő, vidéki, esetlen fiatal fiú szerepében adta elő a Fekete Péter öcsém című operett slágert, addig Tege Antal és Vadász Gábor rendőrként próbálta Kara Tündét kihozni a sodrából. A művésznő természetesen profin kezelte a helyzetet. Vízválasztó momentum a darabban az, amikor Bogi megkapja az internetszámlát, és beszámol róla Maciéknak. Ezek után már nem lesz több lehetősége a színház munkatársainak szabotálni a darabot. A nagy "fináléjuk" viszont nagyon ízlésesen és humorosan sikerült. Egymás után, még egy utolsó színre lépést követelve ki maguknak elbúcsúztak a Csörtétől, a nézőktől, és a színészektől, percekkel a szomorú végkifejlet előtt. Komoly tehetségről és remek szakmai rutinról tett tanúbizonyságot minden színész, aki részese volt a Csörte elbúcsúztatásának. A szabotőrök jól ráéreztek arra, hogy melyek azok a pontjai a darabnak, ahol a legjobban feltűnik váratlan jelenlétük, habár az első felvonásban sokkal bátortalanabbul nyúltak bele a dolgok alakulásába. A négy főszereplő jól reagált a váratlan fordulatokra, és bár tény, hogy Kara Tünde és Gulyás Attila kapta a legtöbb pofont kollégáiktól, de Katkó Ferenc annyira jól kezelte ezeket a helyzeteket, hogy olykor egy-két reakciója nagyobbat szólt, mint mondjuk egy videobejátszás, vagy pár karakter megjelenése a színpadon.
Március 15-én, nemzeti ünnepünkön gazdag programkínálattal, kísérő rendezvényekkel várják a szervezők a békéscsabai családokat. A központi ünnepség a városháza előtt 10 órakor kezdődik. Beszédet mond Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere.
Magyar Teátrum | Önök így együtt és külön-külön is megteremtenek egy darabot a márciusi ifjak vágyaiból és reményeiből, arról a Magyarországról, amelyben élni szeretnénk – mondta Balog Zoltán pénteken a Pesti Vigadóban, az állami művészeti és miniszteri szakmai díjak átadásán. A díjazottak teljes litáját ide kattintva olvashatják el. Fotó: Kovács Attila
Az elmúlt években megszokhattuk, hogy neves hazai és külföldi fesztiválok zsűrijei díjakkal bocsátják haza a Jókai Színház művészeit, alkotó közösségét. Az elmúlt 5 év alatt több, mint egy tucat díjat ítéltek oda a Békéscsabai Jókai Színháznak a neves külföldi és hazai bíráló szakemberek. Bartus Gyula és Kara Tünde után újabb Jászai-díjassal bővül a névsor, idén a színház rendező‑igazgatója, Fekete Péter vehette át a rangos kitüntetést, melyből mindösszesen 7 darabot osztanak ki évente. Szomor György, a zenés színházak legkiválóbb rendezőinek járó Nádasdy-díjat vehette át március 13-án. A kiváló művész számos alkotás rendezőjeként, főszereplőjeként tüntette ki magát a színházunkban. Az irodalmi élet legrangosabb díját, a Babérkoszorú-díjat kapta Zalán Tibor költő, aki hét év óta fáradhatatlan és invenciózus szerző‑dramaturgja és irodalmi munkatársa színházunknak. Három díj, három alkotó, egy közösség. A három elismerés fémjelzi, felmutatja, a Jókai Színházban szakemberek hozzák létre az értékeket – és értékeket hoznak létre. Egyben visszaigazolás számunkra, ha a közönség szeretete országos szakmai elismeréssel is párosul. Figyelnek ránk, látják – és lám, el is ismerik –, nálunk komoly munka folyik.
