Sík Ferenc 95

Sík Ferenc Jászai-díjas, Kiváló és Érdemes művész, A magyar kultúráért kitüntetés birtokosa, Kossuth-díjas, a Nemzeti Színház főrendezője, évtizedekig  a Gyulai Várszínház művészeti vezetője  95 éve 1931. március 25. született Békéscsabán, 1995. január 16-óta nincs köztünk.

Sík Ferenc 1931. március 25-én született békéscsabai polgári családba, négy testvér legidősebbjeként. Ő, és még két testvére is Sebosik névvel látták napvilágot, édesapjuk csak 1936-ban folyamodott a tót név magyarosításáért és így lett a család Sík.

Békéscsabán középiskolás volt, amikor a tanári karba került Rábai Miklós, aki megalakította a Batsányi János néptánc együttest, amelyben ő is táncolt. 1947-ben az Országos Néptánc Versenyen elsöprő sikert aratott Rábai Miklós csoportja, akit ezt követően felkértek, hogy Budapesten alakítsa meg az Állami Népi Együttest. Magával vitte kedvenc szóló táncosát, akit a tánckar vezetésével is megbízott. A szilaj Kisbojtár számos külföldi – köztük kínai – turnén kápráztatta el nézőit.

Békéscsabai érettségit követően az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar, történelem, francia szakos tanári diplomát szerzett 1957-ben.

Az aktív táncot követően felvételt nyert a Színház – és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakára Nádasdy Kálmán osztályába, ahol 1963-ban diplomázott.

Színházi tevékenysége három nagy egységre bontható: Pécs, Gyulai Várszínház, Budapesti Nemzeti Színház.

Első szerződése az egri Gárdonyi Géza színházba szólította. 1965-ben a Pécsi Nemzeti Színház rendezője, majd 1975-től főrendezője. Munkásságának köszönhetően a színház „aranykorát” élte. Ebben az időszakban az élő magyar dráma egyik legfontosabb hazai műhelyévé vált, Sík Ferenc és Czímer  József dramaturg munkájának eredményeként.

Illés Gyula Tiszták 1969. decemberi ősbemutatója volt a kezdete annak a közös munkának, amely az írót a színház „házi-szerzőjévé” tette. Ebben az időszakban húsz magyar dráma bemutatójára került sor. – a teljesség igény nélkül – Örkény István, Hernádi Gyula, Garai Gábor, Csák Gyula, Páskándi Géza, Spiró György, Sárospataky István Táncpestis rendezése nemzetközi visszhangot kiváltó előadás volt.

A kortárs írók mellet a fiatal rendezőket indított el a pályán, Paál István, Karinthy Márton, Szegvári Menyhért, Konter László aki később évekig a színházunk igazgatója is volt.

1973 és1994 között a Gyulai Várszínház művészeti vezetője. Szívének „legkedvesebb gyermeke”. A magyar dráma műhelyévé és határon túli szerzők és rendezők bemutatkozásának helyszínévé tette a nyári színházat. Tevékenysége alatt fénykorát élte és nemzetközi hírűvé váltak programjai. Országos hírű művészek léptek föl. Akkor hívott határon túli művészeket, amikor az még „tiltott” volt. Nem írta ki a plakátra a neveket, de fellépési lehetőséget és gázsit adott a „turista útlevéllel” érkezőknek.

1982-től haláláig a Magyar Nemzeti Színház rendezője, ’91től főrendezője. Sík Ferencnek itt kezdett igazán meggyűlni a baja a politikával (bár már 1982-ben várományosa volt a Nemzeti igazgatói posztjának, de politikai döntésként végül nem ő kapta). Nevéhez fűződnek Sütő András drámáinak nagy sikerű bemutatói. 1983-ban megalakult az önálló Katona József Színház, a kulturális vezetés jóváhagyásával a színház „derékhadát” elvesztette, maradtak a nagy-öregek és az egészen fiatalok. Sík Ferenc olyan előadásokat rendezett, amelyekben a fiatalokat beépítette a társulatba (Romeo és Júlia), a korábbi betiltást követően elsőkén tűzte műsorraa Velencei kalmárt. Itt indult a pályája többek között Bubik Istvánnak, Kubik Annának, Funtek Frigyesnek, Kalocsay Miklósnak, Kováts Adélnak, Mácsai Pálnak, Peremartoni Krisztinának.

Időnként kirándult a film és TV világába. Imádta az élet élvezetéről szóló műveket, ennek köszönhető, hogy egyetlen mozifilmje Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. művének filmvászonra vitele volt (1978). TV filmeket is rendezett: Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér, Szirtes Jánossal, mint társrendezővel együtt TV filmet készített az Advent a Hargitán-ból.

A Jókai Színházban az Ő kezdeményezésére indult el 1992-ben Magyarország első vidéki felsőfokú színészképzője, a Regionális Színházművészetért Alapítvány Színiiskolája. A több névváltozáson és fenntartóváltozáson átesett SZÍNITANHÁZ növendékei képezik a társulat gerincét számos szakmai kitüntetés birtokosai.

Sík Ferenc „sajátos” reneszánsz személyisége volt a magyar művészeti életnek. Táncos múltjának „köszönhetően” nem bírta a zárt cipőt papucsban, derékig kigombolt ingben járt, oldalán az elmaradhatatlan „szimatszatyorral”, Nagyon ritkán lehetett nyakkendőben látni. Leginkább csak akkor, amikor munkásságát elismerő díjait vette át;

Jászai Mari-díj (1970)

Érdemes művész (1975)

Kiváló művész (1985)

Kossuth-díj (1994)

Magyar Örökség díj (2006) – posztumusz

Örökös tagja lett a Pécsi Nemzeti Színháznak, a Gyulai Várszínháznak, a Nemzeti Színháznak, végül, de nem utolsó sorban posztumusz az Állami Népi Együttesnek. Békés megye Önkormányzata díjat alapított a tiszteletére, amit minden nyáron Gyulán ítélnek oda és adják át.

A Jókai Színház tisztelegve emlékének, születése 80. évfordulóján róla nevezték el az Ibsen-ház egyik oktatótermét. Mellszobrát, Mladonyiczky Béla alkotását a Színházi Világnapon a Jókai Színház színpadán avatták fel. 2016-ban, a 85. évfordulón a korábbi Ibsen Stúdiószínházat  Sík Ferenc Kamaraszínházzá nevezték át.