A fenti videóban a C'est la vie… (…Ilyen az élet) című produkció szereplői mutatják be egymást. Épp ideje megismerkedni velük, hiszen január 24-én, azaz pénteken premier. Dominique szerepében Liszi Melindát láthatják majd, Fatiguée bőrébe pedig Vidovenyecz Edina bújik. A kamera mögött a koreográfus Fosztó András, zongorán pedig az előadás harmadik szereplője Kovács Zoltán játssza a darab egyik betétdalát. Az előadást Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész rendezi.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a cirkuszművészet legnagyobb kitüntetését kapta Monte Carlóban. Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos 2020. január 19-én Monte Carlóban a nemzetközi cirkuszfesztivál keretében megrendezett díszebéden Őfelsége Stephanie monacói hercegnőtől vette át a cirkuszművészet legnagyobb kitüntetését, a Cirkuszművészet Nagykövete díjat. A Fédération Mondiale du Cirque (Világ Cirkuszművészeti Szövetsége) által adományozott díjat az európai cirkuszművészet megújításáért, a művészeti ág társadalmi üzeneteinek kidolgozásáért, a cirkuszpedagógiai programok kitalálásáért adományozták a magyar szakembernek. Fekete Péter felidézte, hogy tizennégy éves korában bűvészkedéssel kezdte, négy évvel később cirkusziskolába ment Németországba. "Első diplomám cirkuszi diploma volt és egészen 30 éves koromig a bűvészkedéssel, a cirkuszművészettel foglalkoztam, akkor végeztem el a színházi rendezői szakot, de a színházi éveim alatt is csupa olyan darabot rendeztem, amelyben a cirkuszművészet is jelen volt" – mondta Fekete Péter, aki 2015-ben lett a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszter biztos, valamint a Fővárosi Nagycirkusz vezetője. 2018-tól az Emmi kultúráért felelős államtitkára. Fekete Péter a monte-carlói fesztivál keretében pénteken az Európai Cirkusz Szövetség tudományos, szakmai konferenciáján tartott előadást a magyar cirkuszi módszerről. A program alapja, hogy egy cirkuszi előadás megtekintését követően nagyobb hatásfokkal tanítanak közismereti és oktatási ismereteket a gyerekeknek. Többek között matematikát, biológiát, földrajzot, fizikát tanulhatnak a magyar gyerekek egy-egy cirkuszi számot elemezve.A világon egyedülálló, Magyarországon működő cirkuszpedagógiai program bevezetése és átvétele iránt Nagy-Britanniából és Ausztráliából is érdeklődnek. Forrás: origo.hu
Az Aladdin című mesés, táncos zenejáték bemutatóját a Turay Ida és a Békéscsabai Jókai Színház közös előadásában láthatják a megyei mesebérletes gyerekek január 29-én 15 órakor a nagyszínpadon. Az Ezeregyéjszaka meséje varázslatos díszletben, látványban kel életre. Aladdin, Dzsini és Jázmin a szeretet és a szerelem határtalan erejével képes legyőzni a rosszat, a gonosz varázsló minden ármánykodását. Hogy hogyan? Erről szól ez a nem mindennapi, fergeteges mese, melyben a Dzsini szerepét Pásztor Mátét váltva Gulyás Attila játssza majd. A történet az Aladdin és a bűvös lámpa című arab népmese nyomán készült, ami Az Ezeregyéjszaka meséiben szerepelt. Világszerte nagy sikert aratott az 1992-ben forgatott Aladdin című Disney-rajzfilm a szegény utcagyerekről, akinek élete egy csapásra megváltozik és felfordul, amikor rátalál a varázslámpára. Tisztítása közben kiszabadul a mókamester és alakváltoztató Dzsini, aki a szabadságért cserébe három kívánságát teljesíti Aladinnak. Ezzel kezdődik a fiú mesés, felejthetetlen kalandja Abuval, a csintalan majommal. Jafar, a szultán gonosz fővezére fogságba ejti a szultán egyetlen egy gyönyörű leányát, Jázmin hercegnőt. Aladdin Abuval nekivág, hogy kiszabadítsa Jázmin hercegnőt Jafar gonosz karmai közül… Amerikában 1992. november 25-én, Magyarországon 1993. december 3-án mutatták be a mozikban. Amerikában ez volt a legsikeresebb film 1992-ben, nem sokkal a megjelenés után folytatást készítettek. Az Aladdin a trilógia első része, a második a Jafar visszatér, a harmadik Aladdin és a tolvajok fejedelme. A film alapján musical is készült, zeneszerzője Alan Menken, a dalszövegeket Howard Ashman, Tim Rice és Bequelin írta. Az első premiert Seattle-ben tartották 2011-ben, a Broadway-n 2014-ben, ahol a 11. a legtöbbet játszott darabok toplistáján, és több, mint 12 millióan látták már világszerte. Aladdin története alapján született például számítógépes játék, animált tévéfilmsorozat, és a filmfigurákból természetesen elárasztották a piacokat a plüssállatok világszerte. 2019-ben Guy Ritchie rendezésében megjelent egy élőszereplős filmváltozat is, amely valós díszletekkel készült. Ilyen előzmények után Aladdin biztos Békéscsabán is meghódítja a gyermekszíveket.
