BEOL | Rejtő Jenő neve kétségtelenül nagy húzóerőnek számít. A Vesztegzár a Grand Hotelben az egyik legkedveltebb és legismertebb regénye, most pedig a Nemzeti Színház után a Békéscsabai Jókai Színház is színpadra adaptálta, mégpedig Szente Vajk rendezésében. Varga Fanni kritikája. ►Tovább
BEOL | Európai Polgári Díjat kapott Davidovics László a Dél-Alföld – Európai Unió Egyesület alapító elnöke. A díjat Erdős Norbert európai parlamenti képviselő adta át a díjazott részére az október 3-án Békéscsabán a Jókai Színházban megrendezett ünnepségen. ►Tovább
Ebben az évadban is folytatódik a nagy sikerű Mindentudás Színházi Egyeteme sorozat. Október 5-én, 18.00 órától Prof. Dr. Gyenge Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár előadása várja az érdeklődő színház barátokat az Ibsen stúdiószínházban. Manapság sokkal nehezebb tudomásul venni a sorsot, a sorsszerűség által meghatározott történések kényszerű menetét, mint a görögök korában. Schelling határozottan kikel a mai értelmezés ellen, és a modern ember sekélyes komfortizmusának tartja, hogy – a görögökhöz hasonlóan – nem tud szembenézni a sorssal. „A hamis kímélet, mely a szükségszerűség komoly látványát elviselni képtelen petyhüdt ízlésnek hódol, nem csak önmagában véve megvetendő, hanem egyszersmind elvéti azt a voltaképpeni művészi hatást, amelyre törekszik.” Mi van akkor, ha az ember mégsem törődik bele a sorsába, hanem szembeszáll vele, kikel ellene, dacol vele? Ennek egyik legmaradandóbb példája Oidipusz. Története – egyben a Labdakidák végzetes históriája, örök érvénnyel bír. Ez a mítosz az egyik legismertebb. Az antik drámaírók (Szophoklész, Arisztophanész, Euripidész) mind feldolgozták, de legalább ennyire ismert Sigmund Freud miatt, aki ebből fejleszti ki az Ödipusz-komplexus teóriáját. A modern feldolgozásoknak se szeri, se száma. Az irodalomban például Gide, Cocteau, Hoffmanstahl, a zenében Purcell, Orff, Stravinsky, vagy a filmben Pasolini. De vajon eléggé ismerjük ezt a mítoszt? Annak ellenére, hogy számos színház repertoárjában szerepel – mégpedig szerte a világon? Tudjuk ki volt Kadmosz? Hogy az egész Európé elrablásával kezdődött? Az előadás a mítosz bemutatásán túl számos képzőművészeti alkotáson keresztül (Ingres, Moreau, Renoir) próbál új értelmezést adni. Ugyanakkor megpróbál választ keresni arra a kérdésre, hogy mennyiben felelős az ember a tetteiért, ha életébe állandóan beavatkoznak az istenek, ráadásul meg van írva a sorsa. A máig ható tanulság: ha tényleg ki vagyunk szolgáltatva a végzetnek, akkor egyszerűbb úgy élni, hogy fatalisták vagyunk (úgysem tehetek semmit), vagy szolipszisták (csak mi létezünk, és a sorsot is mi irányítjuk)? Vagy van esetleg harmadik lehetőség? Nos, úgy vélem igen. Az előadás – amely a Kép és mítosz című könyv készülő második kötetének egyik fejezetén alapul – talán meggondolandó választ ad erre a kérdésre.
