Skip to content

Bérletes előadásainkra jegyek is válthatók. Részletek: jokaiszinhaz.hu/GYIK
Menu
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Image Youtube
JEGYVÁSÁRLÁS
Kiemelt

Június 19-én kezdődik a Csabai Nyár rendezvénysorozat

by Szilágyiné Szabó Ágnes Szilvia
2025.05.07.
Kiemelt

Tizennégy új bemutatót tervez a 2025/2026-os évadban a Békéscsabai Jókai Színház

2025.04.30.
Kiemelt

Fatia Negra

2025.05.22.
jelnarkep1b

Liliom – jelelt és narrált előadás a Jókai Színházban

Molnár Ferenc Liliom című előadását narrációval és jeltolmácsolással mutatták be a Békéscsabai Jókai Színházban október 17-én, illetve 24-én. Az esélyegyenlőség jegyében a teátrumban 2012 óta segítik a kommunikációban akadályozott emberek színházi élményhez jutását. A látássérültek megkapják az előadás szinopszisát Braille-írással, valamint a díszlet, a jelmezek, a koreográfia, a karakterek és az előadás rövid történetét. Részt vehetnek interaktív kulisszajáráson, ahol megérinthetik a díszletelemeket, kellékeket, jelmezeket, továbbá az előadás alatt fülhallgatókon hallgatják a narrátort. A siket és nagyothalló nézők számára jeltolmácsolás teszi lehetővé a teljesebb színházi élményhez jutást, a jeltolmács nemcsak a szöveget, hanem érzelmi, hangulati árnyalatokat is közvetít. A Jókai Színház számára fontos küldetés, hogy a fogyatékossággal élők minden tekintetben azonos eséllyel élvezhessék az előadásokat, a program fő szervezői Komáromi Anett és Tarsoly Krisztina színművész, valamint Vörös Zsolt jelnyelvi tolmács. Tevékenységük elismeréseként 2016-ban Komáromi Anett és Tarsoly Krisztina Békéscsaba ifjúságáért kitüntetést vehetett át a város vezetésétől.                                                                      Fotó: Ignácz Bence/A-Team  

Tovább
img_8588

Drámai sorsok happy enddel

A tündérlaki lányok sorsa drámai, a történet mégis happy enddel végződik. Heltai Jenő színjátéka családi bonyodalmak egész sorát zúdítja ránk, feszültségben, izgalomban köt a színpadhoz két órán át. De minek a sok érzelmi vihar, szenvedélyes szócsata, ha minden marad a régiben?! (Niedzielsky Katalin kritikája) Majdnem minden. Tény, hogy cselekményekben nem annyira gazdag Heltai műve, sok minden nem történik a színpadon; ami mégis, az inkább csak a szereplők beszélgetéseiből derül ki, majd később a nézők lelkére, gondolataira hathat. Látványos felütéssel kezdődik a Békéscsabai Jókai Színház előadása, Tege Antal rendezése. Mint valami revüműsorban, úgy vonulnak fel a szereplők, rögtön világos mindenkiről, hogy ki kicsoda, és hogy mindenkinek megvan a maga baja. A drámai feszültséget a poénos szöveg, a karikatúrába illő figurák, a markáns koreográfia ellensúlyozza; mindezt még külön erősíti a jelenetek kapcsolására vagy szétválasztására előadott egy-egy sanzon, sláger.     A kissé lebegő díszlet – az ajtók, ablakok össze-vissza a légtérben – a kiszolgáltatottságra, az idő múlására, a gyors változásokra utalhat. Érdekes, hogy a nagy színpadon belül kisebb, külön-külön megvilágított helyeken játszanak a színészek, a többiek sötétben, de a színpadon maradnak.   A 2019-2020-as évadot nyitó premier a Sík Ferenc Kamaraszínházban értékes, emlékezetes előadás, ami nemcsak kellemesen szórakoztat, hanem rendesen el is gondolkodtatja a nézőt; leginkább arról, hogy a gyorsan változó világban évszázadok óta uralkodnak a régi erkölcsi dogmák, a látszat, az érdekérvényesítés, a polgári előítéletek, az álszentség. Boriska színésznő, aki eltartja három lánytestvérét és édesanyjukat, eladja magát egy gazdag bárónak. Fontos a jólét fenntartása, egyik húga férjhez meneteléhez kér sok pénzt, a másik, hogy állást kapjon, olyan szívességet, ami a színésznőcskének nem lehet probléma. Fokozza a bonyodalmakat, hogy Boriska megismeri az igazi szerelmet, úgy érzi, megérdemli, hogy saját boldogságára is gondoljon. A nézők drukkolnak, de Boriska nem vált, sőt még meg is magyarázza, hogy mégsem volt igaz szerelem, Pázmán meg egyszerűen eltűnik a színről… Közben a dráma a legkisebb lány lelkében zajlik tovább, Sári viselkedik leginkább felnőttként, úgy próbálja nővérét „megmenteni”, és a családi jólétet fenntartani, hogy felajánlja magát a bárónak. „A Lajos” érdeme, hogy ebből a viszonyból szerencsére nem lesz semmi. Heltai olyan gondosan bánik szereplőivel, hogy a mese végére mindenkinek elrendezi a sorsát, és ezt az idilli lekerekítést sugallja az előadás is. Boriska és az öregedő báró szerelmet vall egymásnak, így válik a korábbi rabszolgaság, üzlet, kényszer, áldozat őszinte vonzalommá; teljes a béke, a felmentés, a megbocsátás. Olgának van állása, Manci férjhez megy, és anyuka is élhet tovább jólétben. Egyedül Sári tűnik kicsit szomorúnak, a terve kudarcot vallott, de neki vigaszként ott a fiatalsága.   Szeretem a hangulatos, beszélgetős darabokat, jobban, mint a sok futkosást, ajtócsapkodást. Nem bánom, sőt szeretem, ha legalább annyiszor szorongatja a torkomat a sírás, mint ahányszor jókat nevetek. A tündérlaki lányok ilyen előadás, megérint és emlékezetes marad, elgondolkodtat az emberi kapcsolatokról, az együttéléshez szükséges kompromisszumokról, az áldozatvállalásról, őszinteségről és képmutatásról. Tege Antal rendező kiváló csapattal dolgozott, Heltai százéves színjátékát elsősorban a színészi alakítások teszik ma is élvezetessé és emlékezetessé. Özvegy Bergné szerepében Fehér Tímea nem a négy eladó lány anyját, inkább a számítós asszonyságot domborítja. Boriska összetett figuráját Liszi Melinda alakítja szenvedélyesen, meggyőzően. A legdrámaibb figura, aki óriási fejlődésen megy át amíg rádöbben, hogy nem „A Lajos” rabszolgája, hanem a családjáé, hiszen mindannyian elvárják tőle az áldozatot, a szolgálatot. Olga (Boldog Ágnes) és Manci (Földesi Ágnes Villő) anyjuk oldalán áll, követelődzik, nem sok együttérzés szorult beléjük. A szerető testvért Nádra Kitti alakítja Sári szerepében, a legkisebb lány viselkedik leginkább felnőttként, látja a helyzet lényegét, szépen kapcsolja össze a kislány és a nő közti lavírozást. A bankár, báró figurájában a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula mértéktartó, elegáns, Boriskával szemben a darab végén szenvedélyes szerelmes, Sárival szemben bölcs, megfontolt, felelős apaként viselkedik. Pázmán Sándor (Gulyás Attila) szerelmével felnyitja Boriska szemét, kezdetben mintha harcolna is érte, azután kissé érthetetlen, hogy miért adja fel, de ezt Heltaitól már nem tudjuk megkérdezni. Petrencey, a tornatanár (Manci kérője) markáns érdekfigurát formál, jól beleillik a családba, ugyanakkor Szabó Lajos a legtöbb humort, karikatúrát viszi a szerepbe. Három színihallgató, Márki Szabina, Fónagy Jázmin és Szász Borisz kap lehetőséget az előadásban. A különleges „osztott” színpadot, a látványos, hangulatos, egyszerre költői és elidegenítő díszletet Egyed Zoltán tervezte. Az elegáns, ízléses, korhű jelmezek Kiss Kata munkáját dicsérik.   Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM      

