Október közepén mutatja be színházunk A pillangók szabadok című Leonard Gershe-darabot Tege Antal rendezésében. Mrs. Baker szerepében Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművésznőt, Don szerepében Czitor Attilát, Jill szerepében Földesi Ágnes Villőt, Ralphként Laszkó Viktor színészhallgatót nézhetjük meg az Intimtérben. A főbb szereplőket és a rendezőt kérdeztem egy szeptemberi próba után.
Holló Jankó ritmusjátékra várja a gyerekeket. Kedves gyerekek! Bizonyára tudjátok már, hogy a Holló Jankó mese-tánc-játékban csodálatos zenével vár benneteket a színház. Játszotok már hangszeren? Tudtok zenélni? Vagy még csak tanulgatjátok? Biztosak vagyunk benne, hogy hamar belejöttök! Lássuk, vagytok-e olyan ügyesek, mint Holló Jankó muzsikása! Nézzétek meg a videót, csenjetek két kanalat a konyhából, és máris indulhat a zenebona! Ha már kellően gyakorlottak vagytok, és tökéletesen megy a ritmus, mutassátok meg nekünk, milyen tüzesen forgatjátok a zeneszerszámokat! Kérjetek meg valakit, hogy vegye fel videóra, és küldjétek el nekünk a hollojanko@jokaiszinhaz.hu címre 2020. október 15-ig hogy a zsűri is táncra perdülhessen örömében! A legügyesebb muzsikusok jutalma nem marad el! Játékra fel! Éljen a kaland!
Békéscsaba 2018-ban ünnepelte újratelepítésének 300. évfordulóját, erre az alkalomra írta Szente Béla Szárnyad árnyékában című történelmi játékát, amelynek 2019. január 18-ai ősbemutatójával a Jókai Színház köszöntötte városát. A nagy sikerű előadás után a darab immár könyvformában is olvasható. A dráma azoknak az első csabai lakosoknak állít emléket, akik a XVIII. század elején messzi földről elindultak ide, hogy új hazájukban szabadon gyakorolhassák evangélikus vallásukat és szlovákként boldogulhassanak magyar földön. Ráadásul nemcsak a város, hanem a Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet is 300 éves. A bemutató nagy sikert aratott, és a folyamatos érdeklődésre reagálva döntött úgy a szerző és a színházvezetés, hogy a darab könyvformában is megjelenjen. Az alkotók azzal a meggyőződéssel ajánlják a kötetet az olvasóknak, hogy a történelmi múlt, a családi legendák felidézése, az ősök története és a kettős évforduló jó alkalom a méltó emlékezésre, az elődök közösség- és templomépítő erejének, az őket erősítő hit és szolidaritás felmutatására. A szépirodalom, a történelmi színjáték, a tények és a legendák mind hozzájárulnak a múlt, a hagyományaink jobb megismeréséhez, nemzeti öntudatunk, hovatartozásunk erősítéséhez. A könyv ismeretterjesztőnek is értékes, szórakoztató, és nemcsak a múltat egyre inkább értékelő idősebb nemzedék számára fontos olvasmány és színházi élmény, hanem a fiatalabb korosztályoknak is élvezetes és hasznos, világnézetük, nemzeti identitásuk számára meghatározó. A jelenkornak mindig kötelessége az emlékezés és a múltbéli értékek felmutatása, különösen azé a múlté, azoké a gyökereké, amelyek a Békéscsabára ma is jellemző különböző népcsoportok, nemzetiségek példás együttélését jellemzik. A reprezentatív kiadvány tartalmazza Szente Béla Szárnyad árnyékában című színművén kívül a szerző történeti tanulmányát, jegyzeteit, valamint a szerkesztő, Niedzielsky Katalin a darabbal, az évfordulókkal és az újratelepítéssel kapcsolatos interjúit és színházi kritikáját. Előadásfotók, történeti illusztrációk és portrék gazdagítják a könyvet, amely az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával a gyulai Dürer Nyomdában készült, a tervezője Barabás Ferenc tipográfus.