terasz.hu | Kállai Ferenc, a Nemzet Színésze Gyomán látta meg a napvilágot kilencven évvel ezelőtt október 4-én. Ebből az alkalomból kezdetét vette a Kállai 90, egy évig tartó rendezvénysorozat. A szülővárosában, felavatták szobrát, életművéről fotókiállítást rendeztek, majd gálaműsorral emlékeztek a város díszpolgárára. ► Tovább
Vesztegzár a Grand Hotelben – krimimusical a Jókai Színházban, és a premierközönség hálás tapssal jutalmazta a színvonalas szórakoztatást. Rejtő Jenő sziporkázóan szellemes regényéhez minden alkotó hozzátette saját tudását, tehetségét: Hamvai Kornél a nagyszerű szövegkönyvet, Darvas Benedek a kiváló zenét és Varró Dániel a poénos dalszövegeket. Az eredeti mű lényegéhez, stílusához hű színpadi változatból Szente Vajk látványt és fajsúlyt ötvöző előadást rendezett; végig óriási tempót diktálva színészeinek, és hihetetlen változatosságot, feszültséget, izgalmat kínálva a közönségnek. (Niedzielsky Katalin kritikája) Igaz, hálás forrásból merítettek: Rejtő, krimi, musical – biztos siker. Ráadásul sokat számít, lendít a közös munkán és meglátszik az előadáson, hogy a színészek, a zenészek és a tervezők, közreműködők élvezettel, örömmel dolgoztak együtt, építő, inspiráló légkörben. S persze parádés a szereposztás, majdnem az egész társulat a színen! Eredeti és emlékezetes alakítások hozzák elénk Rejtő zseniális humorát, keltik életre fantasztikus helyzeteit és karaktereit, összetéveszthetetlen nyelvezetét, jellemábrázolásban utolérhetetlen szókincsét. A cselekménydús, fordulatokban igen gazdag történet filmszerűen pereg a néző előtt, aki a zenés vígjáték alatt egy pillanatra sem lazíthat. A két szintre osztott színpad nagy találmány, jól kibővíti a teret, lehetőséget nyújtva a Jáva-szigeti szállónak, hogy befogadja a korabeli társadalom rétegeinek furcsa figuráit, a már-már követhetetlen eseményeket, cselszövéseket. Lenn a forgószínpad gazdag és változatos helyszíneket tár elénk (különböző szobákat sajátos színvilággal, kilátással); fenn az emeleten (és nem a sötét zenekari árokban!), a luxushotel tipikus környezetében kap helyet a zenekar, mindvégig átölelve az egész játékot. Ez a színpadkép is jelzi, hogy itt a dallamok főszereplők, és Szente Vajk mellett Gulyás Levente zenei vezető a zongoránál – aki hat hangszeresét irányítja -, a másik karmester. Sőt, legyünk igazságosak! A színpadi játéknak is van egy remek belső dirigense, Tege Antal Elder felügyelő szerepében, aki nemcsak a kiváló „Tyű…, ó…, ch…, há…!” kórust vezényli, hanem a prózát is, próbál a káoszból rendet teremteni, vagy narrátorként legalább beavatni a nézőket a történések hátterébe, „rejtőlmeibe”. Jó kriminek (előadásnak) is kell a hírverés, de ne lőjünk le előre minden poént! Annyi elárulható, hogy súlyos bűntények sorozata zajlik egzotikus környezetben, vesztegzárat rendelnek el a bubópestis miatt – legalábbis így szól a tájékoztatás…. Szente Vajk két egyformán izgalmas és hatodik sebességben száguldó felvonást komponált színpadra. Az első nyitányaként a monszunos sanzon adja meg az alaphangot, majd elkezdődik a vendégek bemutatkozása, amit igencsak felgyorsít a karantén bejelentése. Micsoda figurák, mekkora panoptikum gyűlt itt össze! Nyugalmazott szállítmányozó, akinek a vesztegzár a szabadságot jelenti és egy kis flörtöt, egykori primadonna, aki régi sikereiről nosztalgiázik, a Jáva rémeként emlegetett szépfiú, a naiva, akiből bűnsegéd lesz, a szállodaigazgató, korábban király és hajófűtő, csábos belga direktrisz (igazgatónő) és szerzetescsuhába bújt szélhámos, egészségügyi tanácsos, teozófusnő (misztikus lélekbúvár), tanár, pincér, márki, bostoni tejkrémgyáros, bármixer. Valamennyien hamisítatlan Rejtő-figurák, akiknek túlhangsúlyozott, sokszor egészen abszurd jellemvonásai mögött emberi sorsok villannak fel, keltenek szimpátiát, vagy éppen megrökönyödést. A halál szele, a kiszolgáltatottság ugyanis felszabadítja őket gátlásaik alól, még utoljára élvezni akarják az életet. De lehet, hogy a bubópestis nem is a legnagyobb vész ebben a luxusszállóban? Hiszen