Leonard Gershe: A pillangók szabadok
– Lírai játék két felvonásban – Bemutató: 2020. október 16., Intimtér Rendező: Tege Antal
Tovább
Seregi Zoltán: Új eszközök segítik a színház fertőtlenítését
Új fertőtlenítő eszközök érkeztek a Békéscsabai Jókai Színházba. Az úgynevezett UV-C lámpák a levegő és a különböző felületek fertőtlenítésére is alkalmasak. Seregi Zoltán, a színház igazgatója csütörtökön ismertette az új eszközök tulajdonságait. – A lámpatesteket germicid fénycső táplálja, amely rövidhullámú ultraibolya UV-C sugárzást bocsát ki. A sugárzást levegő, víz és felületek fertőtlenítésére használják, a színházban pedig elsősorban azért szerelik fel, mert a baktériumokat és a vírusokat, beleértve a COVID-19-et is, hatékonyan pusztítja el – hangsúlyozta a direktor. Mint mondta, a lámpákat az előadások előtt és után használják a terek fertőtlenítésére. Seregi Zoltán kiemelte, hogy mindent elkövetnek a közönség egészségének megóvása érdekében. A színházba történő belépés előtt hőmérőkkel és kézfertőtlenítőkkel várják a publikumot, a nagyobb biztonságérzet miatt pedig az országban az elsők között döntöttek az új technikai megoldás mellett. A hivatalosan engedéllyel bíró fertőtlenítő lámpákból összesen 14 darab került a Jókai színházhoz. Ebből tízet a nagyterembe, négyet pedig a Sík Ferenc Kamaraterembe helyeznek el a teátrum technikai munkatársai.
A mai naptól UV-C lámpák segítik a fertőtlenítést a Békéscsabai Jókai Színházban
Új egészségbiztonsági intézkedések színházunkban. Seregi Zoltán igazgató a csütörtökre összehívott sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy színházunk a pandémia utáni újraindítás kapcsán minden biztonsági intézkedést megtett, ami kötelező, vagy ajánlott volt a közönség és a színházi dolgozók biztonsága érdekében. A mai naptól kezdve a Jókai Színház területén UV-C lámpák segítik a fertőtlenítést. Igazgató úr a sajtótájékoztatón elmondta, a beszerzett eszközök 99 százalékban fertőtlenítik a levegőt és a felületeket mindkét játszóhelyünkön. A beszerzett AirZing lámpatestet germicid fénycső táplálja, amely rövidhullámú ultraibolya UV-C sugárzást bocsát ki 253,7 nanométer hullámhosszon. Ezt a sugárzást levegő, víz és különböző felületek fertőtlenítésére használják. Ez az eszköz hatékonyan semlegesíti a baktériumokat és a vírusokat, beleértve a koronavírust is, így jelentősen biztonságosabbá tesszük a körülményeket mind a közönségünk, mind a színházi dolgozók számára.
„Csak a szeretetből építhetsz jövőt”
Koltay Gergely Kossuth-díjas zeneszerző gondolatai. A 2000. évi Milleniumra készülődvén gondolataimban minduntalan összerímelt a kétezer éves kereszténység, s az ezeréves magyar állam példázatossága. Úgy éreztem, Krisztus megfeszítésének története nagyon is jelenkori történet, hiszen a Jónak és a Rossznak a küzdelme, változatos formákat öltve nap, mint nap zajlik körülöttünk a világban. Ilyen értelemben a bibliai történet bemutatásán keresztül érvényesen lehet szólni a magyarság megfeszítéséről is, megidézve történelmünk mártír hőseit. Inspirálólag hatott rám Tóth Sándor katolikus költő Magyar Passió színpadi műve, s mindenekelőtt a Biblia, amelyből sok eredeti szöveget emeltem át. A korábbi rockoperáinkhoz hasonlóan A Megfeszített is a Kormorán több mint negyven éve kialakított, s úgy vélem, karakterisztikus zenei nyelvén szól. Ez felöleli egyrészt a közép- és kelet-európai népzene elemeit, de beleépül a szimfonikus és rockzenei hangzásvilág is. A kihívást ez alkalommal a bibliai téma jelentette, s ehhez kapcsolódóan például olyan, első hallásra talán „szentségtörőnek” tűnő vállalkozás, mint a Miatyánk vagy az Üdvözlégy Mária imádságok megzenésítése, amelyek legnagyobb örömünkre megérintették a közönséget. A produkció eddigi sikere számomra egyértelműen azt bizonyítja, hogy ebben az értékveszített világban az emberekben mind nagyobb az igény az erkölcsi megújulásra. S mind többeket érint meg a Mester tanítása: „Csak a szeretetből építhetsz jövőt.”
