Az én történetem

Táncosként kezdtem a pályámat, A hazug című Goldoni darabban szerepeltem először a Madách Színházban, melyet Vámos László rendezett. Énekelni Gyulai Erzsébettől, az Operettszínház tanárától, színpadi beszédet Montágh Imrétől, a Színművészeti Főiskola beszédtanárától tanultam.

1962-ben a Tarka Színpad öltözőjébe kopogtatott be Berényi Gábor színigazgató, aki szerződtetett Szolnokra, és 1963-tól a szolnoki Szigligeti Színházban már színésznőként léptem színpadra. Itt ismerkedtem meg a férjemmel, Gálfy László színművésszel. 1965-től egy évadot a győri Kisfaludy Színházban töltöttem, majd 1966-ban Miszlay István igazgató többszöri hívására a Békés Megyei Jókai Színház társulatának művésze lettem. A szerepek megformálása mellett számos előadáshoz koreográfiákat is készítettem, és tanítással is foglalkoztam.

A zenés szerepeim közül a legkedvesebb a Bál a Savoyban Daisy-je, a drámai darabok közül pedig az Esőcsináló, valamint az Utazás az éjszakában című előadások álltak hozzám legközelebb.

2008-ban elköszöntem a Békéscsabai Jókai Színháztól, majd 2016-ban Örkény: Macskajáték című darabjában, Orbánné szerepében ismét visszatértem.

70. születésnapomon, a díszelőadáson a Békéscsabai Jókai Színház örökös tagja megtisztelő címet is megkaptam. 
2023-ban – 81 évesen – Seregi Zoltán igazgató úr hívására újra a békéscsabai közönség elé léptem Miss Marple szerepében.