Tovább
t-53

Tündéri – és az aradi együttműködés állomásai

Theodora Herghelegiu Tündéri című minimál-szürreál musicaljét láthatta október 18-án a csíkszeredai közönség. Az Aradi Kamaraszínház és a Békéscsabai Jókai Színház közös produkciója a 13. alkalommal megrendezett Nemzetiségi Színházi Kollokviumon vendégszerepelt. A Tündéri című román kortárs dráma bemutatóját a 2013-14-es évadban tartotta a Jókai Színház, az előadást Tapasztó Ernő rendezte. A darab azóta több nemzetközi színházi fesztiválon kapott elismerést, elnyerte a legjobb rendezés díját, megkapta a legjobb előadás, a legjobb díszlet díját, 2017-ben a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján különdíjban részesült. A produkciónak nemcsak a műfaja különleges, hanem a témája is: két férfi egyensúlyozása a világ és a túlvilág között, a bezártság útvesztőjében, végül egy álomvilágba menekülés lehetőségét kínálja fel, mint túlélési esélyt. A főbb szerepeket Harsányi Attila, Tege Antal és Éder Enikő játssza. Tege Antal elmondta, hogy az előadást nagyon jól fogadta a csíkszeredai közönség; a fesztiválon komoly szakmai publikum látta, kritikusok utána szakmai megbeszéléseken vesznek részt, de a helyi nézők is szívesen látogatják a darabokat. A Tündérit utoljára két éve játszották, ezért a seregszemle előtt több próbára volt szükség. – Ennyi idő után újra elővenni egy darabot tulajdonképpen nehéz, de a Tündéri végtelenül könnyedén jött vissza, pedig nem sok előadást adtunk belőle. Hihetetlenül szeretjük, és fontos, hogy annak idején nagyon jó próbaidőszakunk volt – mondta a Jókai Színház művésze. Az aradi és a békéscsabai együttműködés most már egész komoly múltra tekint vissza. Tege Antal sorolta a címeket: a Tündéri után jött a Sonkamenüett 2016-ban, majd Tom Stoppard darabja, a Rosencrantz és Guildenstern halott, amit a Vénusz nercben követett idén februárban. A két színház együttműködése, illetve a művészek több közös munkája emlékezetes produkciókat hozott létre. Az együttműködés szép példája a Szórvány Kulturális Karaván elindítása, amit az Aradi Kamaraszínház áprilistól a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósított meg. Ennek keretében 11 magyarlakta településre vittek el színházi előadást, Móricz Zsigmond A Zördög című három egyfelvonásos darabját, illetve Szente Béla – Gulyás Levente A kolozsvári bíró című zenés mesejátékát. Interaktív foglalkozásokon Tege Antal a legkisebbeket avatta be a színház különös világába. Legközelebb október 28-án 19 órától Az erdélyi líra 100 éve címmel verses szeánszra várja Éder Enikő, Tapasztó Ernő, Harsányi Attila és Tege Antal a vers- és színházszerető közönséget az Aradi Kamaraszínházba, ahol az elmúlt 100 év erdélyi költészetéből adnak elő verseket. Niedzielsky Katalin Fotó: A-TEAM

