Méltó múltidézés
„This is Hungary calling! This is Hungary calling!…” Az East zenekar dala a régi, recsegő-ropogó rádiófelvételen, a kétségbeesett segélykiáltás a világ felé – a szovjet hadsereg által megszállt Magyarországról – szívszorító nyitány. A hangulatteremtő felütés azonnal bevonzza a nézőt a sötét, füstös-homályos színpadra, a lyukas nemzeti színű zászlónk alá. A történelembe! S nem is enged a szorításból, a feszültségből, amíg csak tart az előadás. A hatvanadik évfordulón a Békéscsabai Jókai Színház színvonalas, lélekemelő műsorral emlékezett a hősökre, mutatta fel a mának ’56 lényegét, örök érvényű üzenetét. (Niedzielsky Katalin írása) Dokumentum és művészet, történelem és költészet, zene, irodalom igényes ötvözete a Forradalom és színház (1956-2016 Békéscsabán) című válogatás, amelynek szövegkönyvét és dramaturgiáját Elek Tibor irodalomtörténész állította össze. Az előadást Tege Antal színművész rendezte. A főcím jelzi: a forradalmi események idején meghatározó szerepet vállaltak a színészek, a Jókai Színház művészei. A drámai montázs alcím pedig arra utal, hogy a fővárosi események mellett a helyi, városi, megyei történések kelnek életre a színpadon. Hogy teljes legyen az ív, a szabadságharc leverése, az azt követő megtorlás, majd a történelmi rehabilitáció és a máig tartó ünnepségek, méltatások is helyet kaptak az összeállításban. A forradalom mára történelem, de a lángot őrizni kell, és az eszmét tovább kell adni a fiataloknak. Ez csendült ki az ünnepi produkcióból október 22-én délután. Az East dala „ötvenhat izzó őszéről”, amikor „Magyarország remény és pokol” volt, „megmozdult a föld” nálunk, de „Európa mélyen hallgatott”, gondolatébresztően hat, szinte párhuzamokat inspirál a mához. Megrázóan keltik életre a szereplők a forradalmárok szabadságvágyát, elszántságát, bátorságát, majd csalódását, hogy küzdelmükkel egyedül maradtak, mert a Nyugat hagyta „vérbe fagyni ezt a népet”. Féja Géza legendás rádiószózatot intézett honfitársaihoz, Békés megye lakosságához; a beszéd a Kossuth Népében 1956. november elsején jelent meg. Most a színpadról harsogtak a bölcs szavak, amelyek arra intették az embereket, hogy a forradalmi bizottságra hallgassanak, se jobbra, se balra ne húzzanak, a nemzeti egységre, az élő valóságra, az egyenrangúságra, a testvériségre figyeljenek. Két nappal később Simai Mihály mozgósító versét publikálta a Független Újság „Költő, most kell szólanod!” címmel. A Jókai Színház 2006-ban mutatta be Bartus Gyula színművész Életek árán című darabját; az izgalmas, egyszerre több idősíkon játszódó műből részleteket láttunk. A svájci sapkás fiatalok hevülete, a rádió felé sodródó tömegbe tudatosan vagy csak véletlenül vegyült emberek, drámai sorsok, a kis unokáját kétségbeesetten kereső nagymama, az önkívületben tomboló belügyminiszter, a néphez átpártoló katonák – valamennyien korhű és hiteles figuraként kelnek életre. Megdöbbentenek a káosz, a kiszolgáltatottság képei. A szerző nagy találmánya, hogy különböző időszakokból (1944-től 1956-ig) gyűjti egy helyre áldozatait, akik maguk sem értik, hogyan találkozhattak. Egyikük kérdése, hogy „Mi már nem is létezünk?, az utalás arra, hogy valamennyien meghaltak. Sinka István Vérrel, vassal című verse, amely a Független Újságban november 4-én jelent meg, színpadi játék keretében kelt életre. A közéleti szerepvállalásra, a harcos kiállásra buzdító versek, a megrázó sorsokat felvonultató drámai részletek hatásos ellenpontja a megyei rendőrkapitányság nyomozó osztályának összefoglaló jelentése a forradalmi időszakról. Külön hangsúlyt adott a részletnek, hogy az addig a néppel együtt érző pap öltözött át rendőrré. Az 1959. április 9-ei, leleplező dokumentum levéltári forrásból került a szövegkönyvbe. Mozgalmas és emlékezetes jelenet a 16 pontból álló követelések előadása, a halálos október 26-ai szórólapterjesztés megidézése. Sarusi Mihály Álompuszta című darabját a Békéscsabai Jókai Színház és a Bárka folyóirat 2015-ben meghirdetett, Erős csabait kívánok! című meghívásos drámapályázatára küldte. A díjazott műből is láttunk megrázó részletet, amely az emberi helytállásra, illetve annak hiányára hozott példákat. 