A Bárka szerkesztőségének gondozásában debütált szombat délután, a Mondani-valók alkalmi gyermekvers-antológia, a békéscsabai Sík Ferenc Kamaraszínházban. A kötet néhány versét a Jókai színház művészei, diák-versmondók, három szerző, valamint a Pupa Trupa együttes tarkabarkázta. Pim-pim-pim-pim-pim-pim-pim-pim-mekkel vezette fel Lovas Gábor, a Pupa Trupa gitáros-harmonikás-zeneszerzője az estet, s a dalba hamarosan beúszott Soós Emőke énekes-agyagbékahátánritmusoló és Schäfer Szilveszter hegedűs is. Meg kell hagyni, az egész program alatt az ember csak úgy kapkodta a fejét, hogy a szövegekre vagy zenék(ek)re figyeljen, mert mindkettő erős impulzusokat diktált. Farkas Wellmann Éva és Elek Tibor A Pupa-nótát követően, Elek Tibor irodalomtörténész, főszerkesztő, az est egyik házigazdája elmesélte, a Bárka folyóirat a közel három évtizedes léte során számos pályázatba fogott, de talán ez a legkomplexebb projekt, amely, ha úgy vesszük, az irodalom berkein is túlmutat, és akár az oktatás, vagy a társadalom felé is nyújtózkodhat. A Mondani-valók egy irodalmi pályázatból indult, s mára egy összművészeti produkcióba csúcsosodott. Farkas Wellmann Éva költő, szerkesztő, a másik házigazda(g) hozzáfűzte: három évvel ezelőtt beszélgettek arról, hogy vajon miért van az, hogy a legtöbb iskolai ünnepségen az ember unatkozik. – Persze ez nemcsak a hosszú beszédek miatt van – folytatta –, hanem mert a kötelezően elhangzott vers általában csalódást okoz. Természetesen tisztelet a kivételnek. A Pupa Trupa Trió Elmondta, hogy a pedagógusok közt végzett egy minifelmérést, többek között arra volt kíváncsi, hogy miért ilyen a színvonal? Majd azt a választ kapta, hogy nincs miből válogatni. Egyfelől vannak klasszikusok, de nem mindig szólítják meg a mai kor srácait, azonfelül a mai szerzők nem kifejezetten alkalmakra írnak. (De majd most!) Minderre rímelve, a tavaly év elején írták ki a pályázatot, amelyre összesen 180 szerző 608 verset küldött (mindenkinek minimum 3 dolgozatot kellett postázni). Állítják, nagyon sok munka volt vele, de megérte! És végül 54 szerző, 120 verse került a kötetbe. A zsűri – egyben a szerkesztőség – tagjai: a fentebb említett két házigazda; Kiss László író, szerkesztő; Kiss Ottó költő, író, a folyóirat munkatársa; Lovász Andrea kritikus, szerkesztő, a Bárka gyermekirodalmi rovatának, a Papírhajó vezetője és Szil Ágnes író, szerkesztő. Zalán Tibor – Miután összeállt az anyag – tette hozzá Elek Tibor –, kihagyhatatlan volt, hogy a társművészeti ágakat is bevonjanak: a Jókai színház művészeit, illetve a napsugaras muzsikusokat, azaz a Pupa Trupát, akik néhány költeményt meg is zenésítettek. A Bárka és a Jókai színház marketing osztálya közötti együttműködés eredményeként eddig a kötetben szereplő költeményekből három kismozi készült, amelyben a teátrum színművészei is közreműködtek. Az elkészült filmekből az irodalmi esten kettőt vetítettek le. Az együttműködés hosszútávú a jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódva újabb videók készülnek majd. Elhangzott, hogy a legkülönbözőbb alkalmakra készültek a költemények, és ezzel kapcsolatban Elek Tibor megemlítette, a kötet végén nemcsak névmutató, hanem tárgymutató is található: mint például újév, szalagavató, Bálint nap, madarak és fák napja stb… (közben az egyik mellettem ülő hölgy azt suttogta a fülembe, hogy kimaradt a november 7-e). Borsi Bálint és Buzai Csaba A könyvbemutatón megjelent három alkotó is: Borsi Bálint, Buzai Csaba és Zalán Tibor… noha az utóbbi nem akart részt venni a pályázaton, de a szerkesztők megfűzték, amit senki sem bánt meg. – Én is pedagógus vagyok – mondja Borsi Bálint –, úgyhogy sajnos ismerem azt a jelenséget, amikor kellemetlen kötelesség egy ilyen ünnepély. Miközben a hazai gyermekirodalomnak van egy nagyon szép hagyománya. Én ballagásos, húsvétos és anyák napi verset küldtem. Ekkor Elek szerkesztő megkérdezte, hogy annyi locsolóvers létezik, minek még egy? Mire azt a választ kapta, hogy „épp a húsvét fonákját írtam meg – Locsolódó címmel, ugyanis két leány húgom van, és tudom milyen az, amikor a pityókás szomszéd bácsi verset mondana, de összegabalyodik a nyelve". Kovács Edit Buzai Csaba orosházi könyvtáros elújságolta, az anyák napi versének ihletője éppen a felesége, aki már akkor anyuka volt. S hogy Zalán Tibor a miért nem vett részt a pályázaton, szerkesztői felvetésre elárulta: elvből nem pályázott. Régi motoros a hazai (b)irodalomban, ebből kifolyólag, ha megnyeri, akkor azért, ha meg nem, akkor meg azért szégyelli magát. Szerencséjére, a halottak napjás fogalomkört nem vette észre, mert a gyermekei számtalanszor azt vágták a fejéhez, hogy mindig olyan csuklófelvágó verseket ír. Többek között az aradi vértanúkat fogalomkört választotta, mert nehéz témának érezte; a szalagavatósat azért, mert vala’ egy lányiskolában tanított – és ahonnan családi nyomásra távoznia kellett, és az anyák napja volt a legnagyobb kihívás számára, amelyet a legkevesebb közhely nélkül próbált megírni. Szatmári Dávid Továbbá az est folyamán verset szavalt Kovács Edit színésznő, illetve két gyerekfellépő: Laczkó Patrik (nyitóképünkön), ő a minap, a Jókaiban bemutatott Egri Csillagok egyik fiatal Bornemissza Gergője, és Szatmári Dávid. És végül a Pupa által muzsikált, Halmai Halhatatlanját hallottam egész este a fülkagylómban; még a városi bálon is. Hallatlan volt. Forrás: behir.hu
A Békéscsabai Jókai Színház Művész Kávéházában a Kállai-díjas Kadelka László, Varga Tamás alpolgármesterrel beszélgetett január 17-én 17 órától. A közelmúltban kulturális alpolgármesteri megbízást kapó Varga Tamás tősgyökeres békéscsabai származású, erősen kötődik a megyeszékhelyhez és szerencsésnek tartja magát, hogy itt élhet és dolgozhat a város kulturális életének fejlesztéséért. A jaminai 5-6-os általános iskolai tanulmányok után a Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, a német nyelv elsajátítása mellett szlovák nyelvet is tanult, amit családi körben is tudott használni, a szülők és nagyszülők beszélték otthon a szlovák nyelvet. A gimnáziumi tanulmányok során komoly szellemi muníciót szerzett, elsősorban humán érdeklődésének megfelelő tudást sajátított el. Felsőfokú tanulmányait a Juhász Gyula Tanárképző Tanárképző Főiskola történelem-német nyelv szakán kezdte meg, majd történelem-művelődésszervező szakon szerzett diplomát. Első munkahelyét egy szerencsés véletlennek is köszönhette, a Munkaügyi Központban meglátott egy két hete lejárt álláshirdetést, melyben a Békéscsabai Ifjúsági Ház keresett művelődésszervezőt. A pozíció ekkor még nem volt betöltve és egy sikeres állásinterjú után az ifjúsági ház munkatársa lett, a fiatalos csapatban olyan feladatok vártak rá, mint az Országos Társastánc Bajnokság megszervezése, a Bartók Béla Vegyeskar munkájának támogatása, koncertek és ifjúsági rendezvények lebonyolítása. Ezek közé tartozott a hosszú hagyományokra visszatekintő Művészeti Olimpia patronálása, melyen Kelet-Magyarországról több mint ezren jelentkeztek, a háromnapos fesztiválon 120 versenyző vett részt, a programsorozatot pedig a legendás békéscsabai rockegyüttes, az Ektomorf zenekar koncertje zárta. A seregszemle résztvevői közül sokan azóta országosan ismert művészek lettek. 