Tovább
lisz1b

Liszi Melinda a legjobb versmondó

Két hasonló című előadás vitte a pálmát a 19. Kaleidoszkóp VersFesztiválon a Váci Dunakanyar Színházban. A Varidance Társulat „Verslábak, ha táncolnak” című költészeti tánc show-ja és az E-mancik Társulat négy színésznőjének „Verslábak neccharisnyában” kortárs női darabja lett a versszínházi kategória megosztott győztese. A színészek között Liszi Melinda (Békéscsabai Jókai Színház) versmondása bizonyult a legjobbnak. A nem hivatásos versmondók közül Péter Lea (Óbecse, Vajdaság-Szerbia) lett a győztes, míg junior kategóriában a KaleidoszKópé-díjat Wéber Alíz (Szekszárd) kapta. Versfilmesként Ledő Barnabás (Budapest) kapta a győztesnek járó elismerést. Már a nyári Bujtor István Filmfesztiválon különdíjat kapott Ledő Barnabás Kísértet című alkotása, Weöres Sándor azonos versének megfilmesítése, de a győzelem nem volt borítékolható, mert nagyon sok jó alkotás bejutott a fesztivál döntőjébe. Idén először versenyeztek profi színészek és előadóművészek is versmondásban, akik egyénileg neveztek a VersFesztiválra, s a nem hivatásos versmondókkal együtt, de külön kategóriában léptek színpadra a népes közönség előtt. A 19. Kaleidoszkóp VersFesztivál előadásai idén egytől-egyig ingyenesek voltak, s láthatóan hatalmas érdeklődés övezte a fesztivál minden szegmensét. A VersFesztivál döntős alkotásait két zsűri szemlézte. Az Uray Péter rendező, koreográfus, egyetemi művész tanár, a POSZT válogató zsűri tagja, Kiss László Csokonai-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke és Takács Bence Kazinczy-díjas előadóművész, az MMA ösztöndíjasa, televíziós műsorvezető alkotta grémium döntött a versszínházi előadásokról. A versmondás díjait két korábbi Kaleidoszkóp-díjas, Bakos-Kiss Gábor, a Nemzeti Színház tagja, a Váci Dunakanyar Színház művészeti vezetője és Borbély Sándor színművész, tavalyi győztes, valamint két Radnóti-díjas alkotó, Király Erika versmondó és Wiegmann Alfréd rendező, az Első Magyar Versszínház művészeti vezetője ítélte oda a legjobbaknak. A fesztivál házigazdája Kis Domonkos Márk, a Váci Dunakanyar Színház igazgatója volt, aki Lutter Imre fesztiváligazgatóval közösen celebrálta az előadásokat, és adták át a 2019. évi Kaleidoszkóp-díjakat. A fődíjak mellett számos különdíjat is kiosztott a zsűri: versmondásáért a hivatásos művészek között Kakasy Dóra és Szirmai Melinda színművészek, Pál Péter, a Kaposvári Egyetem színészhallgatója és Szentpéteri Eszter, a TV2 műsorvezetője, a nem hivatásos versmondók közül Vanderlik Boróka Sára, Fábry István és Fási Barnabás, a junior versmondók között Szilágyi Ábel és Kerékgyártó Viktória. Versszínházi előadásáért különdíjban részesült a Soproni Petőfi Színház Mindörökké Júlia című előadása, Németh Ervin művének Pataki András által rendezett színpadi adaptációjaként, és a Simorág TánCirkusz Manómeséje a színpadi akrbata és cirkuszi elemek alkalmazásáért. A legjobb férfi színész különdíját a Zichy Szín-Műhely ADYnemADYde című, Dolmány Attila rendezte kísérleti előadásában kapta Tzafetás Roland, a legjobb színésznőnek járó különdíjat Szemerédi Bernadett vehette át Petőfi Útirajzok előadásában, Jánosi Ferenccel nyújtott alakításáért. Ugyancsak különdíjat kapott Mercs János, a Debreceni Csokonai Színház tagja Babits Mihály Jónás könyve előadásában nyújtott erőteljes színpadi jelenlétéért. A versfilmes mezőnyben különdíjat vehetett át Gasparovszky Tibor, Jávor Lilána, Barna Vivian és Molnár Blanka: Árnyék alatt című versfilmjéért, Szalay Tímea A macska című Weöres Sándor-adaptációja, és Keil Adelaida Sába filmje, Arany János: Vörös Rébék című balladája alapján.    

Tovább
2osszb

Szécsi Pál és Domján Edit legendás szerelme

November 22-én mutatja be a Jókai Színház az idei évad első stúdiódarabját, Csikós Attila Két összeillő ember című zenés játékát. A mű témája a tragikus sorsú művészpár, Szécsi Pál és Domján Edit szerelme. A próbafolyamat hetek óta tart. Szécsit megszemélyesíteni Nagy Róbert szerepálma volt, Seregi Zoltán, a színház igazgatója pedig segített a megvalósításában. A kétszereplős darabban Domján Editet Komáromi Anett játssza, az előadást pedig Tarsoly Krisztina színésznő rendezi. A dalok nagy része élőben hangzik el zongorakísérettel a teátrum első emeletén található Sík Ferenc Teremben. Nemcsak a két művész lángoló, mindent felperzselő szerelme volt rendkívüli, minden bizonnyal az előadás is az lesz. Tarsoly Krisztina így nyilatkozott a készülő produkcióról: „Ez a rendezői alkotási folyamat örömjáték nekem a kollégáimmal, és bízom benne, hogy az előadás minden néző szívéhez-lelkéhez elér majd." Fotó: Rácz Attila  

Tovább
plakat_tizennyolc_lapos_a3

Tizennyolc – történelem más megközelítésben

A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház vendégjátékát láthatta a közönség a Sík Ferenc Kamaraszínházban október 21-én este. Andrási Attila: Tizennyolc című darabjának előadását a szerző rendezte. A vendégelőadás különösen a történelmi darabok kedvelőinek nyújtott maradandó élményt. „A magyar nemzet történelmének nagyon sok meghatározó dátuma van, de 1918 kiemelt helyet foglal el ezek között. Száz évvel ezelőtt a magyar nemzet elveszítette hazájának kétharmadát. Tizennyolc című előadásunk a nagy háború utolsó évében játszódik, és lényegében a Magyar Királyság utolsó három napját mutatja be, ami 1918 októberének utolsó három napja” – ezekkel a szavakkal ajánlották az alkotók a nézők figyelmébe az előadást. A cselekmény az olasz fronton kezdődik, majd a németvölgyi temetőben folytatódik, ahol Tisza István meggyilkolását készítik elő. Katonai rendeletek és jelentések, női furfangok és csábítások, kémkedések szövevényes hálójában rajzolódnak ki az események a Tisza meggyilkolására irányuló szervezkedéstől a megöléséig. Az előadás több mint egy évtizedes kutatómunka eredménye, és a bemutató célja, hogy elkezdődjön a párbeszéd a konkrét történelmi eseményekről, legyen világos, hogy „a történelem más szempontú megközelítése nem halálos bűn”.    

