Az én történetem

Már egész fiatalon magával ragadott a színházi miliő, ráadásul pont itt, Békéscsabán. 2004-ben, mindösszesen 8 évesen ért az a szerencse, hogy eljátszhassak egy szerepet az „Éljen az élet” c. musical-ben, ott és akkor indult nálam minden.

Ehhez az előadáshoz köthető a meghatározó élményem is: Budapestre vittük a darabot a Thália színházba, ahol megnézte az író is: Charles Aznavour. Az előadás után intézett néhány szót az alkotókhoz, köztük hozzám is: „Előtted még nagy jövő áll!” Azóta is próbálok olyan minőséget a színpadra állítani, akár színészként, akár háttérdolgozóként, hogy megfelelhessek ezeknek a szavaknak.

Kettő gondolat van, határozza meg a színházi ars poeticámat: „A kemény munka mindig legyőzi a tehetséget.” és „A tehetség alázat nélkül mit sem ér.”

Azt gondolom, hogy mind a kemény munka, mind az alázat esszenciális része a hivatásunknak, ezért fontosnak tartom, hogy megerősítsük és osszuk ezt a gondolkodást.