Darvay Nagy Adrienne színháztörténész előadásával zárul a Mindentudás Színházi Egyeteme idei programsorozat. 2017. április 3-án, 18 órakor a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Az est háziasszonya Kovács Edit színész, esztéta, aki meglepetés vendégeket is ígér erre az estére. Macskajáték A „Ki vagy? – Hamlet a Claudiusok korában” című könyvem bemutatóját a budapesti Örkény István Könyvesboltban tartottuk. A beszélgetésen kiderült, hogy a világon legtöbbször bemutatott magyar színmű épp a helyszín névadójának Macskajáték c. darabja. 1974-es brüsszeli bemutatója alkalmából az író így válaszolt arra a kérdésre, hogy számára miben rejlik színművének „groteszk” jellege: „Kis nemzet fia vagyok, a tízmillió magyar Európában ismeretlen nyelvet beszél. A kis nemzetek mindig meg szeretnék magyarázni magukat. Életben akarnak maradni, meg akarják lelni a maguk sajátos jellegét, bebizonyítani, hogy szükség van rájuk. Ha az ember kis nemzet fia, ez már önmagában is groteszk helyzet. Körülöttünk mindenütt nagy nemzetek, nagy erők, mi pedig önmagunk akarunk maradni, meg akarjuk őrizni a karakterünket. A kis nemzetek történelmi hatása és jelentősége sokkal nagyobb, mint hinnők. Macskajáték című drámám a magyar ’way of life’ magyarázata. Kerestem egy hősnőt (aki egyébként 62 éves), és megpróbáltam rajta keresztül ábrázolni azt, amit igazán magyarnak érzek: a temperamentumnak a világgal való szerfölött agresszív kapcsolatát. Hősnőnk 62 éves fejjel élni akar, 62 éves fejjel szerelmes.” (Le Soir 1974. január 18.)[1]            Számomra Örkény István színműve közeli rokonságban van a „Magyar Hamlettel”. Azzal a csodálatos „nemzeti karakter-drámával”, amelyről tavaly beszélgettünk a Mindentudás Színházi Egyetemén, és amelyről most éppen könyvet írok. Igen, a Bánk bán-nal, melynek egyik legizgalmasabb színpadi megvalósulása Békéscsabán volt látható. Darvay Nagy Adrienne [1] Le Soir, (Brüsszel), 1974. január 18. Fordította Szántó Judit. In: PÁRBESZÉD A GROTESZKRŐL, Beszélgetések Örkény Istvánnal. Válogatta és a szöveget gondozta: Radnóti Zsuzsa. Magvető Kiadó, Budapest 1981. 105.  

Székely László, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar díszlettervező lesz a Terefere a Művész Kávéházban című programsorozat következő vendége március 31-én, pénteken 17 órától.Az országos hírű díszlettervező legenda nevéhez majd’ 600 darab kötődik, teátrumunkban a közel múltban a Bernarda Alba háza című előadás, ebben az évadban pedig az Egy őrült naplója díszletét jegyzi. Közel 85 évesen is ezer fokon égve adja az instrukciókat, melyik elemet hova kell tenni. A Budapesti Katona József Színház és a Budapesti Kamaraszínház alapító tagjával a Kállai-díjas Kadelka László tereferél, de bárki kérdezheti Székely Lászlót, aki betér a Művész Kávéházba aznap délután.  

Katkó Ferenc színész-rendezővel folytatódott a nagy sikerű Terefe a Művész Kávéházban című programsorozat március 24-én, pénteken. A kárpátaljai születésű magyar színész pályájáról, jövőbeni terveiről beszélgetett a Kállai-díjas Kadelka Lászlóval. Klasszikus és kortárs darabokban, tragikus és könnyedebb hangvételű művekben egyaránt láthattuk már Katkó Ferencet. Sokoldalú, magas fokú muzikalitással  rendelkező művész, aki hitelesen tolmácsol pszichológiai igényű jellemszerepeket is. Legközelebb például  az Egy őrült naplójából Popriscsint, a szemünk láttára a realitásérzékét folyamatosan vesztő hivatalnokot játssza, Köllő Miklós rendezésében. Katkó Ferenc nem először kap főszerepet Köllő-előadásban, rá épült az elmúlt évadban az Isten balján című monodráma is. Jövő héten Székely László díszlettervezővel tereferélhetnek,akik betérnek a Művész Kávéházba, aki nem mellesleg, a Gogol monodráma díszletét jegyzi ebben az évadban.