Ifjú tehetség Békéscsabán
A Látni a láthatatlant című hétköznapi passióban Manoliosz szerepében Holló Patrik Albertet láthatják. A Színház- és Filmművészeti Egyetem utolsó éves hallgatóját többek között arról is kérdeztük, hogyan érzi magát városunkban.
Mesélj egy kicsit magadról! Honnan származol? Hogyan kerültél a színház világába?
Miskolcon születtem, és ott töltöttem a gyerekkorom. Úgy 10–11 éves koromban, édesanyámnak köszönhetően ismerkedtem meg a színház világával, ami szerelem volt első látásra. Onnantól kezdve megingathatatlanul vonzódtam a színészi pályához. Később Debrecenben, az Ady Endre Gimnázium drámatagozatán tanultam, majd Színház- és Filmművészeti Egyetemen folytattam az utam.
2021-ben nyertem felvételt az SZFE prózai színész szakára, Szarvas József és Rátóti Zoltán osztályába. Az egyetemi évek alatt számos elismert szakmabelivel és fiatal tehetséggel dolgozhattam együtt a vizsgaelőadások során. Most pedig az utolsó évemet töltöm az egyetemen, és nagyon izgatott vagyok a jövőmet illetően. Jelenleg a Nemzeti Színházban töltöm a gyakorlati évemet, amiért nagyon hálás vagyok.
Hogy érzed magad Békéscsabán?
Nagyon izgatott voltam Békéscsaba miatt, mert korábban még sosem jártam itt. Amikor ideértem, a barátnőmmel bejártuk a várost, és fantasztikus élmény volt felfedezni, hogy milyen szép ez a város, és milyen barátságos az itteni légkör. Különösen jó viszonyt ápolok az itteni vadkacsákkal, akiket el is neveztem “Kacsagóknak”, ez egy hosszabb történet, de biztos, hogy a színházi élményeim mellett ezt is magammal viszem innen.
Milyen érzés volt vendégművészként belecsöppenni egy társulatba?
Az igazat megvallva, nagyon izgultam az első találkozás előtt, mert aggódtam, hogy fiatal egyetemistaként hogyan fogad majd a társulat. De amint megérkeztem, nagyon kellemesen tapasztaltam, hogy mennyire barátságos és befogadó volt a csapat, és egyáltalán nem hagytak magamra. Szeretek itt dolgozni!
Mit tudhatunk a darabbéli karakteredről?
Az általam megformált karakter, Manoliosz, egy egyszerű, tiszta szívű fiú, aki egyik napról a másikra szembetalálja magát a világ nagy fájdalmaival és terhével. A legnagyobb küldetése az, hogy megtalálja magában a helyes utat, legyen ez bármennyire is nehéz és tág fogalom. Meg kell értenie és fel kell dolgoznia, hogy az ő élete mások életéről is szól.
Miért ajánlod az előadást a nézőknek?
Úgy érzem, hogy Manoliosz és az ő története példaértékű a mai, kérdőjelekkel megtűzdelt világunkban, és válaszokat adhat nekünk. Az előadás azért lehet fontos, mert rávilágít arra, hogy a kitartás, a szeretet és a megbocsátás mennyire nagybetűsen fontos, és mennyire arcpirítóan aktuális értékek a mai világban.