1956. november 3-án jelent meg Rusznyák Györgytől a „Dicsőség nekik” a Kossuth Népében, Fekete Páltól az „Éljen a magyar forradalom!” a Független Újságban. Másnap ugyanott Cs. Szabó Pál: „Mit adjak nektek?” című versét publikálták. Drámai erővel szóltak a költő szavai: „Kitépem lelkem minden virágát,/ hogy ne maradjon nekem már semmi./ Csak ezt tudom sírotokra tenni.” Fekete Pál visszaemlékezése, amely a Bárka ünnepi, 2006. 5. számában olvasható, részben interjúként hangzott el, illetve „megfilmesítve”, eljátszva. Nagy Imre megrázó november 4-ei szózatát hallani, amit akkor a Magyar Rádió sugárzott, hátborzongató ma is, évtizedek múltán. Ákos 1956 dala csendült fel, az új nemzedék felelősségtudatáról, hálájáról szólva vezetett el a mához, zárta az összeállítást. Korabeli filmbejátszások, hangfelvételek és történelmi fotók tették teljessé a múltidézést. Különösen az egykori színészek forradalmi szerepvállalása, az értelmiség meghatározó társadalmi küldetése „jött át” erőteljesen, sikerült a forradalom eseményeit, a nagy eszméket hitelesen megszólaltatni. Az igényes válogatás, az átgondolt rendezés összhangot teremtett dokumentum és fikció, tények és értékelések között. A helyi események ábrázolása a fővárosiak mellett – Békéscsaba, Orosháza, Gyula és más megyebeli helyszínek – azért külön fontos szempont, mert ezekhez még közelebb érezhetik magukat a nézők. Mindenkinek van saját emléke, érzése ’56-ról, kell, hogy legyen. S felelősség is hozzá, hogy őrizze, elmondja, tovább adja a fiatalabb generációknak, akiknek az elmúlt évtizedek már csak a történelmet jelentik. A történelemkönyvek a tényekről szólnak, az emberi sorsokról, tragédiákról, álmokról és csalódásokról nekünk, szülőknek, nagyszülőknek kell mesélni, azok elbeszélésekből és leírásokból elevenedhetnek meg. A méltó emlékezethez, a legnemesebb eszmék őrzéséhez, átadásához hozzájárulhatnak az ilyen előadások, amelyek a szavalatokon és ünnepi beszédeken messze túlmutatnak, gondolatokat ébresztenek, önvizsgálatra késztetnek, értéket teremtenek, nagyobb léptékben láttatják akár a jelent is. A Forradalom és színház című emlékműsorban közreműködött Csomós Lajos, Czitor Attila, Gulyás Attila, Katkó Ferenc, Köböl Lilla, Nagy Erika, Szabó Lajos, Tarsoly Krisztina, Tomanek Gábor, Vadász Gábor, valamit a Színitanház hallgatói. Niedzielsky Katalin
Forradalom és színház – az 1956-os forradalom 60 éves évfordulója alkalmából
Szombaton délután látványos, zenés, egész estés előadásunk dokumentum és fikciós elemekből építkezve idézte fel az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit Budapesten és főként Békéscsabán. A megyeszékhely forradalmának előkészítésében és lezajlásában a Jókai Színház több dolgozójának (színészének, dramaturgjának, rendezőjének) fontos szerepe volt, erre is emlékezett előadásunk. Jeleneteket láthattunk Bartus Gyula: Életek árán és Sarusi Mihály:Álompuszta című darabjából is. Megelevenedtek a színpadon korabeli helyi sajtóközlemények tudósításai, a Kossuth Népében és a Független Újságban közölt versek, Féja Féza rádiószózata, a forradalom hősének, Fekete Pálnak a visszaemlékezése a Bárkából. Az előadás külön érdekessége volt, hogy minden szövegrésze Békéscsabához, illetve a színházhoz kapcsolódott valamilyen módon. Előadják: Csomós Lajos, Czitor Attila, Gulyás Attila, Katkó Ferenc, Köböl Lilla, Nagy Erika, Szabó Lajos, Tarsoly Krisztina, Tomanek Gábor, Vadász Gábor és a Színitanház hallgatói.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének tulajdonosa járt a Művész Kávéházban
Egy gombostűt sem lehetett volna leejteni a legutóbbi Terefere helyszínének kistermében, a Művész Kávéházban, ahol a Jászai-díjas Bartus Gyula beszélgetett Vikidál Gyula Liszt- és eMeRTon-díjas rockénekes-színművésszel. Volt, aki az ajtóban állva hallgatta a népszerű művész szavait, mert minden ülőhely elfogyott a pénteki programon. Izgalmas és felemelő beszélgetés folyt a teremben. Énekesi pályája kezdetéről mesélt a P.MOBIL, DINAMIT és P.BOX együttesek dalszerzője, szövegírója és frontembere. Ma már nyugdíjasként, ha ideje engedi, alkalmanként a méltán népszerű MOBILMÁNIA zenekarral lép a rock and roll színpadára, amelyet az élettől ajándéknak tekint. Színészi pályája 1982-ben, a Városmajori Színpadon bemutatott „Krizis” című zenés darabbal kezdődött. A Rockszínházban eltöltött csodálatos évek alatt, a Nemzeti Színházban Koppány