1564. április 26-án született a Magyarországon legtöbbet játszott szerző, William Shakespeare, majd 52 év múlva majdnem ugyanezen a napon (április 23-án) halt meg (… no ja, Ő tudta, hogy mikor kell meghalni). Magyar nyelvű színházakban ebben az évadban hét művét tartják műsoron. Könyvtárnyi irodalma van a róla szóló műveknek a világ számos nyelvén. Mi most Michael Wood népszerű brit történész és számos televíziós dokumentumsorozat írója és műsorvezetője könyvéből idézünk. Mintegy hatvan dokumentumfilm és számos könyv fűződik nevéhez. A Babits Péter fordításában megjelent kötet, a Shakespeare műveit jól ismerők számára is sok újdonsággal szolgál. Remek olvasmány, számos, a kort bemutató részlet új megvilágításba helyezi az ismert drámák hátterét. „A hallatlan műveltségű és kiváló stílusú Michael Wood művelődéstörténeti sorozatának e kötetében nemcsak a valaha élt legnagyobb angol író színes és olvasmányos életrajzát alkotta meg, hanem kiváló korrajzot is nyújt olvasóinak. Közel négyszáz év telt el a halála óta, ám Shakespeare-t azóta is a világ legnagyobb drámaírójának tartjuk – miközben élettörténetét ma is sűrű homály fedi. A népszerű életrajzíró, televíziós személyiség és történész, Michael Wood nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a jelenkori kutatási eredményekre támaszkodva páratlanul színes és izgalmas formában örökítse meg az „avoni bárd” életét és korát. Shakespeare összeesküvésekkel és hatalmi terrorral, vallási széthúzással és felkelésekkel terhes világa korábban sosem látott részletességgel elevenedik meg előttünk.” „E történet főhőse egyetlen ember, aki a forradalmak korában élt – azokban az időkben, amikor nemcsak Anglia, de az egész világ monumentális változásokon ment keresztül. Egyik leghíresebb festett portréján Erzsébet egy parányi Anglia-térképen áll, lába az oxfordshire-i Ditchley-n – fenyegetően óriási alak a parányi országon. Amikor Shakespeare a világra jött, Anglia csakugyan aprónak számított: közelébe sem érhetett a civilizáció olyan hatalmú központjainak, mint a mogul India, a száfávida Irán, az ottomán Törökország vagy a Mong-kori Kína. A hárommilliónál is kevesebb lakost számláló Anglia ódivatú, visszamaradt és Európa peremére szorult helynek számított – ám a hatalom tömegközéppontja lassan kezdett eltolódni a világban. Shakespeare tehát szerencsésnek mondható, amiért a történelem e mozgalmas időszakában látta meg a napvilágot. Meglehet: Shaksepeare az első „modern ember”, ahogyan manapság hívjuk, és a személyiségéről alkotott modern kori eszmék megteremtője, sőt „az ember feltalálója”; mégis, épp ugyanennyire a gótikus keresztény Nyugat utolsó nagy szülötte is. Ha a nagy szerzőket csakugyan a koruk teszi, akkor 1564-ről elmondhatjuk, hogy izgalmas volt ekkor megszületni.” (…)  (Babits Péter fordítása) KL    

Kovács Edit a Békéscsabai Jókai Színház művésze 2019. március 15-én – több éves felterjesztést követően – Jászai Mari-díjban részesült.   Kovács Edit a Jókai Színház Lukács Margitja.  Királynői tartás, gyönyörű dikció, rendkívül felkészült, pontos és fegyelmezett. A társulat megbecsült és tisztel tagja, a közönség kedvence.1979-ben a Békés Megyei Jókai Színház Stúdiójában kezdte az ismerkedést a szakmával. 