Délmagyar | A Jókai Színház nemcsak Békéscsabát, hanem az egész Dél-alföldi régiót is képviseli majd a 15. Pécsi Országos Színházi Találkozón, azaz a POSzT-on, a Koldusopera című előadásával, ugyanis sem a kecskeméti, sem a szegedi színházból nem választottak be darabot a versenyprogramba. A seregszemlének mégis lesz szegedi szereplője, az egyébként Békéscsabához is kötödő Borovics Tamás Bicska Maxit alakítja a Koldusoperában. ► Tovább
Egész márciusban teltház fogadta A dzsungel könyve szereplőit a Jókai Színházban. Közel 8000 óvodás és kisdiák nézte, nézi meg az előadást Békés megyéből, sőt a megyehatáron túlról is. Minden kis színházbarátunknak adtunk, adunk egy-egy szereplőt tartalmazó kártyát, vigye haza, tegye ki a falra vagy az íróasztalra a kedvence fotóját! Neked ki a kedvenced? Melyik szereplő tetszett a legjobban és miért? Írd meg a véleményedet a vendégkönyvünkbe IDE kattintva vagy üzenj kedvencednek a Jókai Színház Facebook oldalán keresztül! Kérd a szüleid segítségét! A legfrappánsabb üzenetek, vélemények beküldői értékes nyereményekben részesülnek. Maugli – Gulyás Attila / Nagy Róbert Akela, a farkas – Vadász Gábor Bagira, a párduc – Nagy Erika Csil, a keselyű – Kara Tünde Jászai-díjas Balu, a medve – Katkó Ferenc Ká, a kígyó – Liszi Melinda Sir Kán, a tigris – Szomor György / Gerner Csaba Buldeó, a vadász – Bartus Gyula Jászai-díjas Túna, Buldeó asszonya – Gubik Petra / Gábor Anita Döglégy – Szabó Lajos Majomkirály – Csomós Lajos Kis Maugli – Krisán János / Polyák Zalán / Szabó Simon
A Magyar Művészeti Akadémia a Szó, szín, játék című, a Vigadóban újonnan beindított kamaraszínházi sorozatába meghívta a Zalán Tibor Midőn halni készült című művéből Merő Béla rendezésében készült színházi előadást. Zalán Tibor drámája "A reneszánsz a mai színház tükrében" című pályázatra készült 2008-ban, melyet a fővárosi nézők május 7-én monodrámaként láthatnak a pesti Vigadó színpadán, Bartus Gyula megjelenítésében. A darab Janus Pannonius utolsó, elképzelt óráit vetíti a néző elé, a költő agóniájának stációit rögzíti. A békéscsabai közönséget pedig május 5-én és 6-án várjuk a Stúdiószínházba. Janus Pannonius, zaklatott élete és korai halála ellenére jelentős életművet hagyott maga után. Sorsa kísértetiesen emlékeztet a mai magyar értelmiség helyzetére – fogalmazott az ősbemutató alkalmával a rendező, Merő Béla. Nem tételezhetjük, hogy a véleménye az idők során sokat változott volna erről. A darab a reneszánsz kor általunk nem eléggé ismert zsenijének a végóráit pergeti le tehát könyörtelen élességgel és őszinteséggel, számvetését életével – halálával, boncolgatja bonyolult kapcsolatát Hunyadi Mátyással, és közvetett módon ugyan, de felmutatja a kor bonyolult politikai erővonalait, melyek a pap-költő kegyvesztettségéhez, meneküléséhez, végül halálához vezetnek. Voltaképpen egy, a mű egészén végigvonuló vízió fogja össze a darabot, amelyben Janus az állandóság.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Lady Oscar olvasópróba a Sík Ferenc Kamaraszínházban
A két ünnep között is játszik a Békéscsabai Jókai Színház
Bemutattuk Tamási Áron Ördögölő Józsiás című tündérjátékát, amit a Békés megyei iskolások közül sokan fognak látni az elkövetkező időszakban. Lépjenek fel velünk a színpadra, ahol Seregi Zoltán igazgató mesél kicsit az előadás jellegzetességeiről.
3 0
Ördögölő Józsiás a Békéscsabai Jókai Színházban
Kiss Kata jelmeztervező, Kerekes Judit koreográfus és Halasi Imre rendező vendégeskedtek a Művészbejáróban az Anconai szerelemesek bemutatója kapcsán. Az előadás, a 70-es évek Olaszországa, az italodisco és a retro életérzés is szóba került. Üljön le velünk egy kávészünetre, és nézze meg milyen vidám előadást láthat Békéscsabán!
Jegyét itt válthatja meg az Adria partjára:
https://bit.ly/3D6MnaZ
9 0
Anconai szerelmesek a Művészbejáróban