Tovább
megvagott_mfl

My Fair Lady – ismét Békéscsabán

A világ egyik legnépszerűbb musicalje ismét látható lesz a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán november 15-én 19 órakor és 16-án 15 és 19 órakor. A főszerepben Papp Barbara és Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész. A G. B. Shaw Pygmalion című drámájának zenés változatát először 1993-ban láthatta a békéscsabai közönség, majd a Radó Denise Jászai Mari-díjas színművész rendezte változatnak 2018. május 18-án volt a premierje a teátrumban.  A nagysikerű zenés darab idén nyáron vendégszerepelt a Szarvasi Vízi Színházban és Budapesten, a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A rendkívül szórakoztató történet központi témája az átváltozás, a különböző társadalmi rétegek közötti átjárhatóság. A tájszólással és nyelvtani hibákkal beszélő virágáruslánynak – Higgins professzor néhány hetes oktatásának hatására – sikerül meggyőzni az úri társaságot arról, hogy ő született úrinő, előkelő lady. Ezzel párhuzamosan a professzor is megváltozik, a megrögzött agglegény beleszeret tanítványába. A musical nagy sikeréhez hozzájárult a Frederick Loewe által írt zene, a betétdalok egytől egyik slágerekké váltak. A novemberi előadásban Higgins professzort Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész alakítja, a virágáruslány szerepében Papp Barbarát láthatjuk. Mrs. Pearce, Higgins házvezetőnőjének figuráját Németh Gabriella játssza, Freddyt Puskás Dániel, Harryt Szász Borisz, Jamie szerepét pedig Berta János kelti életre.  

Tovább
23

A Jókai Színház művészei idézik fel 1956 emlékét

A hagyományokhoz híven idén is a Békéscsabai Jókai Színház művészei idézik fel az 1956-os forradalom emlékét a városi október 23-ai ünnepségen. A műsort Szojka Cinthia Daniella szerkesztette, aki elmondta, hogy ebben az évben kicsit más szemszögből közelítette meg az 56’-os történéseket. Az akkoriban élt fiatalok életrajzi ihletésű naplóiból, regény- és elbeszélésrészletekből állította össze a repertoárt a változatosság jegyében. A műsort az 50-es években játszott dalok is színesítik, aki teheti, emlékezzen velünk Békéscsaba városi ünnepségén október 23-án 11 órakor a Phaedra Rendezvényközpontban. Az előadásban közreműködik Földesi Ágnes Villő, Czitor Attila, Lakatos Viktória, Szabó Zoltán, Lehoczki Orsolya szh., Kiss Viktória szh., Szabó Emőke szh.

Tovább
20191019_jokaiszinhaz_diszvacsi_20191019_22-14-56-040_img_9178

A színházi élményt erősítik a találkozások

A Liliom, Molnár Ferenc világhírű színdarabjának díszbemutatóját tartotta nagy sikerrel október 19-én, szombaton este a Jókai Színház. Előadás után a Vigadóban folytatódott az ünneplés. Nem véletlenül szerepel immár 110 éve ez a remekmű a hazai és a külföldi színházak repertoárján, a körhintáslegény és a cselédlány szerelme, tragikus története, a darab mély erkölcsisége minden korban megérinti a nézőket. Köllő Miklós, a békéscsabai előadás rendezője a XX. század egyik legszebb, mélyen érzelemgazdag, romantikus darabjának nevezte a Liliomot. A 2019-2020-as évad első díszbemutatójára érkező közönséget Seregi Zoltán igazgató köszöntötte már a színház bejáratánál, majd a Vigadóban, ahol a műsorvezető Dombóvári Vanda volt. A díszbemutatók remek lehetőséget adnak arra, hogy a nézők rögtön az előadás után beszélgethessenek egymással, az alkotókkal és a színészekkel. Ezek az alkalmak, találkozások fontos társasági színtérré váltak az elmúlt években, tovább mélyítik az élményt, értékes információk hangzanak el és cserélnek gazdát a látottakról. Így volt ez a Liliom díszbemutatóján is, ahol a résztvevők hallhatták Köllő Miklós rendező vallomását a szerzőről és klasszikus művéről, majd megszólaltak a kiváló alakítást nyújtó színészek, a főszereplő Katkó Ferenc és a szerelmét, Julit játszó Kiss Viktória színihallgató. Találkozhatott és pezsgővel koccinthatott az ünneplő közönség a Muskátné figuráját életre keltő Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművésszel, a Ficsúrt formáló Czitor Attilával, Veselényi Orsolyával, Tomanek Gáborral, Nagy Erikával, Csurulya Csongorral, Mészáros Mihállyal és több kiváló művésszel, valamint a Színitanház hallgatóival is. A műsorban fellépő Liszi Melinda színművész először Fényes Szabolcs – Mihály István: Odavagyok magáért, majd Eisemann Mihály – Zágon István: Holdvilágos éjszakán című dalát adta elő. Jacques Prévert – Kozma József – Vécsey Ernő: Hulló falevelek című slágerét Kiss Viktória színihallgató énekelte el. Zongorán kísért Vozár M. Krisztián. A Liliom és a XX. század eleji vurstli hangulatát idézte a társalgás és az ünnepség hangulatát emelő ételsor, felszolgálták „A kikiáltó kedvenceit”, a „Vásári finom falatokat”, desszertnek az „Édes kísértéseket”, és az ételekhez a legjobban illő borokat, koktélokat. A minőségi vendéglátást a Békéscsabai Szakképzési Centrum tanárai, pincér és szakács diákjai segítették. Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM

Tovább
20191019_jokaiszinhaz_terefere_20191019_17-09-20-015_img_8607

Terefere Köllő Miklós rendezővel a Művész Kávéházban

A jelenleg a Békéscsabai Jókai Színházban rendező Köllő Miklós pantomimművész, koreográfus volt a Kállai-díjas Kadelka László beszélgetőtársa az idei évad első Tereferéjén, október 19-én a Jókai Színház kávézójában. Sajátos módon kezdődött a beszélgetés, hiszen a kérdező és a kérdezett egy gimnáziumba járt Budapesten, három év eltéréssel, de közös fiatalkori emlékekkel. Köllő Miklós eredetileg biokémikusnak készült, kémiából az országos tanulmányi versenyen az első tíz között végzett, és így automatikusan egyetemi felvételt nyert, de végül a színházcsinálás mellett döntött. Valami újszerű, avantgarde dolgot szeretett volna létrehozni a színház világában, ezért fordult figyelme a szavak nélküli színházi kifejezés, a pantomim művészete felé.  Felvételt nyert a Prágai Nemzetközi Koreográfusképzőbe, amely akkor Ladislav Fialka művészeti vezetésével működött. Az iskola elvégzése után hazatérve megalakította a Dominó Pantomim Együttest, amely 26 évig működött Budapesten. 1969-ben a Párizsi Notre Dame című munkáját meghívták a Holland Nemzetközi Színházi Fesztiválra, a 26 fős alkotógárdából azonban csak három művész kapott útlevelet a kiutazáshoz, így Köllő Miklós szólóesttel szerepelt a rendezvényen. Az Aczél György irányította kultúrpolitika háromszor tiltotta be az ország első magánszínházának tevékenységét, de külföldi vendégszereplésekre kiengedték. Egy Kanadában forgatott rövidfilmjével díjat nyert Mexikóban, valamint nagydíjat kapott a Cannes-i Fesztiválon, melynek átvételét az akkori politikai helyzet nem tette lehetővé. A Dominó Színház újszerű művészi eszközökkel új célokat fogalmazott meg, a vizuális, akusztikus, testi és pszichodinamikus eszközök alkalmazásával kísérletet tett arra, hogy a néző lelkivilágában egy robbanásszerű katarzist hozzon létre, olyan intellektuális és emocionális rétegeket mozgatott meg, melyekre addig nem volt példa. A számos zsákutcával is kísért fejlődés eredményeképpen kikristályosodott egy formanyelvi rendszer, mely a későbbiekben a prózai és zenés előadásoknál is használhatóvá vált. A Dominó együttes a művészvilág legkülönbözőbb alkotóit vonzza magához, dolgoztak ott zenészek, táncosok, írók, képző- és iparművészek egyaránt. Kialakult a stúdiószínház, amatőr és professzionális művészképzés; egy nagy rendszerré bővült az együttes, melynek leépülését az okozta, hogy Köllő Miklós elvállalta egy athéni színház beindítását és vezetését. Távolléte alatt az egyesületi formában működő társulatba idegen emberek váltak tagokká, szavazati jogukkal rossz irányba vitték a színházat. Köllő Miklós ezután átkerült a prózai színházak világába, dolgozott a Vígszínházban, a Radnóti Színházban és a Budapesti Kamaraszínházban. Rendezői tevékenységére jellemző, hogy a darabok elemzésekor nem mindig a szövegből indul ki, hanem abból, hogy a különböző helyzetekbe került karakterek, figurák milyen lelkülettel, indíttatással vannak jelen a darabban, hogyan sugárzik ki magából a figura a testi, mozgásbeli, karakterbeli és habitusbeli eszközök segítségével. A rendező kapcsolata a Békéscsabai Jókai Színházzal Zelei Miklós Situs Inversus című művével kezdődött, Budapesten szerette volna bemutatni a darabot és megtudta, hogy korábban Katkó Ferenc, a Jókai Színház színművésze a Szarvasi Víziszínházban felolvasóesten adta elő a művet. Így őt kérte fel a budapesti vendégszereplésre, közös munkájuk annyira sikeres volt, hogy Köllő Miklós később megrendezte Katkóval Békéscsabán Gogol: Egy őrült naplóját. Harmadik Jókai színházbeli rendezése a most bemutatásra került Molnár Ferenc-színmű, a Liliom. Kadelka László zárókérdésére, hogy miért tűnt el a hatvanas években oly divatos pantomimművészet, kettős válasz adott. Egyfelől pont a divatossága lett a veszte, a nagy precizitást és alapos gyakorlást igénylő művészetbe a gyors sikereket hajszoló dilettáns társulatok és szólisták szivárogtak be, és a felszínessé vált előadásoktól elfordult a közönség. Másfelől a műfaj sajátos kifejezőeszközeinek megvan a határpontja, melyet nem tud átlépni, vannak művészi tartalmak, melyeket már nem képes kifejezni. Rácz Attila Fotó: Lipták Szabolcs/ A-TEAM        