1981-óta tagja a társulatnak. Az akkori szabályok szerint, 1983–ban sikeres színművész (színész I vizsga Sz-1821/1983 Országos Filharmónia) vizsgát tett. Később elvégezte az andragógus (művelődésszervező) szakot a Szegedi Tudományegyetemen, ezt követően okleveles filozófia szakos bölcsész lett a (Szegedi Tudományegyetem Filozófia mesterképzési szakán).Első jelentős színházi szerepét a Rencz Antal rendezte Lear király előadásában kapta – sok fiatal színésznő álmát – Cordéliát. Ezt követően sorra kapta a feladatokat, teljesség igénye nélkül; Orfeusz alászáll – Eve Temple, Szentivánéji álom – Hippolita, Chicago – Velma Kelly, Micimackó – Konga, Kőszívű ember fiai – Lánghy Aranka később, érett nőként Baradlayné szerepét játszotta. Majd sorra jöttek a fajsúlyos szerepek. Euridüké Szophoklész: Antigoné, Martha Edward Albee: Nem félünk a farkastól.Királynői alkata Erzsébet, Anglia királynője Friedrich Schiller: Stuart Mária előadásában mutatkozott meg teljességében. Az udvari intrikákon és cselszövéseken átlátó – a nőiségét ravaszul használva – nagyformátomu politikust alakított. Ez, az egy-tömbből faragott a lányait könyörtelenül „kézben-tartott” figura jellemezte a Bernarda alakítását, Federico García Lorca: Bernarda Alba házában. Lukács Margitra elékeztető Gertrudis-a Katona József: Bánk bánjában. Kovács Edit egyik legrangosabb személyiségévé vált a színháznak. Amellett, hogy kitűnő színész, jó kolléga és jó barát is, igazi társulati ember. Több ragyogó alakítással hívta fel magára nem csak a kollégái, a nézők, hanem a színházi szaksajtó figyelmét is. Színészi hivatásán túl egy másik, nagyon fontos munkát is végzett, a jövő színészeit nevelte a Fiatal Színházművészeti Szakközépiskolában. Értő keze alól több ígéretes növendék került ki, akik bizonyították a színházban folyó színészképzés magas színvonalát.A "vidéki színész" – gyűlölöm ezt a megbélyegzést – nincs vidéki vagy fővárosi színész csak JÓ SZÍNÉSZ illetve nem jó színész. Aki nem kerül be véletlenül valamely sorozatba, azt a megyehatáron túl nem ismerik, mert az országos szaksajtó kritikusai sem járnak ezekbe a színházakba. A Hivatalosságok nem járnak a nem fővárosi színházakba (sem), így a hivatalos elismerések elkerülik a mégoly kitűnő művészeket is, mint Kovács Edit, aki a színháza kitartó felterjesztése után kapta csak meg a Jászai-díjat.Kovács Edit nemcsak kitűnő színész. A diplomáit hasznosítandó – egy Magyarországon egyedülálló – vállalkozásba kezdett. Azzal az ötlettel kereste meg Fekete Pétert a színház akkori igazgatóját, hogy indítana egy Mindentudás Színházi Egyeteme sorozatot. A direktor támogatta az elképzelést.A 2012. november 5. elkezdődött a sorozat, amely a mai napig telt házat vonz. Minden hónap első hétfőjén a Sík Ferenc Kamaraszínház nézőtere megtelik az érdeklődőkkel. Az ingyenes előadások témája – Kovács Edit értő szerkesztésének köszönhetően – kapcsolódik a színház műsorához. Az előadásokat felvezető rövid esszéiben felvázolja a témát, és bemutatja az aktuális – általában- egyetemi tanár előadót. A nagy érdeklődés és siker kapcsán felmerült, hogy hasznos lenne az előadásokat könyv formájában kiadni, így 2017-ben megjelent az első kötet – Kovács Edit előszavából idézünk. (…) ENTRÉE Elcsendesedik a nézőtér, a fények kialszanak. Az előadás elkezdődik. A függöny mögötti világ kiragadja a szemlélőt az objektív időből. De ha a szerep nem a színész lelkének mélyén születik, akkor nem kapja meg azt az energiát, amivel át tudja törni azt a láthatatlan falat, ami a színpad és a nézőtér között húzódik. Ott kell hogy megszülessen ez az energia, bármilyen formanyelvet is használ az előadás. Ez az energia tölti ki a formát, és annak játékszabályai szerint működik. Önmagában tehát nem elég a színházi alkotóktól a pontosság, és a forma felépítése, mert ezek azt a medret képezik, amit a színésznek a hiteles létezésével kell megtöltenie. Így tudja az előadás megérinteni a nézőt, és elérni azt, hogy ne kívülállóként figyelje a játékot. A színpadi történések hatására a saját élményei, tapasztalásai merülnek fel a múltból. Ennek tükrében értelmezi a színjátékot. Ezek jelentik azokat az átjárókat a függöny mögötti világba, amelyen keresztül ő is érintetté válik. A megértésre törekvő néző alkotó is – állítja Erika Fischer-lichte esztéta. Alkotó hiszen a látottakból és az élményeiből megalkotja a saját előadását. Ehhez a közös alkotáshoz akarunk szellemi teret adni a Mindentudás Színházi Egyeteme előadásaival. A közönségnek – és persze nekünk, színházi embereknek is – fontos megismerni, hogyan is gondolkodnak a művészetről alkotók, filozófusok, teoretikusok.