itt lopnak, csalnak, zsarolnak, millióknak kel lába, értékes dokumentációt akarnak illetéktelenek megkaparintani, sorozatgyilkos garázdálkodik, embert ölnek! „Ötcsillagos vérmező”?! Kemény tények viccesen elmesélve, fordulatokban gazdag játékkal, miközben nagyszerű, fülbemászó zene szól, sejtelmes, hátborzongató, vagy szenvedélyes, andalító a banánoxid feltalálásáról, a szerelem hatalmáról. A második felvonásban megint előtérbe kerülnek az emberi vonások, a szereplők kitárulkoznak, megtudjuk, hogy mindenki álmodik valamiről, szabadságról, szerelemről, gazdagságról, utazásról. A krimimusical kiváló számai mellé lírai dalok társulnak: Látlak-e még?, Szerelem-dal, tangó. A Szeretek lopni című sláger remek jellemrajz. Végül – ha nem Rejtőről lenne szó – talán minden titokra fény derül, de ember, azaz néző legyen a talpán, aki a felügyelő finálé előtti összefoglalóját, okfejtését, a bubópestis és a banánoxid, valamint a vesztegzár és nyomozás közötti kapcsolatok magyarázatát még tudja követni! Dicséret illeti a Vesztegzár egész csapatát, a Grand Hotel személyzetét és vendégseregét! Mészáros Mihály kedves-humoros szerepformálása (Vangold nyugalmazott szállítmányozó), Nagy Erika elegáns Signora Rellije, Szorcsik Viktória csábos Odette-je (belga direktrisz) érdemel kiemelést. Vadász Gábor (Jáva réme) kiemelkedő alakítást nyújt a produkcióban, kettősei Gubik Petrával (Léni Jörins naiva) az előadás legszebb, legemlékezetesebb jelenetei (Őrangyal és ördög is lehetek én, Szerelem-dal, tangó). Don Umberto Complimenti szállodaigazgató szerepéből Tomanek Gábor (a lopás, csalás ellenére) kedves figurát formál. Ars poeticáját (Szeretek lopni) úgy adja elő, hogy szemet hunyunk bűne fölött, megbocsátunk neki, hiszen az imádott nőért tette. Elder felügyelő Tege Antal fantasztikus alakítása, karmesteri szerepét már előbb méltattam. Kapucinus atya és nemzetközi szélhámos egyszerre Katkó Ferenc, akinek játékán jót mulatunk; Presits Tamás, Komáromi Anett, Gulyás Attila, Csomós Lajos, Szabó Lajos, Nagy Róbert erősíti még a csapatot. Papp Janó jelmeztervező kosztümjei nagyban hozzájárulnak a karakter- és hangulatfestéshez, a pazar díszletet Mira János tervezte, Kerekes Judit koreográfiája a zenével összhangban elsősorban a mozgalmasságot, változatosságot szolgálja. A Rejtő-rajongók most bámulhatnak, hogy a kalandregény, a krimi mestere mennyire eleven és hatásos színpadon, modern szöveggel, zenés változatban is. Aki pedig még nem olvasott eleget, fellapozhatja a „szakirodalmat”, pótolhatja a mulasztást. Ez a fajta népművelés, ismeretterjesztés is erénye az előadásnak, küldetése a színháznak. Szente Vajk emlékezetes darabbal jött haza, rendezésével bevéste nevét a szórakoztató színház történetébe. Niedzielsky Katalin
Az elmúlt évadok díszbemutatóinak pozitív visszajelzései azt bizonyítják, hogy igény van a kötetlen találkozásra a társadalmi és a színházi élet szereplői között, felélesztve ezáltal a színház közösségépítő szerepét. A szezon második ilyen eseményére a Vesztegzár a Grand Hotelben című darab kapcsán került sor, szombaton este. A díszbemutatót követően került sor az Európai Parlament Európai Polgári Díjának díjátadó ünnepségére. A Vesztegzár a Grand Hotelben az egyik legismertebb Rejtő regény: a vérbeli krimi és a szerző utánozhatatlan humorának legjobb egyvelege. A vesztegzár alá helyezett hotelben megölnek egy rejtélyes szerzetest, eltűnik egy milliókat érő füzet és a teljes bevétel. Magától értetődik, hogy mindenki gyanús, kivéve persze az igazi tettest, aki végig a háttérben marad. Nem lehet megfejteni, mi Rejtő zsenijének a titka, de kétségtelenül egyedülálló a dolog. Ekként vélekedett a produkcióról a díszbemutató közönsége is, hiszen hosszantartó vastapssal ünnepelte az előadást. Az est további része a teátrum Vigadó termében folytatódott, ahol sor került az Európai Parlament Európai Polgári Díjának díjátadó ünnepségére. A díjat Erdős Norbert, európai parlamenti képviselő adta át a díjazott, Davidovics László számára. Az Európai Parlament által 2008-ban