2006 nyarán Békéscsaba Város Polgármesteri Hivatalában lett ifjúsági referens, az Oktatási, Művelődési és Sportosztály jó csapatszelleme megkönnyítette számára a váltást. Munkája általában véve a fiatalok és a döntéshozók közötti kommunikáció elősegítése volt, többek között aktívan közreműködött a Garabonciás Napok és az ehhez kapcsolódó diákpolgármester választás lebonyolításában, melyben nagy segítségére volt saját diákkori tapasztalata, gimnazistaként kampányfőnökként vett részt a programsorozatban. A 27 éves múltra visszatekintő Garabonciás Napok megmozgatja a város szinte teljes ifjúságát, a több mint 3000 diák részvételével zajló fesztivál hagyományosan a vasárnap esti fáklyás felvonulással indul. 2009 januárjától a polgármesteri hivatal közművelődési csoportjának lett a helyettes vezetője, amely nem klasszikus értelemben vett hivatali munka. A művelődési intézményekkel, művészekkel, művészeti csoportokkal való kapcsolattartást koordinálta, részt vett városi rendezvények szervezésében, támogatások felosztásában és ezek felhasználásának nyomon követésében. Az intézményekkel való partneri viszony és segítő közreműködés kialakításában nagy előrelépést jelentett, hogy 2012-ben az előadóművészeti intézmények és közgyűjtemények városi fenntartásba kerültek, a Békéscsabai Jókai Színház, a Napsugár Bábszínház, a Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei Könyvtár közvetlen kapcsolatba került a városvezetéssel. A 2019-es önkormányzati választások után kultúráért felelős alpolgármesterként folytatja Békéscsaba város kulturális életének fejlesztését, koordinálását. Méltán lehet büszke a város pezsgő kulturális életére, melynek rendezvényei országos viszonylatban is kiemelkedő számúak és jelentőségűek, ezeknek nagy része ingyenesen látogatható. A beszélgetés záró részében szó esett a nem csak országos, hanem már határon túl is ismertséget szerzett Csabai Kolbászfesztivál kulturális, gazdasági és turisztikai jelentőségéről, valamint a város sportéletének kiemelkedő eredményeiről. A sportólói infrastruktúra jelentős fejlesztéseken megy át, a sportcsarnok mellett uszoda és edzőcsarnokok épülnek, a Dobozi úton pedig röplabdaközpont kialakítása zajlik. A Békéscsabai Jókai Színház ezúton is gratulál az alpolgármesteri kinevezéshez, és jó munkát kíván a továbbiakhoz!
A Bárka folyóirat és a Békéscsabai Jókai Színház január 18-án (szombaton) 17 órától tartja a Sík Ferenc Kamaraszínházban a Mondani-valók című alkalmi gyermekantológia bemutatóját. Vendégek: a kötet szerkesztői, Borsi Bálint, Buzai Csaba, Kollár Árpád és Zalán Tibor szerző, Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, meglepetés diák-versmondók és megzenésített versekkel a Pupa Trupa. Olyan verseket válogattak össze a szerkesztők a Mondani-valókban, amelyeket talán nem is annyira kell mondani, hanem inkább érdemes. Vagy, más-más indokkal: érdekes. Azért, hogy ez az összeállítás elkészüljön, arra kérték a kortárs magyar költőket: legyenek kicsit gyerekek – kisiskolások, lázadó kamaszok vagy életkezdés előtt álló majdnem-felnőttek –, és merjenek komolyan játszani. Nézzenek be az adott ünnepek mögé. Ahogy a Bárka pályázati felhívásában is megfogalmazták, azt szerették volna, hogy a pályázatra beérkező művek ne banalizálják az adott ünnepet, hanem tartalommal töltsék meg: azt mutassák meg, hogy ezek a jeles napok mitől különlegesek, mitől lehetnek kiemelten fontosak egy gyereknek is, úgy, hogy közben nemcsak a tisztelet, hanem a játék hangján is szólnak. Nem titkolt cél volt, hogy a születő művekkel jelentősen hozzájáruljanak az általános- és középiskolai ünnepségek versanyagának felfrissítéséhez. A belépés ingyenes, mindenkit szeretettel várnak.