Tovább
foto_ignacz_bence_igbe8607

Tunyogi Péter emléktáblájának koszorúzása

A P. Mobil zenekar összetéveszthetetlen hangú énekesére emlékeztek a Békéscsabai Jókai Színház előterében elhelyezett emléktáblánál október 19-én délelőtt. A megemlékezés a zenekar egyik klasszikus számának felidézésével kezdődött, Csonka Dóra, a teátrum színművésze énekelte el A zöld, a bíbor és a fekete című közismert P. Mobil-dalt.   Seregi Zoltán igazgató köszöntötte a megjelent rajongókat. Mint elmondta, nagy örömmel fogadta Erdős Norbert, európai parlamenti képviselő ötletét az emléktábla elhelyezéséről, mivel fiatal korában ő is a zenekar rajongója volt és a mai napig nagyra tartja Tunyogi Péter zenei munkásságát, valamint a zenész ezer szállal kötődik Békéscsabához. Ezután Erdős Norbert beszélt a kezdeményezésről, mely csak akkor lehet igazán sikeres, ha a civilek is támogatják. A megemlékezés több részből áll, délelőtt a viharsarki P. Mobil-rajongók koszorúztak, este 9 órakor a Narancs Klubban koncerttel és Hegedűs István előadásával tisztelegnek a zenekar előtt, valamint este 8 órakor az ország különböző részéből érkező rajongók helyeznek el koszorúkat az emléktáblánál. A képviselő hangsúlyozta, hogy szeretné, ha Tunyogi Péter békéscsabai értékké válhatna, ugyanolyan büszkék legyünk rá, mint Stark Adolfra, Áchim L. Andrásra vagy a csabai kolbászra.  A megemlékezés zárásaként Csonka Dóra előadásában hallhattunk még egy közismert P. Mobil-slágert. Rácz Attila Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM  

Tovább
img_2700

Az őszi évad első díszbemutatója

A 2019-2020-as évad első díszbemutatóját tartja október 19-én, szombaton este a Békéscsabai Jókai Színház. Molnár Ferenc: Liliom című színművének előadása után a Vigadóban folytatódik az ünneplés.   A hagyományoknak megfelelően a színház előtt, majd a Vigadóban Seregi Zoltán igazgató fogadja a vendégeket. Az est műsorvezetője Dombóvári Vanda lesz, a jó hangulatról a fellépők, a vendéglátásról a Békéscsabai Szakképzési Centrum tanárai, pincér és szakács diákjai gondoskodnak.  A műsorban közreműködik Liszi Melinda színművész, Kiss Viktória színihallgató, zongorán kísér Vozár M. Krisztián. Az est fénypontja mindig, amikor a műsorvezető bemutatja az előadás alkotóit, szereplőit, és a közönség pezsgővel köszönti kedvenceit. Megszólalnak a Liliom alkotói, színészei, majd alkalom nyílik a kötetlen beszélgetésre.  Az ételsor is a darab helyszíne, a vurstli hangulatát idézi, felszolgálják „A kikiáltó kedvenceit”, „Vásári finom falatokat”, desszertnek az „Édes kísértéseket”, s természetesen az ételekhez illő italokat.  Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM  

Tovább
szivh1b

A szív hídjai – decemberi premier

A szív hídjai című regény – melyből azonos címmel nagy sikerű film is készült – színpadi átiratának sajtónyilvános olvasópróbáját tartották október 16-án a Jókai Színházban. Seregi Zoltán, a színház igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy ez a mű pontosan beleillik abba a stúdiószínházi programba, amit tavaly kezdtek el, mely szerint megpróbálnak művészi értékű, egyben a közönség érdeklődésére is számot tartó darabokat bemutatni. Hangsúlyozta, hogy négy kiváló szereplehetőséget kínál a darab, ezeket Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész, Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész, Szabó Lajos és Boldog Ágnes játssza, a rendező Merő Béla. A bemutatót december 6-án tartják az Intimtérben, a régi klub helyén. Merő Béla hosszasan beszélt a jelenlegi mű kialakulásának körülményeiről, elmondta, hogy Zalán Tibor József Attila-díjas költővel, dramaturggal közösen olyan előadást visznek színre, amely megfelel a stúdiószínházi követelményeknek. Megtudtuk, hogy az előadás stilizált lesz, a jelmezek beszédesek, a bútorokat pedig egységesen szürkére festik. Németh Gabriella Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM  