Pierre Chesnot Hotel Mimóza című vígjátékának bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház. A fordulatos komédiát Katkó Ferenc rendezésében láthatja majd a közönség novembertől. A darab sajtónyilvános olvasópróbáját október 6-án tartották a Jókai Szalonban. Történet: Ezt a hotelt nem lehet semmilyen útikönyvben megtalálni. Nem azért, mert egy sikeres francia író, Pierre Chesnot a keresztapja, hanem mert eredetileg sem létezik. Ezt hirtelenében a darab filmrendező főhőse, Moncey úr találta és mint ötlet évekig remekül be is vált, ugyanis mit sem sejtő hitvesét azzal áltatta, hogy filmezés alatt mindig itt száll meg. Azonban a szép nevű tengerparti szálló, valójában családi villa, amelynek legfőbb vonzereje egy csinos hölgy, akivel hősünk meghitt viszonyba keveredik, köszönhetően annak, hogy a férjet – aki egy tengeralattjáró kapitánya –, munkája mindig hónapokra elszólítja hazulról! … Igen ám, de egy szép napon a rendező felesége unalmában elhatározza, hogy meglátogatja férjét ebben a „sokat dicsért panzióban.” … A párnak a repülőgép érkezéséig gyorsan határoznia kell: vagy a botrány vagy… és Moncey – nemhiába rendező – ötletére villámgyorsan létrehoznak egy szállodát, itt-ott átalakítva a családi otthont, kirakva a Hotel Mimóza feliratot, a háziasszonyt pedig a hotel tulajdonosává, portásává, szakácsnőjévé téve. Csakhogy ennek következményei vannak. Ugyanis „szállóvendégek” érkeznek… a pánik nem sokat késik… ahogy a feleség se, sőt a kapitány is váratlanul hazaérkezik… De a zseniális rendező nem fogy ki az ötletekből és „rendezni kezd”… A Hotel Mimóza fordulatos komédia, amiből nemrég film is készült, Párizs és Franciaország színházai után már eljutott többek között Londonba, Prágába, Berlinbe, Bukarestbe is. A darab olvasópróbáján Katkó Ferenc elmondta: megpróbálnak egy olyan ál-helyzetet teremteni a színpadon, ami valóságosnak hat. A történet szerint egy tévés rendező szeretőjével éli mindennapjait, feleségének pedig azt hazudja, hogy forgatási helyszíneket keres és különböző hotelekben lakik. Ez a történet működik is, egészen addig, míg a feleség azt nem mondja, hogy repülőre száll és meglátogatja a hotelben. A férj, hogy szeretőjével le ne bukjanak, kitalálja, hogy a villából, ahol lenni szoktak, egy hotelt alakítanak ki – így szeretné megőrizni egyszerre házasságát és szeretőjét is. A hotelben viszont előbb-utóbb felbukkannak a vendégek, és elindul egy teljes kavarodás a történetben. – Megpróbáljuk ezt a kamuhotelt annyira valóságossá tenni, hogy egy idő után mi nézők is azt higgyük, hogy ez tényleg egy szálloda. Mindenképpen a mai korban szerettük volna ezt elhelyezni. Ami a díszletet illeti, egy nagyon hangulatos francia riviérai villát próbálunk a színpadra vinni. A jelmezeknél pedig fontos szempont, hogy mindenképp maiak legyenek, de mindegyikben legyen egy pici csavar. Azt gondolom, hogy senki sem százas ebben az darabban, nem is próbálunk meg erre rájátszani, hanem a jelmezek segítségével szeretnénk ezt egy picit kiemelni – fogalmazott a darab rendezője. Katkó Ferenc hozzátette: mivel csak egy hónap van az előadásig, így a próbafolyamat feszített lesz, de ebben a helyzetben örülnek, hogy dolgozhatnak, hiszen a járványhelyzet miatt kiamaradt az elmúlt fél év. Hangsúlyozta: örül neki, hogy gőzerővel működhet a színház, és szerencsére nézők is vannak. A darab bemutatója november 6-án lesz a Sík Ferenc Kamaraszínházban.