alapított Európai Polgári Díjat olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyeknek illetve szervezeteknek ítélik oda, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki. Davidovics László munkájának eredményeként 14 szakmai szervezettel, szakiskolákkal, önkormányzatokkal, kis- és középvállalkozásokkal és jogi személyekkel 2004-ben megalapította a Dél-Alföld – Európai Unió Gazdasági, Kulturális, Oktatási Integrációs Együttműködést Koordináló Egyesületet. Az egyesület – melynek egyben elnöke is – céljai a különböző területen dolgozó szakemberek tapasztalatcseréje, képzésorientáció, valamint kulturális és szakmai programok szervezése az uniós polgárok között. A kóstolható ételeket, ahogy minden egyes díszbemutatón ezidáig, a BÉKSZI – Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tagiskola diákjai szolgáltak fel és Prohászka Béla Venesz-díjas szakács olimpikon ajánlott a jelenlévők figyelmébe. A kóstolható borokat az Európai Borlovagrend Dél–alföldi Legátusa biztosította. A műsort Novodomszky Éva vezette, a jó hangulatról a Jam Beam zenekar gondoskodott. -szkv- Fotók: A-Team/Ignácz Bence
Hamvai Kornél drámáját, amelyet a Vesztegzár a Grand Hotelben című regény motívumaiból állított össze, Darvas Benedek zenésítette meg. Varró Dániel írt hozzá szemtelenül szellemes szövegeket és a Jókai Színház új évadában Szente Vajk állította színpadra Békéscsabán. A premierre pénteken este került sor. Az esti előadásra érkező vendégeket nem kis meglepetés várta, sárga szalaggal karantén alá vont épület, Grand Hotel felirattal és orvosi maszkot viselő jegyszedők… A Vesztegzár a Grand Hotelben Rejtő Jenő egyik legismertebb és legkedveltebb regénye. Persze nem véletlenül, hiszen az egyik legkiemelkedőbb, legkiforrottabb alkotása. Természetesen minden megvan benne, ami egy vérbeli Rejtő regényhez kell: rejtély, bűntény, egzotikus környezet, váratlan fordulatok és persze szerelem. A komikus kalandregény koronázatlan királyának regényei, novellái, humoreszkjei, szövegei egészen különleges módon felszabadítanak valamit bennünk, amitől a legváratlanabb pillanatokban tiszta kacajra derülünk. Rejtő Jenő egyik legsikeresebb regényének színpadi változatában minden a feje tetején áll! A karantén nyomasztó hatása miatt a legrejtélyesebb eseményekbe keveredik bele a hotel szinte valamennyi lakója. Természetesen a darab végére az igazi bűnösök lelepleződnek, az igazi szerelmesek egymásra találnak. A szereposztás parádés, a társulat színe-javát színpadra szólítja. Mészáros Mihály nyugalmazott szállítmányozót, Nagy Erika kiérdemesült primadonnát játszik. Vadász Gábor Félix van Gullen, valójában Félix Crickley, alias Jáva Réme, Gubik Petra kettős szereposztásban Köböl Lillával Léni Jörins, naiva és bűnsegéd. Szorcsik Viktória vendégművészként Odette Defleur, belga direktrisz. Don Umberto Complimentit Tomanek Gábor, Elder felügyelőt Tege Antal, a Kapucinus atyát és nemzetközi szélhámost Katkó Ferenc alakítja, továbbá Presits Tamás, Komáromi Anett, Gulyás Attila, Csomós Lajos, Szabó Lajos és Nagy Róbert lép fel az előadásban. A díszlet Mira János munkája, a jelmezek Papp Janó tervei alapján készültek. A produkciót élő zene teszi teljessé, melyről Gulyás Levente zenei vezető gondoskodik. A koreográfus Kerekes Judit. Látványos, részleteiben kidolgozott, precízen színpadra tett, remek előadást láthatunk, Rejtő rajongóknak kötelező! -szkv- Fotók: A-Team/Ignácz Bence
Meglepődhetnek az Andrássy úton sétálók Békéscsabán. Nem található a jól megszokott helyén a Jókai Színház, ott egy hotel díszeleg. Aki azonban szálláslehetőség reményében betéved, szintén „lyukra fut”… Valójában semmi sem változott, a megtévesztő Grand Hotel felirat csupán a színház új bemutatójával, a Vesztegzár a Grand Hotelben című zenés vígjátékkal együtt járó külsőségek része. A darab bemutatója október 2-án, a Díszbemutatója október 3-án látható a Grand Hotelre átkeresztelt Jókai Színházban. Szente Vajk rendező nem hazudtolta meg önmagát, a legapróbb részletekre is figyelt. Az előadás minden rezdülése