Két olvasópróbával robban be a Jókai Színház új évada
Egyetlen nap, két olvasópróba, két egészen különböző színházi világ: augusztus 26-án egyszerre indult el Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiájának és a Valahol Európában című musicalnek a próbafolyamata a Békéscsabai Jókai Színházban. Ráadásul egyik sem a megszokott módon: a Portugál egy valódi békéscsabai kocsmában, a Valahol Európában pedig a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban kezdte meg útját a bemutató felé.
A kettős kezdés jól mutatja, milyen évadra készül a Jókai Színház. Herczeg T. Tamás igazgató és Tege Antal főrendező vezetésével 2026/27-ben először valósul meg teljes egészében az új vezetés saját művészeti koncepciója: a népszínházi hagyományok és a közönség által kedvelt műfajok megtartása mellett kortárs magyar dráma, fiatal alkotók, új színházi nyelvek és progresszív stúdióprodukciók kapnak teret. A cél egy stabil, de megújulni képes színház, amely nemcsak előadásokat kínál, hanem közösséget épít, új generációkat szólít meg, és bátrabban kapcsolódik a kortárs magyar és nemzetközi színházi gondolkodáshoz.
Augusztus 26-án ebből rögtön két nagyon különböző produkció indult útjára: délelőtt egy kastélyban huszonhét gyerekszereplővel kezdődött a Valahol Európában, délután pedig egy kocsmában kelt életre Egressy groteszk, fájdalmasan ismerős Irgácsa. Két helyszín, két műfaj, két alkotói világ – ugyanannak az új évadnak az első próbái.
Kastélyban találtak egymásra a Valahol Európában gyerekhősei – és egy kastélyban kovácsolódott össze a Jókai Színház társulata is – különleges helyszínen indult az új musical próbafolyamata
A Dés László ikonikus zenéjével színpadra kerülő musical olvasópróbáját rendhagyó módon a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban tartotta a teátrum. A helyszín nem véletlen: a történetben egy háború sújtotta, romos kastély ad menedéket az otthon nélkül maradt gyerekeknek. A különleges helyszín abban is segített, hogy a színházzal most először találkozó gyerekszereplők, a színművészek és az alkotók már az első közös alkalommal ráhangolódjanak az előttük álló munkára, és elkezdjenek valódi csapattá formálódni.
A Valahol Európában a magyar zenés színház egyik emblematikus műve. Háborúról, kiszolgáltatottságról és otthontalanságról beszél, mégis a remény, az összetartozás és az újrakezdés története. Dés László zenéje pedig régen túlnőtt a színházak falain: dalai generációk közös zenei emlékezetének részévé váltak. A mű éppen ettől tud ma is elementárisan hatni: súlyos dolgokról beszél úgy, hogy közben élet, humor, játék és zene tölti meg.
Pányik Tamás rendező szerint a történet egyik legnagyobb ereje éppen a gyerekek nézőpontjában rejlik. A háborús világot nem felnőttként értelmezik, hanem a játék, a képzelet és az egymásba kapaszkodás segítségével próbálják túlélni. A rendező az olvasópróbán arról beszélt: a gyermeki tekintet humort, bájt és reményt képes vinni a legsötétebb helyzetekbe is. Számára ezért különösen fontos, hogy a fiatal szereplők ne „kis felnőttekként” legyenek jelen a színpadon, hanem megőrizzék azt a természetességet és nyitottságot, amely miatt a történet igazán hitelessé válhat.
A produkció májusi casting-jára mintegy 150 gyerek jelentkezett – a próbafolyamatot 27-en kezdik meg. Jelenlétük nemcsak a musical története miatt meghatározó: egészen más energiát hoznak a színház mindennapjaiba is. Pányik Tamás már a szereplőválogatás során azt kereste bennük, ki képes önazonosan, természetesen és nyitottan jelen lenni, illetve közösségben dolgozni. A rendező szerint a gyerekek gazdag képzelete miatt sokszor szinte azonnal ráhangolódnak egy-egy színpadi helyzetre – az alkotók feladata pedig az, hogy komolyan vegyék és partnerként vezessék végig őket a próbafolyamaton.
A felnőtt szereplőgárda élén Katkó Ferenc áll, aki Simon Pétert alakítja. Olyan szerep ez, amelyhez a magyar színházi emlékezetben többek között Kulka János és Reviczky Gábor neve is kapcsolódik. A Jókai Színház főrendezője, Tege Antal már a produkció előkészítésekor úgy fogalmazott: Katkó Ferenc méltó utóda lehet a szerep nagy elődeinek.
Hosszú szerepében Puskás Dániel, Suhancként Kiss Viktória, Ficsúrként Lévai Attila lép színpadra, mellettük pedig a gyerekszerepekben egy új nemzedék mutatkozik be a Jókai Színház nagyszínpadán.