Koprodukció a Viharsarok Táncszínházzal Szabó Attila – ifj. Mlinár Pál – Lovas Gábor: Holló Jankó mágikus táncjáték ŐSBEMUTATÓ Az azonos című magyar népmese alapján írta: Szabó Attila Zene: Lovas Gábor Holló Jankó Gáspár Bendegúz Erzsók anyó Nagy Erika Corax, a trónbitorló Mlinár Péter Lóri Vajda ifj. Mlinár Pál Babusa, a cigányasszony Veselényi Orsolya Korpusz Mlinár Zsuzsa Kordélia Nemcsényi Aliz Korina Földes Roxána Acsar Oláh Dániel Anna Kis Anna Borbála Cinka Tóth Luca Bangó Vig Péter Ügyelő: Kadelka László Díszlet: Lenkefi Zoltán Jelmez: Mlinár Péter Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka Koreográfus – Rendező: ifj. Mlinár Pál Olvasópróba: 2020. augusztus 18. (a Balassiban) Próbák: a Balassiban Főpróbák a színházban: 2020. október 5-től Bemutató előadás: 2020. október 12.
A Holló Jankó ősbemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház és a Viharsarok Táncszínház. A mesejáték a magyar népmesék formavilágát a néptánc segítségével állítja színpadra. A Holló Jankó című klasszikus népmesét sokan ismerik. Ifj. Mlinár Pál szerzőtársával, Szabó Attilával ezt szerette volna feldolgozni és színpadra állítani táncos formában. A darab rendezője elmondta, az alaptörténethez is hozzányúltak, és igyekeztek a mai gyermekek számára érdekesebbé tenni azt. A cselekmény egy mágikus-varázsos világban játszódik, és az egészet a varázslatok, a mágiák, és az átok jellemzi – fogalmazott Mlinár Pál. A rendező hozzátette, hogy a darab kortalan, így mindenkinek bátran ajánlja. – Vannak olyan jelenetek, amelyek elsősorban a kisebbeknek szólnak, vannak olyan lazább, poénosabb, viccesebb részek, amelyeket inkább a fiatal közönség értékel, és vannak benne olyan mély, rejtett mondanivalók, ami talán a felnőtteknek is sokat ad. Nagy Erika színművész arról beszélt, nagyon szereti a népmeséket; a népi világ mindig közel állt hozzá. – A darab attól különleges, hogy egy kicsit más a feldolgozása, mint az eredeti mesének, és egy kicsit át van hozva a mai világba, a mai korba, csodálatos látványvilággal, technikával. Ez is a szeretetről szól, a szeretetet hangsúlyozza. Azt gondolom, hogy a mai világban ez a legeslegfontosabb ajándék, amit adhatunk és közvetíthetünk. Könnyen azonosulni tudott a szerepével Gáspár Bendegúz. A Holló Jankót alakító táncos kiemelte, ebben a darabban is a jó felülkerekedik, és végül győz a gonosz felett. A jelmezekért Mlinár Péter felel, aki maga is táncol a darabban. Mint mondta, egyrészt nehezebb így, mert dupla terhet jelent, másrészt azonban könnyebbség is, hiszen egy táncos darabnál a jelmeztervezőnek nagyon fontos figyelembe vennie, hogy a jelmezekben nemcsak állni kell, hanem mozogni is. A jelmezek nagyban meghatározzák a mozdulatokat, illetve a karaktereket is. A Holló Jankó ősbemutatója október 10-én lesz, a Jókai színház nagytermében.