Legyen nálunk bérelt helye!
Továbbra is hívjuk és várjuk régi és új bérleteseinket, jegyet váltó nézőinket. A már ismert bérleteken kívül szeretettel ajánljuk figyelmükbe a Jókai Színház szabadbérletét, amelyet a repertoárunkból választott tetszőleges előadásra, akár vendégjátékra, premierre, kamara-, stúdió- vagy nagyszínházi darabra egyaránt beválthat, és az Ön által választott napra és helyre érvényesíthet. Szabadbérletünket 11.000 forintos egységáron vásárolhatják meg, amellyel négy repertoáron lévő darabunk tekinthető meg. Hat alkalmas szabadbérletet is kínálunk, 16.000 forintos áron. Korábbi bérleteiket 2020. szeptember 18-ig újíthatják meg, szeptember 21-étől pedig lehetőség nyílik az új bérletek megváltására. Sorban állás helyett vásároljon otthonról! Online vásárlás esetén 10% kedvezményt nyújtunk szeptember 21-én 08 óra 30 perctől 25-e 17.00 óráig. A kedvezmény bármelyik bérletre, így a szabadbérletre is érvényes. Köszönjük, hogy bérletvásárlásával a színházat támogatja!
Száz éve SZÚR!
Könyvbemutató, pódiumbeszélgetés és zenés randevú két részben. Kivételes könyvbemutatóra várjuk színházunk barátait a Békéscsabai Jókai Színház TeÁtriumába szeptember 18-án pénteken 16.30 perces kezdettel, amelyen megismerkedhetnek a Száz éve SZÚR című kiadvánnyal. A beszélgetés résztvevői: Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, a színészválogatott tagja; Pásztor József, a Békéscsabai Előre egykori emblematikus játékosa és edzője; Balázs Pali, énekes, dalszerző, a Magyar Zenészválogatott labdarúgócsapatának tagja; Borsi Gergely, a Nemzeti Sport korábbi újságírója, a Száz éve SZÚR című könyv egyik meghatározó szerzője, az Újságíró-válogatott tagja; valamint Borsi László, a Száz éve SZÚR című könyv szerkesztője, a Magyar Újságíró Labdarúgó-válogatott vezetője. Az esemény házigazdái: Seregi Zoltán és Borsi László. A beszélgetést Makrai Pál és Molnár Ágnes zenés estje színesíti, amelyben a múlt század 20-as, 30-as éveinek slágerei és mai melódiák csendülnek fel. Belépődíj: 2000 Ft. Szeretettel várjuk nézőinket!