A magyar kormány által kezdeményezett Lázár Ervin Program keretein belül, Várkonyi Mátyás-Béres Attila: Egri csillagok című történelmi musicaljét tekinthetik meg január 21-25 között a diákok. Békéscsabán november 15-én indult az országos program. Teátrumunkban a Kocsák Tibor-Bozsó József szerzőpáros által jegyzett Kukac Kata kalandjai című mesemusicalt nézhette meg 950 diák és 90 kisérőpedagógus, három előadásban. Az Egri csillagok című előadásra ezúttal mintegy 1700 főt várunk. Az erre a tanévre kiszabott programban Békéscsabán hozzávetőlegesen 7350 diák és 740 kisérőpedagógus vesz részt az általános iskola 3. és 5. évfolyamából.
Gregg Opelka C’est la vie… (…Ilyen az élet) című darabjának főszereplője két bárénekesnő, műfaja „zenés parfé életre-halálra”. A Békéscsabai Jókai Színházban készülő stúdiószínházi bemutató különlegességeiről, szerepről és személyes érintettségről, valamint visszatéréséről Vidovenyecz Edinával beszélgettünk. Ez egy zenés darab, amelyben az éneklés inkább csak eszköz arra, hogy kifejezzük a lényeget, a mondanivalót: hogy minden ember életében lehet egy időszak, amikor olyan dolgot kénytelen tenni, ami nem igazán a kedvére való, mert meg kell élnie valamiből. Liszi Melinda játssza Dominique, én pedig Fatiguée szerepét, aki kénytelen estéről estére Edit Piaf-dalokat énekelni. Nyilván csodálatos előadó és énekes volt Piaf, de ha egy alkotó minden nap valaki más bőrébe kell, hogy bújjon, akkor egy idő után szűkké válik számára az a bizonyos kabát. Ebben a darabban mindkettőnk számára szűk lesz ez a kabát, mert szeretnénk önmagunkat adni, arról énekelni, ami a valóságról szól, amiben vannak gondolatok, emberi sorsok, vélemények. Minden ember életében eljön az a pillanat, amikor önmagát szeretné megmutatni, azt mondja, én ennél azért többet érek, mint hogy mindig valaki másról beszéljek, magamról akarok végre beszélni… Nekem is volt egy ilyen időszak az életemben, és ez a legerősebb szál a szerepemhez. A legutóbbi három évben nem akartam színpadon lenni, de valamiből meg kellett élni. A darabban Dominique-et a balettmester kirúgja a munkahelyéről, ezért megy a mulatóba, Fatiguée-ot leépítettek, mindkettőnknél ott a kényszer, hogy meg kell élni. Anélkül, hogy a C’est la vie… egész történetét előre elmesélnénk, annyit azért el lehet árulni, hogy a két színésznő elég nagy kockázatot vállal ahhoz, hogy a főnököt távol tartsa a meglepetésműsortól. Az ilyesmihez nagy bátorság kell. Bátorság kell az életben is, a darabban is ahhoz, hogy az ember azt mondja: ezt így nem csinálom tovább, inkább próbálok valami mást. Itt például írunk magunknak dalokat, a zongorista barátunk komponálja a zenét. Dominique elintézi, hogy ne legyen ott a mulató főnöke, adott a ziccerhelyzet, hogy megmutassuk önmagunkat. De nem biztos, hogy le tudjuk csapni a labdát, tetszik-e a közönségnek a műsorunk, vagy nem. S mi van, ha egyszercsak mégis betoppan a főnök? Igazi csabai lány vagy, itt születtél, tanultál, és itt kezdődött el a színházi „fertőzés”, amikor az iskolai énekkarral részt vettél a Twist Olivér című musicalben. 1999-ben végeztél a Regionális Színházművészetért Alapítványi Színiiskolában színész szakon, máig hálás vagy egykori tanáraidnak, mai kollégáidnak, akik felkészítették az imádott, de nem könnyű pályára. A Veszprémi Petőfi Színházhoz, majd a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházhoz szerződtél, közben szabadúszóként hazajártál. A békéscsabai közönség láthatott az Evita, a Jekyll és Hyde, az Éljen az élet!, a Liliomfi című előadásban és a Viktória nagyoperett címszerepében. Fatiguée is egy visszatérés? Olyan színésznőt játszol, aki keresi az útját, önmaga akar lenni, közel