szerepében láthattuk az István a királyban, a Vígszínházban kiugró sikerrel játszották a Nyomorultakat, melyben Jean Valjean-t alakította, 1991-ben a Madách Színházban pedig a József és a színes szélesvásznú álomkabát című musical Fáraójaként, majd a Mária evangéliuma Jánosaként mutatkozott be. Beszélt a magyarságtudat fontosságáról, a színház és a színész küldetéséről, melynek nagy szerepe van a hazaszeretet és a nevelés terén. Jelenleg a Békéscsabai Jókai Színházban a Légy jó mindhalálig című előadásban játszik a társulat és a közönség nagy örömére. A következő pénteken Bozsó József és Teremi Trixi színművészekkel találkozhatnak a Művész Kávéházban. Jöjjenek el akkor is! Komlóssy Kata Fotó: A-Team/ Ignácz Bence
1956 – A BÉKÉSCSABAI ESEMÉNYEKRE EMLÉKEZIK A JÓKAI
szinhaz.hu | Forradalom és színház 1956-2016 címmel színházi előadással emlékezik meg a Békéscsabai Jókai Színház társulata az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról. ► Tovább
Újra hatalmas siker Nyilas Misi története
Az elmúlt évad hatalmas sikere után, engedve a közönség nyomásának, ismét műsorra tűzte színházunk Móricz örökérvényű klasszikusát, a Légy jó mindhaláligot. A közel száz éve született regény musical változatát pénteken este Seregi Zoltán rendezésében mutatta be a Jókai Színház felnőtt bérletben, Kocsák Tibor zenéjével és Miklós Tibor szövegkönyvével. A kortárs, de már klasszikusnak számító darab élő zenekarral, szcenikai újítások mellett szólalt meg teátrumunkban és újra hatalmas sikert aratott. A színházi adaptáció az 1991-es ősbemutató óta országszerte –sőt külföldön is – sok bemutató megélt már, s mint minden sikertörténet, a Légy jó mindhalálig sem kerülheti el a sorsát: ennyi év után újra életre kel a történet, melynek üzenete napjainkban is épp oly eleven és aktuális, mint annak idején. Nyilas Misi története olyan alapmű, amely mindig és mindenhol fontos. Olyan erkölcsi kérdésekkel foglakozik, amelyek mai világunkban elhalványulni látszódnak. Bár mindenki ismeri a történetet, a nézőtéren ülve újra együtt szurkolunk Nyilas Misinek, dúdoljuk magunkban a dalokat, és együtt nevetünk a vicces jeleneteken.
„Békés Megyéért” kitüntetést kapott Jancsik Ferenc színművész
A hagyományokhoz híven három magánszemély vehetett át idén is ünnepélyes keretek között a „Békés Megyéért” kitüntetést a megyei közgyűlés ülésén, Tótkomlóson. A magánszemélyek közül Jancsik Ferenc, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze volt az egyik, aki kiérdemelte a rangos elismerést. A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése minden évben Békés megye társadalmi, gazdasági, tudományos fejlődéséért, nemzetközi kapcsolatai erősítéséért valamint a művészeti és kulturális élet, továbbá a sport területén kimagasló eredményeket elérő személyek, kollektívák tevékenysége elismerése érdekében „Békés megyéért” kitüntetést adományoz. A kitüntetéssel díszoklevél és emlékplakett jár. – Ők azok, akik kiemelkedőt alkottak Békés megyében, akik olyan átlag feletti teljesítményt nyújtottak, nyújtanak az élet valamely területén, amivel kitűnnek mások közül – mondta beszédében a Békés Megyei Önkormányzat elnöke, Zalai Mihály. Jancsik Ferenc a 44. évadát kezdi színművészként, ebből a bő négy évtizedből 36 évet a Jókai Színházban játszott, legalább 200 szerep fűződik a nevéhez. A fővárosi színházak mellett a kecskeméti, miskolci és kaposvári társulatot gazdagította, Békéscsabán ő a nagy visszatérő, az ünnepelt színész, a kedvenc karakterfigura drámában, musicalben és mesedarabban egyaránt, aki önmagát csak „szürke eminenciásnak” nevezi. Bevallja, rettenetesen utálja a sok kelléket, s időnként ügyesen kicsit meghúzza a szövegét, amitől az előadás csak jobb lesz. Nem szereti a törtető színészeket, a törekvőket szereti. Kollégái, művésztársai és a közönség pedig azért szereti, tiszteli, értékeli Jancsik Ferencet, mert minden szerepében mélységes szakmai alázat, rendkívüli emberség jellemzi. Tehetsége kedves humorral, szerénységgel, önkritikával, mértékletességgel párosul. Már a megjelenésével, sugárzó tekintetével, szeretetével játszik, szavak nélkül is üzen, a legkisebb szerepből is emlékezetes alakításokat formál: igazi légkörteremtő személyiség. A Jókai Színház egész társulata szívből gratulál a rangos elismeréshez!