Tovább
img_2582

Sorsok a vurstli árnyékában

Molnár Ferenc Lilioma nem ígért könnyű szórakoztatást, Köllő Miklós rendezése komoly kihívás elé állította a színészeket és a közönséget is. A Békéscsabai Jókai Színház október eleji bemutatója egy különös korszak, bonyolult világ hangulatát idézte és abban az egyszerű emberek bolyongását, útkeresését mutatta fel. (Niedzielsky Katalin kritikája) Mese a múlt század elejéről, a pesti cselédlány és a városligeti hintáslegény találkozásáról – igazi romantikus, sőt szentimentális sikerdarab, jól illett abba a repertoárba, ami miatt Molnár Ferencet a korabeli és a későbbi kritikusok is színpadi hatásvadászattal vádolták, műveiből a mélyebb tartalmat hiányolták. Juli és Závoczki Endre szerelme azonban tragikus véget ér, Liliom az öngyilkosságba menekül, gyermekét váró feleségét magára hagyja. A drámaiságot fokozza a darab végén a túlvilági ítélőszék, ahol a földön elmulasztott jótetteket még be lehet pótolni, hogy üdvözüljön a bűnös is. Köllő Miklós rendező a környezet és a kor jelzésszerű bevonásával társadalmi hátteret adott a cselekménynek, a drámai fejlemények kibontását – két hosszú, túl részletező felvonásban – a színészi alakításokra bízta. Az előadásnak korabeli hirdetések, filmbejátszások, bohócok tánca, ismert dallamok, a városligeti vurstlit idéző vurlicer adott keretet.   Óriási színpadon sokszor csak Juli és Liliom, egy-két ember, a szereplők majdnem mindig kettesben, hármasban, párszor kisebb csoportokban tűntek fel. A díszlet nem vonta el a néző figyelmét, legfeljebb egy pad, asztal két székkel, egy ágy utalt a helyszínre; a nagy térben elvesztek az emberek, parányiak, magányosak, kiszolgáltatottak voltak, ahogyan a világban is. A „cselédcsábító csirkefogó”, mutatványos és a „kis cselédbogár” minden párbeszéde nagyon lírai, megrázó, Molnár nyelve jellegzetes, sziporkázóan szellemes vagy tömörségében ütős már olvasva is, de a színpadon különösen. Hol az ismétlések, hol a csendek hatásosak, no meg a humor, például a körhintatulajdonos Muskátné vagy a bűnöző Ficsúr szövegeiben. Azzal, hogy Julit kitiltják a körhintáról, Liliomot pedig elbocsátják, kettőjük sorsa összefonódik. Megrázó, hogy Juli kezdettől milyen feltétel nélküli hűséggel ragaszkodik Liliomhoz, pedig még nem is ismeri, majd később is, amikor már goromba, agresszív vele. Megrázó jelenetek egész sora jellemezte a békéscsabai előadást: például Liliom és Juli lírai kettősei, Juli és Mari egyszerű párbeszédei, vagy amikor Muskátné – minden női tudományát bevetve – hiába agitálja Liliomot, hogy menjen vissza a körhintához, legyen „művész”. De a férfi inkább szabad akar lenni, eleve olyan figura, aki nem találja a helyét ebben a világban. Nyughatatlan, békétlen, nem dolgozik, a gondok elől menekül, még a mennyben, ahol mindenki jobb lesz, ott sem boldogul vele a rendőrkapitány. Ficsúr alig bírja rávenni a lopásra, rablógyilkosságra, ami végül rosszul sül el, és Liliom rögtön inkább a halált választja, mint a bűnhődést, elmenekül az igazságszolgáltatás és a családi kötelék, felelősség elől. Ficsúr megjelenése fantasztikus színfolt az előadásban, ahogyan ördögi tervét ismerteti, Liliomot társtettesnek megnyeri és egyáltalán egész gonosz lénye. A haldokló Liliom búcsúja, a gyászolók „rossz ember volt, mindenkinek jobb lesz nélküle” kórusa, s minderre Juli reagálása – szívszorító jelenet.    A túlvilági ítélőszékhez mennyei fehér falak, egész más díszlet társul, az öngyilkos visszatérése a földre, a látogatás Julinál és 16 éves lányánál a fantázia, a mese világa. Elgondolkodtató utójáték, ami egyben elhatárolja, kellő távolságra viszi a nézőt a látottaktól. Liliom meglehetősen bonyolult és sokféleképpen értelmezhető alakjából Katkó Ferenc nem a szenvedélyes csábítót, nem is a vibráló mutatványost, nem „a művészt” domborította, inkább a megfáradt, lemondó, a sors kihívásai elől a halálba menekülő vesztest. Juli végtelenül egyszerű, naiv figuráját, tragédiáját és öntudatos nővé válását Kiss Viktória színihallgató nagyon ügyesen ábrázolta. Muskátné szerepében Kovács Edit (Jászai Mari-díjas) először a hatalmat, a körhintatulajdonos asszonyságot, majd a féltékeny, csábító, rámenős nőt, végül a békülékeny gyászolót játszotta hitelesen.   Czitor Attila Ficsúr, a gonosz, a bűnöző szerepét kiválóan alakította, hátborzongató játékával az abszurd színházat idézte. Marikát, Juli hűséges, szókimondó barátnőjét, aki a cselédsorból eljut a kispolgári jólétig, Veselényi Orsolya keltette életre meggyőzően, a párját, Hugót alakító Csurulya Csongorral együtt sok humorral. Linzmann, a pénztáros szerepét Mészáros Mihály személyesítette meg, egyetlen jelenete sorsfordító. A rendőrkapitány figurájában Tomanek Gábor a hivatal és az emberség jegyeit ötvözte. A hétköznapi kisemberek csapatából Hollunderné (Nagy Erika) segítőkészségével tűnt ki. A kétféle díszletet (a vurstli árnyékában zajló hétköznapokat és az igazságosztó mennyországot) Székely László Kossuth-díjas, Érdemes művész tervezte. Vesztergombi Anikó korabeli jelmezei a karaktereket hangsúlyozták. A jeleneteket összefogó és a hangulatot erősítő koreográfia Preisinger Éva munkája.  Niedzielsky Katalin Fotó: Nyári Attila/ A-TEAM

Tovább
1
23456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138
…139140141142143…
144145146147148149150151152153154155156157158159160161162163164165166167168169170171172173174175176177178179180181182183184185186187188189190191192193194195196197198199200201202203204205206207208209210211212213214215216217218219220221222223224225226227228229230231232233234235236237238239240241242243244245246247248249250251252253254255256257258259260261262263264265266267268269270271272273274275276277278279280281282283284285286287288289290291292293294295296297298299300301302303304305306307308309310311312313314315316317318319320321322323324325326327328329330331332333334335336337338339340341342343344345346347348349350351352353354355356357358359360361362363364365366367368369370371372373374375376377378379380381382383384385386387388389390391392
393
Korábbi híreink megtekintéséhez kattintson ide!

Legfrissebb képek

Legenybucsu

A revizor

Naplopó

Anconai szerelmesek

Még több képet talál előadásainkról a galériában

Kattintson ide!

Legújabb videók

Békéscsabai Jókai Színház

1.4ezer subscribers

A Jókai Színház hivatalos YouTube csatornája.

Békéscsabai Jókai Színház
Június 21-ig a Békéscsabai Jókai Színház színpadán!

Június 21-ig a Békéscsabai Jókai Színház színpadán!

24 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLkJRNEt5QjZpVzlB

Fatia Negra - Békéscsabai Jókai Színház

520 megtekintés 2025. május 28.

24 0

0 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLnVTVFYtMTJsQy1F

2025/2026-os évad Studio Előadásai - Békéscsabai Jókai Színház

68 megtekintés 2025. május 9.