áll hozzád a sorsa, mintha önmagadat is adnád ebben az alakításban. Mit jelent Neked ez a szerep? Nagyon sokat, mert rengeteg az erős párhuzam a saját életem és Fatiguée sorsa között. Az én életemben is van egy újrakezdés, s el kell döntenem, hogy akarok-e színpadon lenni, vagy sem. Fatiguée mindent feltesz egy lapra, s nemcsak maga miatt, hanem a fiatalabb kollégájáért is, hogy neki és önmagának is adjon még egy esélyt. Benne van az is, hogy ha mégis elbúcsúzik a színháztól, szeretné a csúcson abbahagyni, egyszer utoljára még megmutatni, hogy mire képes. Mielőtt meghívást kaptam erre a szerepre, szükségem volt a szünetre, bő két évet voltam színház nélkül, de már nagyon hiányzott. Nagyon hálás vagyok a felkérésért, és nagyon örülök Melindának, mindketten tele vagyunk energiával, szívből és gyomorból játszunk és éneklünk. A C’est la vie… című előadásnak a két színésznő mellett van még egy harmadik szereplője, Kovács Zoltán zongorista, a mozgást Fosztó András tervezi. A bemutatót a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula rendezésében január 24-én láthatja a közönség az Intimtérben. Niedzielsky Katalin
Látványos, izgalmas és szívhez szóló, lélekemelő előadás, amelynek jellemzője a művészetek és a technika kivételes összhangja. Költészet festői környezetben, kiváló színészi alakítások, gyönyörű zene és fantasztikus táncok varázsolják elénk a történelmi helyszíneket, az 1500-as éveket. (Niedzielsky Katalin kritikája) Várkonyi Mátyás – Béres Attila Egri csillagok című történelmi musicaljének bemutatóját január 14-én láthatta a Békéscsabai Jókai Színház közönsége. Ez az a történet, műfaj és előadás, amely a legkisebbektől a legidősebbekig minden korosztályhoz szól, mindenkit megérint, élményt ad és elgondolkodtat. Ilyen színvonalas produkció után még az sem csoda, ha újra fellapozzuk Gárdonyi Géza regényét és a történelemkönyveket, megnézzük a híres 1968-as filmet és többször szívesen meghallgatjuk a musical szép dalait. A musical 22 éves sikertörténetéhez komoly értékkel járul hozzá a békéscsabai társulat. Ritka az az előadás, amely ennyire magával ragadja a nézőt, ahol egyszerűen nem lehet levenni a tekintetünket a színpadról, szinte tapintható a színházi légkör. A lantos (narrátor) vezeti be az előadást, nyitja ki a képes történelemkönyvet és krónikáival fogja össze a jeleneteket. Tájképek, táborhely és családi ház, csatamező, korabeli helyszínek váltják egymást, ahogyan hatásos csoportos jelenetek, lírai kettősök, dráma és humor, katona- és gyermekhangok – mindez látványban, zenében és cselekményben. A nép szenved, hajtják a magyar rabokat, a félszemű Jumurdzsák harcra buzdít („győzzenek a büszke fegyverek, vesszenek a gyönge nemzetek”) és gyerekeket rabol, miközben Gábor pap figyelmeztet, és felcsendül előszőr az „Istennek nem kell a háború” dallama, ami azután végigvonul az egész musicalen. Hegedüs hadnagy próbál alkut ajánlani, de Török Bálint nem hajlandó tárgyalni, neki nem kell rang, kincs akkor sem, amikor a szultán ajánlja, inkább a rabságot, majd a halált választja. A Cecey házban esküvőt ünnepelnének, amikor jön a hír, hogy a török már elfoglalta Budát, és a felnőtt Bornemissza Gergely is megjelenik a korábban neki ígért menyasszonyért (a Szép virágszál, Hegedüs és Bornemissza duettje megrázó). A szultán palotája, a királynő kápolnája két újabb impozáns látvány, óriási kontraszt, egyik égi vörösben pompázik, a másik fekete, nemcsak a királynő, hanem az egész ország gyászát, eladását szimbolizálja. A második felvonásból kiderül, hogy Buda után már az összes végvár elesett, Eger kivételével, Eger a győzelem kulcsa, hiszen onnan már könnyen elérhető Bécs, aztán egész