Ismét Békéscsabán járt Kállay Bori
Kállay Borival, a Bob herceg királynőjével Takács Erika beszélgetett. Mióta fut ez a darab, mióta játssza a királynő szerepét és ez idő alatt mennyire nőtt a szívéhez, mennyire jelent még kihívást? Minden egyes előadásban van kihívás, ezt nem lehet megszokni, ezt nem lehet lezárni, az ember minden egyes előadásból tanul és próbálja magát fejleszteni. Egyébként azt hiszem a negyedik vagy talán az ötödik évadot kezdtük el. Ezt Veszprémben mutattuk be, és azóta a Magyar Zenés Színház és a Turay Ida Színház utaztatja tulajdonképpen ezt az előadást, ami nagyon a szívemhez nőtt, már a harmadik fiam lesz a színpadon, aki beáll ebbe a darabba, de általában elég régen egy szereposztással csináltuk. Olvastam egy korábbi interjút ahol még arról mesélt, hogy izgalmas feladatként éli meg, hogy ez a szerep sokkal inkább prózai, mint zenés. Ez így van, ebben egy sanzon-szerű énekszám van csak, így ez valóban egy prózai szerep és egy elég jelentős szerep a királynő szerepe. Nagyon szeretem és miután az évek telnek, a zenés műfajból az ember szerepei kikopnak, mert idősebb korra nem írtak szerepeket csak Honthy Hannának annak idején, azokat meg már mindegyiket eljátszottam. De nem áll tőlem távol a prózai szerep sem, miszerint nagyon sok prózai szerepet játszottam Debrecenben is és imitt-amott, ahova meghívtak és igazság szerint a szívem vágya a továbbiakban, ha még lesz lehetőségem, akkor ezeket szeretném játszani. Huszka Jenő Bob hercegétől eredeztetjük a magyar nyelvű operettjátszást, ebből is adódik, hogy rendkívül ismert és sikeres darab már több mint 100 éve. Mégis, hogyan ajánlaná a kezdő operett-fogyasztóknak a darabot? Én szerintem ez pontosan azoknak is való nagyon, akik most ismerkednek az operett műfajával, hiszen nem az a klasszikus nagyoperett, nem az a sokszereplős darab, a nagy tánckarral, nagy énekkarral és nincs az az óriási nagy zenés finálé sem. Itt is meg van mindez természetesen, de minden piciben, a történet pedig nagyon is érthető, hiszen minden operett a szerelemről szól, a szerelmesek összetalálkozásáról majd a konfliktusról a kibékülésről. A muzsika pedig annyira fülbemászó, hogy nem kell műértőnek lenni, hogy valaki megszeresse. A darabban majdnem minden énekszám egy sláger, amit másnap, annak idején, fütyültek az utcán az emberek. Egyébként nagyon sok fiatalt látok én a nézők között. Azt hiszem, hogy mindenkinek jó egy kicsit elcsendesedni, egy picit romantikázni, úgyhogy meg fogják idővel szeretni. Azt szoktam mondani viccesen, hogy beleöregednek ebbe a műfajba a mai fiatalok is. Hogy érzi magát Művésznő Békéscsabán? Én nagyon jól érzem itt magam. Nem először játszom ebben a színházban, játszottam itt ezelőtt tíz évvel a Mária főhadnagyot is és boldogan jövök bármikor vissza. Különösen szívesen jövök ide, mert ez egy nagyon szép színház és nagyon a szívemhez nőtt. Szívesen játszanék itt akár vendégként is, boldogan jönnék. Bízom benne, hogy ez az álmom is valóra válik…
A Mester karizmatikus tud maradni
Bedőcs Imrével, A Megfeszített egyik főszereplőjével beszélgettünk. – Nem ismeretlen számodra a Mester szerepe – hányadszor bújsz a jelmezébe? – Pontosan nem tudom megmondani. A Felvidéki Rockszínházzal – ahol 2009 óta játszom én ezt a szerepet – számtalanszor vittük színre a rockoperát. Többek között Prágában, Ostravában, a Felvidéken és természetesen Magyarországon több helyszínen is. 2017-től pedig a Magyarock Dalszínház is repertoárjára tűzte a darabot, akiktől szintén én kaptam a megtisztelő felkérést a Mester szerepére. Már velük is több mint 20 előadáson vagyunk túl. Talán nem túlzok, ha azt mondom, már legalább félszázszor játszottam a szerepet. – Milyen újdonságokat hozott ez a békéscsabai próbafolyamat? – Újdonság, hogy egy kőszínház társulata viszi színre a darabot. Én magam még csak szabadtéri színpadoktól művelődési házak színpadán át, sportcsarnokokban megrendezett előadásokig működtem közre. A színhely itt lehetővé teszi a grandiózusabb díszletet. Megjelenik a jó és a rossz oldala: a pénz és a szer oldalán pompás palotában él a Vezér. A Mester térfelén egy tipikusan erdélyi környezet tárul fel, középen pedig a hármas halom helyezkedik el. Már maga a díszlet is sugallja, hogy a krisztusi történet térben és időben áthelyeződik. – Mindenütt