A készülő előadás látványvilága sem a háborús történet puszta illusztrációjára törekszik. Árva Nóra díszlet- és jelmeztervező egy sérült, valaha elegáns kastély monumentális homlokzatát állítja a színpadra: a málló vakolat alól téglák, fémes szerkezetek és a falak „csontváza” bukkan elő, miközben az ablakok, ajtók, emeleti szintek és átjárók folyamatos játékra adnak lehetőséget. A tér egyszerre idézi fel egy széthullott világ emlékét és működik valódi színpadi játszóhelyként. Nem pusztán háttér lesz: búvóhely, menedék, veszélyforrás és közösségi tér egyszerre.
A mozgásvilág kialakításáért Hevesi Fanni felel, aki színházrendező–fizikai színházi koreográfusként végzett. Ez a szemlélet a prózai színház és a mozgás kapcsolatát nem különálló elemekként kezeli: a test, a tér, a ritmus és a csoport mozgása maga is történetmesélő eszközzé válhat. Egy olyan produkcióban, amelynek középpontjában egy folyamatosan mozgó, szerveződő és egymásra utalt gyerekcsapat áll, ez különösen izgalmas lehetőség.
Hevesi Fanni alkotói jelenléte egyben az új évad egyik tudatos szakmai irányát is jelzi. A Jókai Színház új vezetése több, ebből a műhelyből érkező fiatal alkotót hívott meg Békéscsabára, friss színházi nyelvet, és a mozgásra, fizikai jelenlétre építő gondolkodást kapcsolva a társulat munkájához.
A produkció zenei vezetője Gulyás Levente, dramaturgja Kerényi Tünde Sára. A Valahol Európában bemutatója 2026. október 2-án lesz a Békéscsabai Jókai Színházban.
A Valahol Európában valódi családi musical: ugyanazt az előadást nézheti gyerek, szülő és nagyszülő, mégis mindegyikük mást vihet haza belőle. A történet, a zene, a látvány és a játék minden generációt más ponton érinthet meg – és talán éppen az a legfontosabb, amikor egy család az előadás után még beszélgetni kezd arról, ki mit látott ugyanabban a történetben.
A szabadkígyósi nap azonban nem ért véget az utolsó felolvasott mondattal. A rendező és a gyerekszereplők az olvasópróba után kiköltöztek a kastélykertbe, ahol játékos csapatépítéssel folytatódott a délután. Játszottak, beszélgettek, ismerkedtek – és természetesen a pizza sem maradt el.
Mert mielőtt a színpadon megszülethetne az a gyerekcsapat, amely a történetben egymásra talál, előbb a valóságban is csapattá kell válniuk. Szabadkígyóson ennek megtették az első lépéseit – egy kastélyban, közös játékokkal és néhány doboz pizza mellett.
Egy békéscsabai kocsmában olvastak Portugáliáról a Jókai színészei
Nem mindennapi helyen kezdődött Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiájának próbafolyamata: a Békéscsabai Jókai Színház társulata egy valódi kocsmában tartotta az előadás sajtónyilvános olvasópróbáját. Ott szólaltak meg először a Portugáliáról álmodozó, mégis a vidéki ivóban maradó szereplők mondatai, ahol a darab története is játszódik.
A Portugál próbafolyamata augusztus 26-án a békéscsabai SÖR/IPAR sörözőben kezdődött. A helyszínválasztás szorosan kapcsolódik Tege Antal rendező koncepciójához: Egressy Zoltán történetében a kocsma nem egyszerű díszlet, hanem közösségi tér, Irgács zárt világának középpontja, ahol ugyanazok az emberek ugyanazokhoz az asztalokhoz ülnek le nap mint nap, miközben mindannyian valami másról, valami többről álmodnak.
A Békéscsaba szívében, a Kossuth téren működő SÖR/IPAR így egy délutánra a színházi Irgáccsá változott. A különleges kezdés nem pusztán játék a helyszínnel. Már az olvasópróba pillanatában közelebb viszi a színészeket ahhoz a közeghez, amelyben a szereplők élnek, beszélnek, veszekednek, isznak, szeretnek és reménykednek.
Az olvasópróbán részt vett a darab szerzője, Egressy Zoltán is, aki örömmel fogadta a békéscsabai bemutatót, és kíváncsian várja, milyen új arcát mutatja majd a Portugál Tege Antal rendezésében. A közel három évtizede született mű mára a kortárs magyar dráma egyik legtöbbet játszott darabjává vált: számos hazai és külföldi színház tűzte műsorára. Különösen hosszú utat járt be a budapesti Katona József Színházban, ahol húsz éven át, összesen 423 alkalommal játszották, ezzel a teátrum legtöbbet játszott előadása lett. A Portugál ereje közel harminc év elteltével sem kopott meg: a megrekedt életek, a szabadság keresése, a valóság és az álmok közötti feszültség ma is éppolyan ismerős és érvényes, mint a darab születésekor.
