Az én történetem

Kislánykorom óta tudtam, hogy színésznő akarok lenni.

Egy iskolai előadáson szerettem bele a színészetbe. Egy orosz mesét adtunk elő, egy békát játszottam benne. Úgy még senki nem brekegett orosz szöveget, mint én akkor. Óriási sikerem volt.

Ettől kezdve nem volt kérdés számomra, hogy mi lesz az utam. Ezen kívül minden szavalóversenyen elindultam, amin lehetett, többet meg is nyertem. Az iskolából semmi más nem érdekelt.

Imádom, hogy a színpadon bármi lehetek. Szabadon, büntetlenül. Több szerepemre is büszke vagyok.

Boldog vagyok, hogy megtalált Schneiderné a Hyppolitból, Lucietta a Chioggiai csetepatéból, Mrs. Banks a Mezítláb a parkban-ból, vagy Mariska a Tótékból. Drámát éppoly szívesen játszom, mint vígjátékot, nincs különbség.

Nekem az a fontos egy szerepben vagy színdarabban, hogy jó sok játszani való legyen benne.