Október közepén mutatja be színházunk A pillangók szabadok című Leonard Gershe-darabot Tege Antal rendezésében. Mrs. Baker szerepében Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművésznőt, Don szerepében Czitor Attilát, Jill szerepében Földesi Ágnes Villőt, Ralphként Laszkó Viktor színészhallgatót nézhetjük meg az Intimtérben. A főbb szereplőket és a rendezőt kérdeztem egy szeptemberi próba után. – A Jóccakát, anya után egy újabb szülő-szerep talált rá Kovács Editre. Abban a történetben rosszra fordulnak a dolgok. Hogyan lehet ezt megélni? Mit gondolsz erről az anyaszerepről? Kovács Edit: Ebben az életkorban már megtalálják az embert az anyaszerepek. Mindenkinek van egy életútja, számomra az az izgalmas, amikor olvasom a darabot, és elkezdem fölfejteni. Mi az igazsága ennek a nőnek? Fontos, hogy egyszer szembe tudjon nézni a saját döntéseinek a következményeivel. Minden anya jót akar a gyerekének, de nem biztos, hogy az a jó a gyereknek is. A szerep formálása közben jobban meghallom a témába vágó történeteket: hogyan jut el a fogyatékkal élő gyerekét nevelő anya a tagadásból az elfogadásba. Hogyan gyászolja el a jövőképét a játszótéren az anya, aki azon gondolkodik, hogy fog élni a gyereke akkor, amikor már ő nem lesz. S közben a játszótéren is milyen sok problémát kell megoldania egy autista gyerekkel. Hogyan tanulja meg kezelni a konfliktusokat? Mindezek gazdagítják a szerepeket, mélyítik a figurát. – Jill színésznő akar lenni, Mrs. Baker meg akarja tartani a fiát – de mit akar Don? Czitor Attila: Önállóságot! El akarja vágni a köldökzsinórt, úgy érzi, elég idős már hozzá. Szabad és önálló akar lenni, kiszakadni a túlféltő családi szeretetből. Találkozik Jill előtt egy lánnyal, aki „felnyitja a szemét” (milyen szimbolikus ez a darab szempontjából), lakást vesz, és egyezséget köt az anyjával, hogy két hónapig hagyja egyedül boldogulni. Ebből, az anya miatt, egy hónap lesz. Bizonyítani akar, gitározni, teljes életet élni, de időközben rájön, hogy ez nem ennyire egyszerű, hogy szüksége van a segítségre. Nem feltétlenül fizikális értelemben, hanem érzelmileg. – Milyen lány ez a Jill? Földesi Ágnes Villő: Nagyon érzékeny, de ezt szélsőséges viselkedéssel leplezi. Szertelenséggel próbálja elrejteni a mélységét. Számunkra viszont nem feltétlenül számít, ki ő, és honnan jött, vagy hogy merre tart – látszólag céltalanul sodródik, és csak úgy „történnek” vele a dolgok. Nála az a lényeg, hogy ott és akkor találkozik ezzel a fiúval, ez pedig olyan érzelmi lavinát indít el benne, ami megrengeti az addig szabadnak és biztosnak hitt elveit. Tege Antal: 1969-ben lázad a világ. Don és Jill különböző társadalmi osztályból érkeznek, de az érzelem keresztülvágja magát a korlátokon. Ma este döntenek. -Volt róla szó, hogy modernizáljátok a darabot. Mit gondoltatok róla? Miért marad mégis a hatvanas években? Tege Antal: Felejtsük el! A mai világban hatványozódik ez a probléma. Ma sok fiatal harmincéves kora körül hagyja ott a szülői házat. Megpróbáltuk a mi korunkba helyezni. Meghúztuk… lett egy társadalmi beszélgetés az életről. Maradtunk az eredetinél. – Milyen rendezői elvekkel vágtál a munkába? Tege Antal: Természetesen van rendezői koncepcióm, de kíváncsi vagyok a kollégáim véleményére, ötleteire is. – Az előadást az Intimtérbe hirdettük. Most itt ülünk – szinte karnyújtásnyira fogtok játszani. Milyen előadást fogunk látni? Czitor Attila: Sokat játszottunk már közel a nézőkhöz. A vélemények megoszlanak: van, aki izgalmasnak találja ezt, van, akit feszélyez. Az Intimtér elnevezés világossá