Tege Antal rendezésében a Portugál nem falusi vígjátékként, hanem szociografikus, groteszk és lírai tragikomédiaként kerül színpadra. A történet középpontjában a „kisember drámája”, a vágyakozás és az elvágyódás, valamint az ezekkel szemben álló mozdulatlanság feszültsége áll. Irgács ebben az értelmezésben nem „vicces falu”, hanem beteljesületlen álmok gyűjtőhelye: olyan világ, ahol minden szereplő hordoz magában egy titkot, egy sebhelyet, vagy egy ki nem mondott vágyat.
Ebbe a közegbe érkezik meg Bece, a városból jött fiatalember. Jelenléte felkavarja a kocsma megszokott rendjét, de nem megváltóként lép be ebbe a világba. Ugyanúgy keresi a helyét és ugyanúgy vágyik valami másra, mint azok, akikkel Irgácson találkozik. Portugália ezért a rendezői koncepcióban jóval több földrajzi helynél: belső állapot és metafora. A szabadság illúziója, a boldogság lehetőségének délibábja, annak a reménye, hogy valahol máshol talán másképpen lehetne élni.
A Portugál humora ebből az ellentmondásból születik. A szereplők egyszerre mulatságosak és fájdalmasan ismerősek, groteszk helyzeteik mögött nagyon is valós emberi történetek húzódnak meg. A rendezés ezért nem karikatúrákat akar mutatni, hanem esendő, ellentmondásos embereket. Olyanokat, akik beszélnek arról, hogy egyszer majd elmennek, változtatnak, új életet kezdenek – miközben újra és újra ugyanabban a kocsmában találják magukat.
Ezt a világot építi tovább Vacsi Dávid díszlete is. A látvány egy zárt, kissé időn kívül rekedt kocsmai univerzumot teremt: sötét, ipari hatású falak, kopott felületek, egyszerű műanyag székek és piros-fehér kockás abrosszal letakart asztalok között áll a pult és a régi zenegép. A realista részleteket ugyanakkor finom groteszk emeli el a hétköznapitól: a magasban, szinte elérhetetlenül sorakozó játékfigurák különös, meseszerű réteget adnak a térnek. Mintha egy helyen gyűlne össze mindaz, amit valaha félretettek, megőriztek vagy nem tudtak elengedni. A kocsma így nemcsak Irgács találkozóhelye, hanem a benne élők mozdulatlanságának, emlékeinek és beteljesületlen vágyainak vizuális lenyomata is.
Kiss Kata jelmezei ugyanezt a közeget és karakterközpontú gondolkodást követik. A ruhák nem önálló látványelemként kerülnek a szereplőkre: a figurák társadalmi helyzetét, habitusát, életmódját és személyiségét erősítik, miközben szervesen illeszkednek Irgács hétköznapi, kissé megállt világába.
Egressy Zoltán művének színrevitele a Békéscsabai Jókai Színház új művészeti koncepciójába is illeszkedik. Herczeg T. Tamás igazgató és Tege Antal főrendező az évad meghirdetésekor hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy a klasszikus művek és a közönség által kedvelt műfajok mellett a kortárs magyar dráma is jelen legyen a színház műsorán. A kortárs művek közvetlenül a jelen emberéről, annak dilemmáiról, társadalmi és személyes tapasztalatairól tudnak beszélni, és lehetőséget teremtenek arra, hogy a színház ne csak történeteket meséljen, hanem saját korára és saját közönségére is reflektáljon.
A Portugál ennek különösen erős példája. Bár Egressy Zoltán darabjának szereplői egy Irgács nevű faluban, egy kocsmában töltik napjaikat, az elvágyódás, a kitörés reménye, a kapcsolatokba és álmokba kapaszkodás, valamint a kérdés, hogy képesek vagyunk-e valóban változtatni az életünkön, ma is ismerős tapasztalat.
Becét Czitor Attila, Masnit Papp Barbara, a Kocsmárost Csurulya Csongor, Reteket Gerner Csaba, a Papot Beszterczey Attila, Csipeszt Csomós Lajos Jászai Mari-díjas színművész, az Asszonyt Komáromi Anett és Fehér Tímea, Sátánt Szabó Lajos, a Feleséget pedig Liszi Melinda alakítja. Az előadás rendezője Tege Antal.
Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiájának bemutatója 2026. szeptember 25-én lesz a Békéscsabai Jókai Színház Kamaraszínházában.