0 0

2 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLkpmaEQzY3o3a0hz

2025/2026-os évad Gyerek Előadásai - Békéscsabai Jókai Színház

51 megtekintés 2025. május 8.

2 0

1 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLmIwbklTNmRlRk80

2025/2026-os évad - Békéscsabai Jókai Színház

116 megtekintés 2025. május 5.

1 0

5 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLjNCYkV6Ynlxc3lR

A kegyelmes asszony portréja - Jókai Színház

178 megtekintés 2025. március 14.

5 0

3 0

YouTube Video VVUwM2ZNVEdIYVFVRklaTGtWX01vMHVRLkFWdTBocE00X0hj

Péter és Pál Lustaországban (Békéscsabai Jókai Színház)

319 megtekintés 2025. február 28.

3 0

További videók... Feliratkozás

Gyorslinkek munkatársainknak

Következő előadásaink

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Egyetértek a használati feltételekkel
Kérjük, valódi email címet adjon meg
Ezzel a címmel már korábban regisztráltak
A megadott biztonsági kód helytelen.
Köszönjük feliratkozását! A megadott email címre küldtünk egy emailt, kérjük kattintson az emailben található linkre.
Facebook
Rólunk írták

Táncdalfesztivállal zárult a Városházi Esték programsorozata – behir.hu

Oscar a megnyitón – behir.hu

A Fatia Negrával indul a Szarvasi Vízi Színház programja – M1

István, az országépítő – behir.hu

Látványos gálával zárta az évadot a Jókai Színház – beol.hu

Világ körüli turnéról tértek vissza az Idegenek és ismerősök szereplői – 7.tv

Belépés munkatársainknak

Regisztráció munkatársainknak

Regisztráció

Levelezés munkatársainknak

© 2007 – 2025 Békéscsabai Jókai Színház
Go to Top
  • FŐOLDAL
  • Színdarabok
  • Havi műsor
  • Jegy és bérlet
  • Színházunk
  • Rólunk írták
  • Kapcsolat
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy a legrelevánsabb élményt nyújtsuk azáltal, hogy emlékezünk a preferenciáira és ismételt látogatásaira. Az „ELFOGAD” gombra kattintva hozzájárul az ÖSSZES süti használatához. Mindazonáltal személyre is szabhatja a Cookie-beállításokat.
COOKIE BEÁLLÍTÁSOKELFOGAD
Manage consent

Adatvédelmi áttekintés

Ez a webhely cookie-kat használ, hogy javítsa az élményt a webhelyen való böngészés során. Ezek közül a cookie-k közül a szükségesnek minősített sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek elengedhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó cookie-kat is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a webhelyet. Ezek a cookie-k csak az Ön hozzájárulásával kerülnek tárolásra a böngészőjében. Lehetősége van arra is, hogy leiratkozzon ezekről a cookie-król. De ezen cookie-k némelyikének letiltása hatással lehet a böngészési élményre.
Szükséges
Mindig engedélyezve
A szükséges cookie-k elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ezek a sütik anonim módon biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági funkcióit.
SütiIdőtartamLeírás
cookielawinfo-checkbox-analytics11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Analytics” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-functional11 hónapA cookie-t a GDPR cookie hozzájárulása állítja be, hogy rögzítse a felhasználó hozzájárulását a „Funkcionális” kategóriába tartozó cookie-khoz.
cookielawinfo-checkbox-necessary11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie-k a „Szükséges” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgálnak.
cookielawinfo-checkbox-others11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A cookie az „Egyéb” kategóriában lévő cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
cookielawinfo-checkbox-performance11 hónapEzt a cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be. A süti a „Teljesítmény” kategóriába tartozó cookie-khoz való felhasználói hozzájárulás tárolására szolgál.
viewed_cookie_policy11 hónapA cookie-t a GDPR Cookie Consent plugin állítja be, és annak tárolására szolgál, hogy a felhasználó hozzájárult-e a cookie-k használatához. Nem tárol semmilyen személyes adatot.
Funkcionális
A funkcionális cookie-k segítenek bizonyos funkciók végrehajtásában, mint például a webhely tartalmának megosztása közösségi média platformokon, visszajelzések gyűjtése és egyéb, harmadik féltől származó funkciók.
Teljesítmény
A teljesítmény-cookie-k a weboldal kulcsfontosságú teljesítményindexeinek megértésére és elemzésére szolgálnak, ami segít jobb felhasználói élményt nyújtani a látogatóknak.
Analitika
Az analitikai sütiket arra használjuk, hogy megértsük, hogyan lépnek kapcsolatba a látogatók a weboldallal. Ezek a cookie-k segítenek információt szolgáltatni a látogatók számáról, a visszafordulási arányról, a forgalom forrásáról stb., vagyis a látogatói elégedettségről.
Hirdetés
A hirdetési cookie-k arra szolgálnak, hogy a látogatók számára releváns hirdetéseket és marketingkampányokat lássanak el. Ezek a cookie-k követik a látogatókat a webhelyeken, és információkat gyűjtenek testreszabott hirdetések megjelenítéséhez.
Egyéb
Egyéb kategorizálatlan cookie-k azok, amelyek elemzése folyamatban van, és amelyeket még nem soroltak be egy kategóriába.
Mentés és elfogadás
Megszakítás
Eszköztár megnyitása Akadálymentesítés eszközei

Akadálymentesítés eszközei

  • Betűméret növeléseBetűméret növelése
  • Betűméret csökkentéseBetűméret csökkentése
  • SzürkeárnyalatosSzürkeárnyalatos
  • Magas kontrasztMagas kontraszt
  • Negatív kontrasztNegatív kontraszt
  • Világos háttérVilágos háttér
  • Hivatkozások aláhúzásaHivatkozások aláhúzása
  • Olvasható betűtípusOlvasható betűtípus
  • Alaphelyzetbe állítás Alaphelyzetbe állítás