teszi: olyan előadás születik, mely nem csak a játszóktól, de a befogadóktól is intimitást követel. Kovács Edit: A színháztörténet ismer olyan előadásokat, amelyek játszótársként tekintettek a nézőre. Időről időre előkerül ez, hogy megpróbálják bevonni az előadásba a látogatókat. A közönség többsége azt szereti, hogy hagyják őt békén a nézőtéren. Nekünk is nehéz, hogy két méterre ül a néző. Tege Antal: Komoly is, könnyed is lesz az előadás. Az Intimtér most egy tetőtéri hippilakás, füstölővel, illatokkal, ízekkel. Látva a berendezett Intimteret, megismerve a színészek elképzeléseit, biztos vagyok benne, hogy A pillangók szabadok méltó lesz a közönség figyelmére. El kell jönni, meg kell nézni! (Szilágyiné Szabó Ágnes)
A Holló Jankó című mágikus táncjáték ősbemutatójára készül szombaton a Jókai színház és a Viharsarok Táncszínház. A mesedarab főpróbáján elhangzott, a társulat a táncosokkal együtt a magyar népmesék formavilágát és nyelvezetét állítja színpadra a néptánc segítségével. Ifj. Mlinár Pál, a darab rendezője elmondta, mikor elkezdték Szabó Attilával az eredeti népmesét színpadra írni, a jól ismert történetből egyszer csak egy új köntösbe bújtatott népmesei motívumokkal átszőtt mágikus történet kerekedett. Ugyanakkor az egységes népművészeti hatás érdekében a táncok a magyar néptánc mozdulatvilágából építkeznek, illetve a jelmezek és a díszlet ugyancsak a népművészeti motívumok forma- és színvilágát követik. A mesejáték díszletét Lenkefi Zoltán tervezte, aki olyan miliőt hozott létre a színpadon, amely együtt változik, mozog a szereplőkkel. A jelmezeket Mlinár Péter álmodta meg, aki elárulta, a 14 szereplőn 34 öltözet jelenik meg alig egy óra alatt, és valamennyin felfedezhetőek lesznek a szereplők jellemzői. Ez igaz a zenére is, melyet Lovas Gábor komponált. – A szereplőknek saját dallamaik vannak, Jankónak például a fafúvósok, míg Coraxnak a szaxofon, klarinét adja vissza jellegzetes karakterét – avatott be minket a zeneszerző. Az újragondolt népmesét október 10-től láthatja majd a közönség.
Október közepén mutatja be színházunk A pillangók szabadok című Leonard Gershe-darabot Tege Antal rendezésében. Mrs. Baker szerepében Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművésznőt, Don szerepében Czitor Attilát, Jill szerepében Földesi Ágnes Villőt, Ralphként Laszkó Viktor színészhallgatót nézhetjük meg az Intimtérben. A főbb szereplőket és a rendezőt kérdeztem egy szeptemberi próba után. – A pillangók szabadok a leírása alapján nagyon is komoly kérdésekről szól. A szülőkről való leválás, a gyerekek szabadon engedése a téma, és az, hogyan boldogul egy ember, ha fogyatékkal él. Egyik sem tréfadolog, egyes színlapokon mégis komédiának hívják. Nálunk Békéscsabán lírai játékként hirdetjük, másutt drámának titulálják. Hogy is van ez? Tege Antal: Nem zárja ki egymást mindez. A pillangók szabadok komoly társadalmi problémákról szól. Amerikában ezt ilyen köntösben tálalják, valós gondokat könnyeden visznek színpadra. Czitor Attila: Ha megnézzük Neil Simont és a többi amerikai bulvárszerzőt, a szereplőik hétköznapi figurák: emberiek maradnak, bármiféle tragédia árnyékolja is be az életüket. Ezek az írók értenek hozzá, hogy a humor forrásaként értelmezzék ezeket a helyzeteket, anélkül, hogy banálissá, silánnyá tennék őket. Tennessee Williams és Arthur Miller darabjaiban szintén van humor – éppen úgy kerekek ezek a darabok is. Csehov is úgy írta meg a drámáit, hogy vígjátékként adják elő. Kovács Edit: Az életben is borzasztó fontos, hogy az embernek legyen humora, azért alkalmazza