Európa. Dobó és várvédői drámai esküt tesznek (Ne csak akkor szeresd, Nézz ránk, Európa). Csodálatos az egri vár, a tornyok, a bástyák, a tűzben omladozó várfalak megjelenítése, Bornemissza dala (Szeretsz-e még), Gergely és Éva duettje. Szívszorító Ceceyné és lánya megjelenése (Isten, nézz le ránk) az ostromlott várban, az elrabolt Jancsikáért jönnek. Hegedüs elárulja a várat, úgy véli, a török életet ígér, Dobó halált. A tűzkerék látványa, a híres egri nők kard-, azaz fakanáltánca emlékezetes marad, akárcsak a köznapi hősök himnusza a várromok és a halottak fölött a fináléban. Katkó Ferenc nagyszabású, emlékezetes előadást rendezett, amely a társművészetek kivételes harmóniájának szép példája. Dobó István szerepében Kelemen Csaba a hős várvédőt és az embert ötvözve nyújt kiváló alakítást. Bornemissza Gergelyt átéléssel alakítja Puskás Dániel, Cecey Évát hitelesre formálja Nádra Kitti. Hat lelkiismeretesen készülő, tehetséges gyermek közül a kis Gergő megjelenítésére a keddi premieren Szabó Humor, Vicuskáéra Váróczy Lilla kapott lehetőséget, mindketten kedves figurákat hoztak a színpadra, és a nehéz dalokat is szépen énekelték. Katkó Ferenc a rendezés mellett még a tragikus sorsú Török Bálintot is eljátssza meggyőzően. Hegedüs hadnagy bonyolult szerepében az árulás előzményeit és az embert is sikerül megmutatni Kovács Nemes Andornak. Csomós Lajos hátborzongatóan jó Jumurdzsák figurájában, Tege Antal Sárközi cigányként kápráztatja el a közönséget. Beszterczey Attila kimagasló Gábor pap szerepében, Gerner Csaba Szolimán szultánt hozza hatásosan, Ceceyné szerepében Nagy Erika megrázó, Ceceyként Mészáros Mihály markáns alakítást nyújt. A gyászoló és a törökkel lepaktáló Izabella királyné figuráját Földesi Ágnes Villő kelti árnyaltan életre. Színészhallgatók és táncosok is közreműködnek a népes szereplőgárdát felvonultató előadásban. Az előadás különlegessége, minősége, sikere nagyban köszönhető Egyed Zoltán díszlettervező profi virtuális díszletének, amelyet a művészi tartalom szolgálata határoz meg. Kiss Kata korhű jelmezei remekül illeszkednek a színpadképhez, a legigényesebb képeskönyveket, a legszebb festményeket idézik. Várkonyi Mátyás nagyon szép zenét komponált, sokszínű, gazdag, változatos, a témához, a mondandóhoz méltó dallamokat, amelyben magyar, cigány és keleti, török motívumok éppen úgy felcsendülnek, mint a jellegzetes, fúvós toborzók vagy a lírai duettek, templomi siratók, fülbemászó szerelmesslágerek. Rázga Áron zenei vezető, karmester és kiváló muzsikusai – mint már sok zenés bemutatón – most is főszereplői a produkciónak. Topolányszky Tamás Harangozó Gyula-díjas, Érdemes művész és Mlinár Péter, a Balassi Táncegyüttes tagjának koreográfiája ugyancsak abszolút főszereplő. A zenével és a látvánnyal összhangban sokszor a csodálatos tánc meséli el, amit a filmben a csatajelenetek mutatnak vagy a színházban a legkatartikusabb pillanatok jelentenek a nézőknek. Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM
Gregg Opelka C’est la vie… (…Ilyen az élet) című zenés darabja az ’50-es években játszódik, de az üzenete Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész, rendező szerint ma is érvényes: nem szabad félni, bátran kell vállalni véleményünket, önmagunkat. Amikor a készülő előadásról kérdeztem, Bartus Gyula elmondta, hogy sok dolog foglalkoztatja kezdettől ezzel a darabbal kapcsolatban. Örül, hogy megkapta, megrendezheti, mert vonzódik az ilyen témákhoz, értékeli azokat az embereket, akik mernek valami újat mutatni, még akkor is, ha ezzel némi botrányt okoznak. Szeretem a meghökkentő, váratlan helyzeteket, a merész húzásokat, amik felforgatják a rendet, a megszokást, és valami