(…) Kovács Edit színész-esztéta Elismerések: 2003: Domján Edit-díj 2005: Békés Megye Kultúrájáért 2003, 2007: Megye Színművésze díj 2013 és 2016: Gálfy Gyűrű-díj 2019:Jászai Mari-díj   [Kadelka László]  

Folytatódott a békéscsabai teátrum „A színház házhoz megy” elnevezésű programsorozata,  a Hajnalban, délben, este című színdarabot április 16-án délelőtt Mezőhegyesen mutatták be.  A mezőhegyesi József Attila Általános Művelődési Központban Dario Niccodemi művét a Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium diákjai tekintették meg. A programsorozat sikerét jelzi, hogy a vígjáték Földesi Ágnes Villő és Czitor Attila főszereplésével már 25 alkalommal került bemutatásra a megye szinte minden nagyobb településén és külföldön, a szerbiai Zentán is láthatta a közönség. A Jókai Színház mindig nagy figyelmet fordít arra, hogy jelen legyen mindenhol, Békéscsabán túl a megye minél több településén is. Fontosnak tartják több korosztály megszólítását, a gyermekek, az ifjúság és a család színházba szoktatását, a színház megszerettetését. A települések kiválasztása során kiemelt szempont, hogy Békés megye mely településeiről látogatnak ritkán a színházba a távolság és a megközelíthetőség nehézségei miatt, illetve melyek azok a települések, ahol színházi előadás régen vagy egyáltalán nem került még bemutatásra. Május hónapban még egy előadás várható Újkígyóson, a Petőfi Sándor Művelődési Házban.  

“Mátyás az igazságos” volt a témája  az Ádámok és Évák Ünnepének a 2018-2019-es évadban.  A Jókai Színház kilencedik alkalommal rendezte meg a diákcsoportok színjátszó fesztiválját, amely hétfőn este a bemutató előadásokkal és az eredményhirdetéssel zárult.   A Békéscsabai Jókai Színház 2018 szeptemberében hirdette meg az Ádámok és Évák Ünnepének idei témáját. A Mátyás király emlékévhez kapcsolódóan a versenyre jelentkező diákcsoportoknak a  “Mátyás, az igazságos” témakörben kellett színdarabot kitalálniuk felkészítő tanáraik segítségével – tájékoztatott Tege Antal színművész. A Jókai színházban kilencedik éve futó program vezetője hozzátette: a rendezvénnyel a legfőbb céljuk az, hogy a fiatalok számára  vonzóvá tegyék intézményüket. Véleménye szerint ehhez az kell, hogy a diákok megismerjék és megszeressék a színházat, mégpedig úgy, hogy alkotóként vesznek részt benne, majd el is játsszák a kitalált darabot – így nézőként is más szemmel tekintenek egy-egy előadásra. Emellett a program az önismeretről, a kultúráról, az olvasásról, a szép és tiszta beszédről is szól – fogalmazott Tege Antal.  A “Mátyás, az igazságos” témában 7 középiskolás és 1 általános iskolás diákcsoport alkotott, illetve állított színpadra egy-egy 10-12 perces darabot. Az előadások létrejöttét a felkészítő pedagógusok mellett a csapatok mellé rendelt színházi mentorok is segítették. Az Ádámok és Évák ünnepét záró bemutató előadásokon mintegy 150-200 diák lépett színpadra. A Mátyás-mesék és az igazságosság a diákokat sokszínű feladatmegoldásra inspirálták, így változatos és színes előadások születtek – hangsúlyozta a program főszervezője. Minden résztvevő kapott egy Ádámok és Évák Ünnepe 2019 feliratú pólót, amely viselőjét teljes osztályát 50 százalékos kedvezményre jogosítja bérletvásárlás esetén, részt vehet a „Hozd el aput a színházba!” akcióban, vagyis