a bulvárszínház a humort, hogy minél közvetlenebbül fogalmazza meg a problémát. Az sem mellékes, hogy könnyebben beül a néző, hiszen egy humorosabb darab befogadhatóbb a számára, mélyülnek a gondolatai, jobban ráismer a saját élethelyzeteire, jobban megérti, hogyan is viszonyuljon a saját életéhez. Földesi Ágnes Villő: Humor alatt nem harsányságot értünk. Összetett, árnyalt, egymásra épülő jelenetek követik egymást a darabban. A néző számára megmosolyogtató, máskor pedig szívszorító lehet majd mindaz, amit tapasztalnak, ha velünk utaznak. Ezt a folyamatos kettősséget felépíteni kihívás belülről. Tege Antal: A jó bulvár, az mentes az ócskától. Ennek az előadásnak nagyon élőnek kell lennie, finom egyensúlynak kell létrejönnie – itt lehetnek a buktatói. Kovács Edit: Minden kornak megvan a maga bulvárja. Nem nemzeti kérdéseket, hitet, filozófiát boncolnak ezek a művek, hétköznapi voltuk miatt lenézik őket, holott a bulvár az, ami felvállalja a mindennapi problémáinkat. Elgondolkodtat, rádöbbent, miben is élünk. – A darab plakátján a három, érzékszerveit „megtagadó” buddhista majom parafrázisa látható: Mrs. Baker nem hall, Don nem lát, Jill pedig nem beszél. Mennyire vegyük ezt komolyan? Tege Antal: Szó szerint értendő! Az anya nem akarja meghallani a fiát, a lány szavakkal nem vállalja fel a valós érzelmeit, a fiú pedig vak. Az volt a cél, hogy felkapja a fejét a néző. Kifejezéstelen arcokat lát egyszerű háttér előtt. Valami hiányzik belőlük. Kovács Edit: Nagyon nehéz a plakáton megfogalmazni valamit úgy, hogy a néző érdeklődését felkeltse a sok vizuális inger között. Tege Antal: Az eredeti, 1972-es képen a végkicsengés van: a lány a fiú haját vágja. Mi a történet elejét szerettük volna képszerűvé tenni. (Folytatása következik…) (Szilágyiné Szabó Ágnes)
Kedves gyerekek! Bizonyára tudjátok már, hogy a Holló Jankó mese-tánc-játékban csodálatos zenével vár benneteket a színház. Játszotok már hangszeren? Tudtok zenélni? Vagy még csak tanulgatjátok? Biztosak vagyunk benne, hogy hamar belejöttök! Lássuk, vagytok-e olyan ügyesek, mint Holló Jankó muzsikása! Nézzétek meg a videót, csenjetek két kanalat a konyhából, és máris indulhat a zenebona! Ha már kellően gyakorlottak vagytok, és tökéletesen megy a ritmus, mutassátok meg nekünk, milyen tüzesen forgatjátok a zeneszerszámokat! Kérjetek meg valakit, hogy vegye fel videóra, és küldjétek el nekünk a hollojanko@jokaiszinhaz.hu címre 2020. október 15-ig hogy a zsűri is táncra perdülhessen örömében! A legügyesebb muzsikusok jutalma nem marad el! Játékra fel! Éljen a kaland!
Földváry Miklós István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa volt az első tanár a Mindentudás Színházi Egyeteme képzeletbeli katedráján az idei őszi félévében. Nagy számú érdeklődő előtt beszélt a Biblia szimbólumairól, nyelvi hatásairól. A színházértő közönség 2020. november 02-én Újváriné dr. Illés Máriát hallgathatja meg, előadása: Omnia vincit… Érzelem és hatás Händel Rinaldo című operájában. Beszélgetőtársa Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművésznő, a sorozat háziasszonya lesz. Jegyek ingyenesen igényelhetők teátrumunk jegyirodájában.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
2025/2026-os évad Studio Előadásai - Békéscsabai Jókai Színház
0 0
2025/2026-os évad Gyerek Előadásai - Békéscsabai Jókai Színház
2 0
2025/2026-os évad - Békéscsabai Jókai Színház
1 0
A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház
5 0
Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)
3 0
Legjobb barátnők - Békéscsabai Jókai Színház
3 0