máshogy kell játszani? Itt hogy fogod? – Eddig két különböző rendezésben játszottam, ez a harmadik. Amit próbálok megtestesíteni, az a Mester jelleme. Szilárd hite van, nagyon magabiztos, olyan tudással rendelkezik, amitől az ő karaktere nyugodt és méltóságteljes, karizmatikus tud maradni, bár természetesen egyes helyzetekben megcsillan, hogy ő is hús-vér ember. Amikor a Lány megtér, a Mesterhez közeledik, egy-egy pillanatra látható, hogy ő meginog, aztán ismét a hitébe és a küldetéstudatába kapaszkodik. A keresztúton pedig természetesen látható rajta a fizikai fájdalom. – Beszélnek egy különleges medencéről is, ami itt készült a színházunkban. – A Lány a Mesterhez fordul, aki megtéríti őt, amit egy keresztelési jelenet koronáz meg, és a Lány példáját a nép is követi. Ehhez építették a nem mindennapi díszletet. – Hogy érzed magad Békéscsabán ebben a különleges próbafolyamatban, amikor néha 40 fokot mérünk? – Élményekkel teli, kellemes ez az időszak, amit itt tölthetek, örülök, hogy megismerhettem a várost és az itt élő embereket. Lenyűgöző ez a meghitt nyugalom és az emberek őszintesége. Fotó: A-Team/Nyári Attila (Szilágyiné Szabó Ágnes)
Koltay Gergely – Szűts István: A Megfeszített
Koltay Gergely – Szűts István: A Megfeszített – Vízió a tegnapról, a máról, a holnapról. Rockopera szeptember 25-től a Békéscsabai Jókai Színházban.
Varga Miklóst hamarosan ismét a Mester szerepében láthatja a közönség!
Varga Miklóssal Takács Erika beszélgetett. Hogyan éli meg hogy újra a Mester szerepében léphet színpadra? Nagyon pozitívan, mert annak idején, mikor erre a szerepre az ezredfordulón felkérést kaptam, nem tudhattam azt, hogy ez lesz életem egyik legszebb szerepe, és ez be is bizonyosodott az ősbemutatón, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Számomra ez egy nagyon kedves darab, két okból is: egyrészt mert Jézust, a Mestert megszemélyesíteni egy fantasztikus dolog és nagyon nagy tisztesség, másrészt, mert ez egy szenzációsan jó darab. Tele olyan dalokkal, amelyek egytől- egyig fülbemászóak, tehát énekelni is nagyon jó ezt a szerepet és eljátszani is, így mindenképpen egy rendkívül pozitív élmény volt. Engem ugyan kicsit meglepett, hogy most is engem kértek fel, hiszen -bár eltelt húsz év az ősbemutató óta – a Mester harminc év körül volt, ebben a darabban viszont az ő szerepe elvileg egy kortalan szerep is lehet. Arról nem beszélve, hogy egy régi harcostárssal, Koltay Gábor rendezővel dolgozhatom újra együtt, akinek köszönhetően számtalan sok szép szerepet kaphattam és sok csodálatos előadást élhettem meg. Hány alkalommal találkozhat majd Önnel a csabai közönség? Miután színházi szerepről van szó, lesz egy váltótársam is, Bedőcs Imre, aki már próbálja a darabot a jelenleg is zajló próbafolyamatok során, vele közösen fogjuk megosztani a játéknapokat, fele-fele arányban, a terv szerint 9-9 előadást. Miért ilyen elfoglalt mostanában, milyen produkciókon dolgozik, amikor nem itt, Békéscsabán próbál? Az én életem 1983, az István, a király bemutatója óta kettős síkon fut: az egyik a zenés színház, a másik pedig a hagyományos rockszínpad. Én egyiket sem adtam föl a másik kedvéért és a két dolog tökéletesen kiegészíti egymást. Olyannyira, hogy a mai napig is játszom a saját zenekarommal is rockszínpadokon valamint szólófellépéseket is vállalok. Két hét múlva fog megjelenni egy vadonatúj CD lemez a trianoni évforduló kapcsán, Ébredés címmel és mellette a zenés színházak is foglalkoztatnak. Folyamatosan játszunk például a komáromi Magyarock Dalszínházzal, ott a Fehérlaposok című darabban játszom, amely a felvidéki kitelepítettekről szól. Szóval színházi felkérések is vannak és olykor valóban nehéz egyeztetni ezeket a dolgokat, bár most sajnos ebben a korona vírusos időszakban ez az egyeztetés egyelőre könnyebbnek tűnik, mert sokkal több sajnos a lemondás, mint a felkérés. Ezzel kapcsolatosan én nagyon-nagyon bízom benne, hogy itt a járványügyi helyzet nem fogja megint előhozni azt, hogy a színházaknak is be kell zárni, hiszen ezt a színdarabot már májusban be kellett volna mutatnunk a tervek szerint, de akkor sajnos a járványügyi helyzet közbeszólt és ezért halasztódott el őszre. Én őszintén bízom abban, hogy nem lesz újabb halasztás és be tudjuk mutatni és végre tudjuk játszani a közönségnek.