Móricz világa Bezerédi szemével és a harmadév játékával
Októberben egy héten át abban a szerencsében lehetett részük a Színitanház harmadéves hallgatóinak, hogy egy országosan ismert és elismert művésszel dolgozhattak, immár másodszor. Egy éve ilyenkor is kurzust tartott Bezerédi Zoltán ugyanennek az osztálynak, akkor „Shakespeare-ről mindent” mottóval. Bezerédi Zoltán neve már nemcsak a filmekből és a Katona József Színház színlapjairól ismerős a békéscsabai közönségnek, de Színházunk színpadán is láthatta már őt a nagyérdemű közvetlen közelről. A Kossuth- és Jászai-díjas színművész Móricz kurzust tartott nálunk a Színitanházban. Október 19-én este 22:00-kor bemutatták mindazt, amit egy hét alatt megtanultak Móricz Zsigmond világából. Az Úri muri és a Kivilágos kivirradtig című regényeket dolgozták fel, ebből választottak történeteket, sztorikat és a dzsentri világot hozták a nézők közvetlen közelébe. Az előadásban időnként néptáncot jártak és közép magyarországi népdalokat énekeltek. Ezt a világot közelről ismeri Bezerédi Zoltán, hiszen az Úri murit már kétszer is megrendezhette, egyszer Győrben, egyszer pedig a Nemzeti Színházban. Szerencsés helyzetben van Színitanházunk, hogy ilyen remek művésztől tanulhat, mint a méltán híres Bezerédi Zoltán. Köszönjük! Komlóssy Kata
A kőszívű ember fiai Seregi Zoltán rendezésében
petovariagnesszinikritika.wordpress.com | A kőszívű ember fiai című regényből Várkonyi Zoltán rendezett 1964-ben filmet.Ebben A kőszívű ember fiai-ban a Kádár János-i kötélkort követő és a konszolidáció által megkívánt célzatosság is benne rejlik, ennek ellenére ezt a filmet mind a mai napig az ország apraja és nagyja egyformán kedveli, és szívesen nézi. Március 15-ei nemzeti ünnepünk táján gyakran tűzik műsorukra a tévék, nincs olyan év, hogy valamelyik adó ne sugározná. Ilyen legendás-glóriás hátterű Jókai-regény színpadra viteléhez bizony jókora merészség kell. Dörner György, az Újszínház igazgatója úgy gondolta, hogy belevág ebbe cseppet sem könnyű feladatba. Felkérte Seregi Zoltánt, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatóját, hogy olyan változatot állítson színpadra, ami pontosan követi a regény cselekményét, és elnyeri a szépszámú, klasszikus színházat kedvelő közönség szeretetét. Ennek a friss produkciónak a premierje 2016. október 14-én volt az Újszínház nagyszínpadán. ► Tovább ~
Legfrissebb képek
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Legújabb videók
2024/2025-ös évad - Békéscsabai Jókai Színház
72 megtekintés 2024. április 26.
4 0
Találkozzunk a 2024-2025-ös évadban is! - Jókai Színház
58 megtekintés 2024. április 25.
2 0
Móricz: Szerelem - TEGE ANTAL
164 megtekintés 2024. március 21.
4 0
Móricz Zsigmond: Szerelem
788 megtekintés 2024. március 1.
8 0
Jókai Színház Podcast - Tarsoly Krisztina
196 megtekintés 2024. február 5.
4 1
Jókai Színház Podcast - Lezsák Sándor
71 megtekintés 2023. december 20.
1 0