Bérletismertetés

Nagyszínpad

Pekár Gyula: Kastély kölcsönbe

vígjáték

Rendező: Radó Denise Jászai Mari-díjas Érdemes művész

Van egy dúsgazdag külföldre szakadt hazánk fia, Gruber Menyhért, aki hazatér a lányával Budapestre. Az egész családja szeretne egy kis részt abból a híresen nagy vagyonából. De Gruber úr résen van, és szegénynek adja ki mondja magát. Van egy teljesen eladósodott, hajdan szebb napokat látott arisztokrata, Koltay Gábor, aki a fiával Budapesten szórja éppen el a vagyon utolsó pengőit. Természetesen a két fiatal egymásba szeret, mi is történhetne más! Az egyik család gazdag, de szegénynek mutatja magát, a másik család szegény, de gazdagnak mutatja magát, ahogy egy igazi vérbeli magyar vígjátéknál elengedhetetlen.

Tehát mi kell, ahhoz, hogy a dolgok megoldódjanak? Semmi más, csak egy kölcsönkért kastély!

Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

színmű

Rendező: Tege Antal

„Csodálatos – írja Mikszáth Kálmán –, hogy az emberek rendesen többet költenek, mint kellene.” Nincs ezzel máshogy Noszty Feri sem, aki váltót hamisít, hogy az elkövetkezendőkben is tovább nyújtózhasson, mint ameddig a takarója és. Hogy adósságaiból kimentsék, gazdag férjet szereznek a húgának, ám még ez sem elég ahhoz, hogy fenntartsák a látszatot, így nem marad más hátra, mint hogy neki is megfelelő, lehetőleg dúsgazdag arát szerezzenek Tóth Mari személyében. Az úri címert megaranyozni kívánó hozományvadász fiú és a gazdag polgárleány históriája mögött felsejlik a millennium utáni magyar nemesség mély értékvesztése és züllöttsége.

William Shakespeare: Hamletrock

Rendező: Seregi Zoltán Jászai Mari-díjas

Nagyszínpad

Zene: Szűts István  versek: Zalán Tibor

A Hamlet az európai kultúra egyik alapműve: benne az ifjú Hamlet igyekszik leszámolni gonosz nagybátyjával, aki testvérét megölve király lesz. William Shakespeare művét mindenki ismeri, ha máshonnan nem, akkor az iskolából mint kötelező olvasmányt. Ráadásul ez egy különleges előadásnak ígérkezik, hiszen „rockzenésítve” tűzzük műsorra, hátha így még több fiatalt csábítunk a színházba. A dalszövegeket Shakespeare szellemében Zalán Tibor írja, a zenét pedig a Drakula különleges zenéjét jegyző Szűts István, a Kormorán együttes billentyűse szerzi. Nem hagyományos musical készül, amit már a címével is jelzünk: Hamletrock!

Jókai Mór – Miklós Tibor – Kocsák Tibor: Fatia Negra

musical

Rendező: Katkó Ferenc

Igazi színházi különlegesség: Jókai Mór Szegény gazdagok című regénye elevenedik meg a színpadon musicalként, Kocsák Tibor zenéjével. Mély érzelmek, az éj leplébe burkolódzó bűnök, hitszegés és hűség – Jókai születésének 200 évfodulója tiszteletére a róla elnevezett színházban.

A hajdan tehetős Lapussa család megtűrt tagját, Henriette-et vasakaratú nagyapja a gazdag Hátszegi báróhoz kényszeríti. A lány szíve foglalt: Vámhidy Szilárddal titokban már eljegyezték egymást, a báró azonban magával viszi feleségét a messzi Erdélybe, ahol a rejtélyes Fatia Negra rabolja ki az éjszakai utazókat…

Biztosan az-e a legboldogabb, akinek a legnagyobb hatalma van, de alig vannak igazi érzelmei?

Sík Ferenc Kamaraszínház

Szabó Magda:  Kígyómarás 

színmű

Rendező: Pataki András Jászai Mari-díjas

Szabó Magda első színpadi műve saját regényének, az 1960-ban keletkezett Disznótornak a színpadi változata. A regény az írónő eredeti szándéka szerint – ahogy ő maga vallja – „rekviem anyám meggyötört gyermekkoráért, azért a Jablonczay Lenkéért, akinek úgy, olyan körülmények között kellett felnőnie, hogy minden hajlama szerinti, szabadba vivő útját elállta valaki, s akinek minden későbbi kudarcáért, elporlott lehetőségéért az a meggyilkolt gyermekkor a felelős.” A regény címmé tett központi motívuma, a disznótor, amelyre Tóthék készülődnek, a Kígyómarás című drámában csupán mellékes esemény lesz, valóban lényegi momentummá Tóthék szappanosműhelyének újranyitása válik. A műhely s vele a több évszázados hagyomány elvesztése, majd az újbóli önálló családi egzisztenciateremtés reménye fogja közre azt a harminc évet, amelynek kiragadott kockáiból összeáll a Tóth család, illetve Tóth János tanító sorstragédiájának mozaikképe.

Tersánszky Józsi Jenő: A kegyelmes asszony portréja

vígjáték

Rendező: Halasi Imre Jászai Mari-díjas Érdemes művész

Ákos, a nagyszerű festő képtelen megélni munkáiból, lassan felkopna az álla. Szerencsére kedves felesége, Lola nemcsak a korábbi tekintélyes jövedelem elszórásából, hanem a válságstáb munkájából is kiveszi a részét: kitalálja, hogy férje kétes művészi értékű képek mázolásával szerezzen pénzt, méghozzá nem is kis összegeket. Itt lép a cselekménybe Olga, akinek a szíve Ákosért dobog, s aki mindent megtesz azért, hogy a festmények pallérozott ízlésű – és persze fizetőképes – vevőkhöz találjanak. Csakhogy a házaspár másik tagja is a figyelem kereszttüzébe kerül: a minden lében kanál Lolát kinézi magának egy jól szituált nemesember, aki viszont már egy rangban és anyagiakban hozzá passzoló bárókisasszony vőlegénye… Tersánszky A kegyelmes asszony portréjával könnyed komédiát írt, nagyon is hazai jellegzetességekkel.