Izabella királykisasszony még mindig várja a kis seprűket!
Szeptembertől 4.-től újra műsoron a Rigócsőr királyfi a Jókai Színházban! A tavasszal meghirdetett játékunk továbbra is érvényes, szeptember 18-ig várjuk a színházszerető gyerekek által készített kis seprűket. A seprűk mérete és készítésük technikája a gyerekekre van bízva, minden munkát örömmel fogadunk! Az alkotásokat az előadás előtt névvel, címmel és telefonszámmal együtt kérnénk leadni az aulában. Nagyon fontos a pontos, jól látható elérhetőség, mert ez alapján tudjuk értesíteni a nyerteseket. A különleges alkotásokat természetesen díjazzuk, értő zsűri dönti el, melyik alkotás a legszebb, legötletesebb. A beküldött művekből a színház aulájában kiállítást rendezünk, melyet megtekinthet majd az előadásra érkező közönség.
Művészbejáró – 2020/2021-es évadnyitó a Jókai Színházban – 2020. 08. 27.
Lezárta az előző évadot és megnyitotta a 2020/2021-es évadot a Jókai Színház. A teátrum igazgatója ismeretét te az új évad tervezett programját.
Minden szerep fontos
Szerepformálások a Tizenhárom almafában. Tudjuk, hogy a színház egy nagy egység: hiába állna ki a művész a színpadra, ha nem lenne valaki, aki egy számunkra láthatatlan helyről megvilágítsa, ha nem lenne valaki, aki díszlettel egy világot komponáljon köré. Így vagyunk a mellékszerepekkel is: ahhoz, hogy egy fontos karaktert megértsünk, látnunk kell a körülötte kavargó karaktereket. A Tizenhárom almafa csaknem összes szereplőjének kicsi szerepben kell nagynak lenni (vagy éppen eltűnni, ha a szerep úgy kívánja). Ritkán van olyan darab, amelyben szinte minden színész több szerepet formál meg, ilyen a Jókai Színházban nemrégiben műsorra tűzött Tizenhárom almafa, amelyben a főszereplő, Tánczos Csuda Mózsi (Tege Antal) és rendkívüli visszafogottsággal megjelenített, szinte csak szelíd arcával és ölelő karjaival játszó felesége, Rozál (Fehér Tímea) és a gyerekek (Szabó Hunor, Istin István Zsolt, Mlinár Pál Bence, Mlinár Balázs) kivételével mindenki legalább két karaktert formál meg. A művészek számára kihívást jelentő, ugyanakkor sikerrel kecsegtető feladatok. Az Úristen, az Öreg pópa és a Tiszteletes szerepe nem tűnik nehezen összehangolhatónak, azonban a vonaton játszódó jelenetben Öregként egészen kicsivé és görnyedtté tud változni Bartus Gyula, ennek ellenpontja a kihúzott hátú orosz tiszt. Szerepei itt vertikálisan is tagolódnak, markáns jelmezei könnyen azonosíthatóvá teszik a megformált karaktereket. Az életigenlő Duduica méltó párja a nagyhangú Trandafirnak, Veselényi Orsolya később feltűnik a beszéd alatt a tömegben, majd rémült pincérnőként próbál kimaradni a kocsmai veszekedésből; de a lázadó katona Vitálisról sem mondanánk meg, hogy Csurulya Csongort nemrégiben még a furfangos román vadász szerepében láttuk. Koleszár Bazil Péter éppoly méltóságteljes kackiás bajszú főangyalként, mint amilyen hajlott hátú és öreg a zsidó Mendi szerepében, akinek erőtlen, elvékonyított hangját ellenpontozza