akkor, ha valamelyik szülőjét elhívja a teátrum bármely előadására, csak egy jegyet kell fizetnie – tette hozzá Tege Antal. “A Mátyás az igazságos” témakörben meghirdetett színházi fesztivál eredményei: A legjobb színdarab dramaturgiai díját megosztva a Kós Károly Szakgimnázium és Szakközépiskola, valamint az Andrássy Gyula Gimnázium kapta meg. A legígéretesebb fiatal tehetség díját az Erzsébethelyi Általános Iskola tanulója, Velki Kata érdemelte ki, a legjobb női mellékszereplő díjat kapta Fábián Réka, az Andrássy Gyula Gimnázium diákja és Kiss Ágnes a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumból. A legjobb női főszereplő díjat a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakgimnázium diákja, László Fanni kapta meg, a legjobb férfi főszereplő díját Ugrai Dániel, a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium tanulója vehette át. A legjobb adaptáció díját a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium csapata nyerte meg, a legígéretesebb csapat pedig az Erzsébethelyi Általános Iskola csapata lett. A leglátványosabb előadásnak a zsűri a Premier Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola bemutatóját választotta, a legjobb rendezés díját a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakgimnázium előadása kapta meg, a legjobb előadásnak pedig a Reményhír Intézmény darabját választotta a zsűri.

Nagy sikerű gálaműsorral zárult a Békéscsabai Jókai Színházban az Ádámok és Évák Ünnepe április 15-én este. A legjobb produkciókat és szereplőket, legígéretesebb tehetségeket díjesővel jutalmazta a zsűri. A színház immár nyolcadik éve vesz részt ebben az országos ünnepségsorozatban, melynek idén „Mátyás, az igazságos” volt az előre megadott témája, ehhez kapcsolódva hoztak létre diákok, pedagógusok és a színház művészi különböző színházi darabokat. A rendezvény fő célja, hogy közelebb hozza a diákokat Thália templomához, divatos legyen a színházba járás. Négytagú zsűri értékelte az előadásokat, melynek tagjai voltak: Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész, Seregi Zoltán, a teátrum igazgatója, Varga Tamás, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala oktatási, közművelődési és sportosztályának osztályvezető-helyettese, Biró Csaba, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának közművelődési, ifjúsági, oktatási és sportbizottságának elnöke. Tege Antal, a Jókai Színház művésze és a program főszervezője bevezetőjében elmondta, hogy a résztvevők egy speciális pólót kapnak, mely különböző kedvezményes színházjegyek vásárlására jogosítja a tulajdonosát, iskolai osztályát, illetve szüleit is. A gálán ezúttal nyolc csapat vett részt, mutatta be produkcióit, amit 10-12 órás próba előzött meg. A gála eredményhirdetésekor Seregi Zoltán igazgató elmondta, hogy nagyon nehéz dolga volt a zsűrinek, mert minden produkció egyformán nagyon színvonalas volt, valamint hozzátette, hogy a résztvevő gyerekek előtt nyitva áll a Színitanház kapuja, jelentkezésre bíztatta a fiatalokat. A 2019-es Ádámok és Évák Ünnepén a következő eredmények születtek: a legjobb színdarab dramaturgiai díját megosztva a Kós Károly Szakgimnázium és Szakközépiskola, valamint az Andrássy Gyula Gimnázium kapta meg. A legígéretesebb fiatal tehetség díját az Erzsébethelyi Általános Iskola tanulója, Velki Kata érdemelte ki, a legjobb női mellékszereplő díjat kapta Fábián Réka, az Andrássy Gyula Gimnázium diákja és Kiss Ágnes a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumból. A legjobb női főszereplő díjat a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakgimnázium diákja, László Fanni kapta meg, a legjobb férfi főszereplő díját Ugrai Dániel, a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium tanulója vehette át. A legjobb adaptáció díját a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium csapata nyerte meg, a legígéretesebb csapat pedig az Erzsébethelyi Általános Iskola csapata lett. A leglátványosabb előadásnak a zsűri a Premier Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola bemutatóját választotta, a legjobb rendezés díját a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakgimnázium előadása kapta meg, a legjobb előadásnak pedig a Reményhír Intézmény darabját választotta a zsűri. Rácz Attila Fotó: Ignácz Bence/ A-TEAM

A Békéscsabai Jókai Színház Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül darabjának díszbemutatóját április 13-án tartja. Az esemény házigazdája ezúttal a Filó és Társa Bt.     A díszbemutató mindig kiemelkedő esemény a színház életében, így lesz ez most is, amikor az előadás után a Vigadóban folytatódik az ünneplés, ahol Seregi Zoltán igazgató üdvözli a vendégeket. Horváth Szabolcs műsorvezető az est folyamán megszólaltatja az alkotókat és a főszereplőket is. A program részét képezi egy színvonalas műsor is. Az ételsor a darabhoz és annak hangulatához illeszkedik, hiszen egy úri lakomát kóstolhatnak végig a meghívottak. Így már fogadóitalként pálinkával várják a vendégeket. Az ételsorban lesz füstölt, főtt sonka és csabai kolbász, de a ropogós csülök és a marhapörkölt sztrapacskával is megtalálható a kínálatban. Desszertként hagyományos házi rétest kóstolhatnak a résztvevők, és mindezeket jóféle magyar borokkal öblíthetik le. Az ételsorról a BSZC (Békéscsabai Szakképzési Centrum) tanárai és diákjai, a jó zenéről Vozár M Krisztián, a műsorról pedig Lévai Attila és Papp Lilla, valamint a Színitanház artistaképzős diákjai gondoskodnak. Móricz Zsigmond vígjátéka Nyíri Balázs vidéki kisbirtokos és felesége, Pólika szakításának és újra egymásra találásának története, a 19. század végi dzsentrik, a duhajkodó, mulatozó földesurak világát idézi. Az előadásban klasszikus cigányzene és autentikus magyar népzene szól, utóbbi szabolcsi gyűjtésből. Az előadást Katkó Ferenc rendezte. A főbb szerepekben Csomós Lajost, Csonka Dórát, a Jászai Mari-díjas Kovács Editet, Fehér Tímeát, Nagy Erikát, Tege Antalt, Földesi Ágnes Villőt, Mészáros Mihályt láthatja a közönség.                                                                                                                                                                                                                                                                                                 Fotó: A-TEAM/ Nyári Attila    

A 2018-19-es évadban is folytatódik a nagysikerű Ádámok és Évák Ünnepe elnevezésű programsorozat április 15-én a Békéscsabai Jókai Színházban.   Immár kilencedik alkalommal kerül megrendezésre az Ádámok és Évák Ünnepe, melynek idei témája Mátyás király, akinek születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulóját ünnepeltük 2018-ban, a program meghirdetésekor. Az előző évtől kezdve nem csak középiskolák, hanem általános iskolák is részt vesznek a versenyen, így a 12 csapat 10-12 perces előadással vesz részt, melyhez a teátrum mentorként egy-egy színművészt, valamint jelmezeket és színpadtechnikát is biztosít. Az idei évben nagyobb hangsúlyt kapnak a forgatókönyvek, melyeket Zalán Tibor dramaturg, József Attila- és  Babérkoszorú-díjas költő olvas el. A verseny nem titkolt célja, hogy népszerűbbé tegye a fiatalok körében a színházba járást, mégpedig úgy, hogy maguk hoznak létre előadásokat, alkotóként vesznek részt a színházi munkában.                                                                                                                                                Fotó: A-TEAM