újabb, jobb szituációhoz vezetnek. Ebben a történetben két agilis, elszánt nő olyan cselhez folyamodik, amiből nagy bajuk is lehetne, simán elveszíthetnék az állásukat, kirúghatnák őket úgy, hogy később egyetlen bárban sem kapnának állást. Bemószerolják ugyanis a rendőrségnél a főnöküket, a bár tulajdonosát, hogy maffiakapcsolatai vannak, s mindezt azért, hogy elvigyék előzetes őrizetbe. A nézőknek premier előtt nem célszerű mindent elárulni, de annyit azért nem árt, ha tudnak, hogy a két énekesnő azért akarja a főnökét távoltartani, hogy Edit Piaf dalai helyett végre elő tudják adni a saját műsorukat. Egy ilyen akcióhoz régen is bátorság kellett, ma is kell. Képzeld el, ha ma este úgy kezdődne itt az előadás, hogy kedves közönség, ma este nem azt játsszuk, ami a műsorban szerepel, hanem valami egyészen mást! Ha valaki úgy gondolja, maradhat, aki nem, vissza lehet váltani a jegyeket… – Jó példával érzékeltette a rendező a kockázat súlyosságát, majd magyarázattal folytatta. – Ilyet nem mondhat egy színész, nem állíthatja le az előadást, nem bírálhatja felül az igazgató, a művészeti vezető döntését, nem állhat ilyen ötlettel a közönség elé. Ez a két nő mégis ilyet tesz, mert azt mondják, hogy ők többek annál, mint hogy másokat utánozzanak, ideje előállniuk saját dalaikkal – ezt az emberi hozzáállást díjazza Bartus Gyula. Végül kiderül, hogy jó a műsor, győz ez a pici forradalom, lekerül a repertoárról Edit Piaf, és onnantól Dominique és Fatiguée saját életét adja elő saját dalaival a színpadon. A történet és a 12 dal előadását hatásos koreográfia színesíti, Fosztó András tervezte és tanítja a színészeknek a mozgást. Kovács Zoltán zongorista a harmadik szereplő, aki nemcsak kíséri az énekeket, hanem színészi feladatokat is kapott. A két énekesnőt alakító Liszi Melindával és Vidovenyecz Edinával együtt Bartus Gyula rendező arra készül, hogy a szórakoztató előadás élményt nyújt, örömöt szerez a nézőknek. Talán kicsit el is gondolkodhatnak, párhuzamot vonhatnak a látottak és saját életük, tapasztalatuk között. Premier január 24-én az Intimtérben. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM, Rácz Attila
STÚDIÓSZÍNHÁZ – INTIMTÉR A SZÍV HÍDJAI Színpadra alkalmazta: Zöldi Gergely JAMES WALLER regénye alapján Francesca Kovács Edit Jászai Mari-díjas Robert Bartus Gyula Jászai Mari-díjas Michael, Francesca fia Szabó Lajos Carolyn, Francesca lánya Boldog Ágnes Dramaturg: Zalán Tibor József Attila- és Babérkoszorú-díjas Rendezőasszisztens – súgó – ügyelő: Szojka Cinthia Daniella Rendező: Merő Béla A produkció Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökséggel kötött szerződés alapján kerül színre. www. theatrum-mundi.hu Olvasópróba: 2019. október 16. Próbakezdés: 2019. november 5. Bemutató: 2019. december 6.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Lady Oscar olvasópróba a Sík Ferenc Kamaraszínházban
A két ünnep között is játszik a Békéscsabai Jókai Színház
Bemutattuk Tamási Áron Ördögölő Józsiás című tündérjátékát, amit a Békés megyei iskolások közül sokan fognak látni az elkövetkező időszakban. Lépjenek fel velünk a színpadra, ahol Seregi Zoltán igazgató mesél kicsit az előadás jellegzetességeiről.
3 0
Ördögölő Józsiás a Békéscsabai Jókai Színházban
Kiss Kata jelmeztervező, Kerekes Judit koreográfus és Halasi Imre rendező vendégeskedtek a Művészbejáróban az Anconai szerelemesek bemutatója kapcsán. Az előadás, a 70-es évek Olaszországa, az italodisco és a retro életérzés is szóba került. Üljön le velünk egy kávészünetre, és nézze meg milyen vidám előadást láthat Békéscsabán!
Jegyét itt válthatja meg az Adria partjára:
https://bit.ly/3D6MnaZ
9 0
Anconai szerelmesek a Művészbejáróban