Jeszencsák katonás, férfias megjelenése. Lénárt László beilleszkedni vágyó besorozott katona, később a szerencsétlen, fegyvert fogni nem kívánó Nazarénus. Jóval nehezebb feladat a felháborodott, csaknem áldozattá váló fiatalembert elválasztani a hamarosan belépő adószedőtől, Czitor Attila előbbit gyors beszéddel és mozgással, raccsolással, utóbbit lassú, meggondolt mozgással ábrázolja. Szabó Lajos nagyszerűen alakítja a fekete-fehér filmekből ismerős szónok figuráját, de diákká, magyar őrré, Tömzsivé és román katonává is átlényegül. Balázsi Róbert népiesen beszél kocsmában ülő bácsikaként, de a hivatalos hanghordozást is bátran használja fináncként. A fiatal nézőket bizonyára az amerikai filmek kiképzőtisztjeire emlékezteti vörös arcával és ordítástól kidudorodó nyaki ereivel Beszterczey Attila a szakaszvezető szerepében, de ő Filimon és a szegény román pásztor is. Szabó Zoltán hadnagyként a sereg erejét képviseli, a frontról érkező, megtört katonaként lelassult mozgása jelképezi mindazt a fájdalmat, ami ott történt vele. Ők és a fent meg nem nevezett szereplők (Balázs Csongor, Kopanyicza András, Márki Szabina, Bartus Botond, Berndt Richárd, Kovács Dániel) saját szerepük mögé beépítették a figurák darabban el nem mondott, el nem mondható háttértörténetét, amelyek a próbafolyamat alatt letisztult színészi munkát tettek lehetővé, s végül a rendező ízlésének megfelelően magával ragadó, felemelő darabbá álltak össze. (Szilágyiné Szabó Ágnes)
A pillangók szabadok – sajtónyilvános olvasópróba
Ma délelőtt lezajlott 'A pillangók szabadok' című kamaradarab sajtónyilvános olvasópróbája a Jókai Szalonban. „Senki nem olyan vak, mint az, aki nem akar látni“ – hangzik el Leonard Gershe művében, mely az élet teljesen hétköznapi dolgairól szól, csak egy kicsit más megvilágításban. A Békéscsabai Jókai Színházban 2020 október 3.-tól kerül műsorra a darab az idei Gálfy Gyűrű-díjazott, Tege Antal rendezésében.
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
Lady Oscar olvasópróba a Sík Ferenc Kamaraszínházban
A két ünnep között is játszik a Békéscsabai Jókai Színház
Bemutattuk Tamási Áron Ördögölő Józsiás című tündérjátékát, amit a Békés megyei iskolások közül sokan fognak látni az elkövetkező időszakban. Lépjenek fel velünk a színpadra, ahol Seregi Zoltán igazgató mesél kicsit az előadás jellegzetességeiről.
3 0
Ördögölő Józsiás a Békéscsabai Jókai Színházban
Kiss Kata jelmeztervező, Kerekes Judit koreográfus és Halasi Imre rendező vendégeskedtek a Művészbejáróban az Anconai szerelemesek bemutatója kapcsán. Az előadás, a 70-es évek Olaszországa, az italodisco és a retro életérzés is szóba került. Üljön le velünk egy kávészünetre, és nézze meg milyen vidám előadást láthat Békéscsabán!
Jegyét itt válthatja meg az Adria partjára:
https://bit.ly/3D6MnaZ
9 0
Anconai szerelmesek a Művészbejáróban
Gyorslinkek munkatársainknak
Következő előadásaink
Belépés munkatársainknak
Regisztráció munkatársainknak
Levelezés munkatársainknak