pontosan kidolgozott, ami nem kis dolog, hiszen rengeteg változás, mozgás, gesztus, zenei elem hullámzik benne pörgős ritmusban. A Mira János által megálmodott impozáns díszlet tovább fokozza az utcán megteremtett illúziót, tökéletes szálloda atmoszférát teremt. A főbb szerepekben Gubik Petra, Mészáros Mihály, Nagy Erika, Szorcsik Viktória, Tege Antal, Tomanek Gábor és Vadász Gábor látható, de igazából mindenki főszereplő, hiszen a jól megírt karakterek között egy-egy hajszál jelenti a különbséget a „szerepnagyság” tekintetében és a kar is rengeteget dolgozik. A Kapucinus atyát játszó Katkó Ferenc szerint is sikerre van ítélve az előadás. „Nagyon jó hangulatú próbaidőszakon vagyunk túl. Személy szerint szeretem ezt a fajta színházat: sok élő zene, sok mozgás, sok humor, és nagyon fontos az előadásban a ritmus is. Ezekhez társult Szente Vajk profizmusa, aki úgy rakta össze a szálakat, hogy minden adott a sikerhez.” – árulta el. Szóval vesztegzár alatt a Jókai Színház, a Grand Hotel, aki belép, ha bubópestissel nem is, de banánoxiddal dúsított felemelő élményekkel távozik, ha kiengedik…
Magyar Teátrum Online | Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című művét mutatja be pénteken a Békéscsabai Jókai Színház. Szente Vajk, az előadás rendezője az MTI-nek elmondta: sok jó szerep van a darabban, amely jól meg tudja mutatni a társulat sokszínűségét. Tovább»
Teátrumunkban hagyománya van annak, hogy minden bemutatónk előtt kulisszajárást szervezünk látássérült színházlátogatóink számára. Csütörtökön kora este a Vesztegzár a Grand Hotelben nyilvános főpróbája előtt próbáltuk az érintettek számára szavakkal kifejezni a láthatatlant. A csoport tagjai Komáromi Anett vezetésével felléphettek a színpadra a díszletek közé, megérinthették a jelmezeket, kellékeket. A díszletről és annak grandiózus megoldásairól Egyed Zoltán műszaki vezető adott kimerítő, pontos felvilágosítást. Meglepetésként a darab rendezője, Szente Vajk is betoppant, hangsúlyozta ebben a darabban minden szerep főszerep. És, hogy sokkal teljesebb színházi élményt kapjanak a kulisszajárás során, a csapat tagjai meghallgathatták a darab rövid történetét és egyéb kulisszatitkokra is fény derült. Ahogy mindig is, most is Braille írással készült szereposztás és a darab rövid tartalma várja az előtérben felállított információs pultnál látássérült látogatóinkat, amit a legifjabb látássérült barátunk Alex készített el. Fotók: Locskai Henriett
Gyulai Hírlap | A Gyulai 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola épületében tartott szereplőválogatást szeptember 30-án délután a Békéscsabai Jókai Színház csapata. A mostani akció célja a Légy jó mindhalálig című előadás leendő gyermekszereplőinek felkutatása volt. A városunkban tartott meghallgatás mellett Békéscsabán, Szeghalmon, Szarvason és Orosházán tartanak idén ősszel castingokat. ► Tovább
newsag.hu | Az országos tehetségkutatókra emlékeztető külcsínnel és díszlettel várta a Békéscsabai Jókai Színház az év elején bemutatásra kerülő darabjának leendő szereplőit. A Móricz Zsigmond klasszikusából írt musicalt, a Légy jó mindhalálig című előadást 23 év után porolja le a teátrum, amelyhez két szereposztásban, összesen 34 gyerekszereplőt keres megyeszerte. ► Tovább
Pénteken este mutatja be teátrumunk a Vesztegzár a Grand Hotelben című vígjátékot, melyben Tomanek Gábor alakítja Don Umberto Complimenti, szállodaigazgatót. Így vall szerepéről: Umberto Complimenti figurája tipikus rejtői figura – a szelídebb kiadásból. Nem ad óriási pofonokat – mint például Galamb, vagy Tuskó Hopkins –, hanem kalandos múltját (király és hajófűtő) nyugalmasabbra cserélvén Lagonda szigetén egy szálloda igazgatójaként „szeret lopni". Tíz év alatt jelentős vagyont „csipeget" össze, és naivan hisz abban, hogy Odettet, a gyönyörű fiatal dizőzt, 60 évesen is el tudja kápráztatni. De mint tudjuk, ebben a korban ez csak álom. Odett, ifjú szerelmével, megszabadítja vagyonától. Complimenti vágya így semmivé lesz, nincs miből elvinni a lányt egy luxusgőzösön világkörüli útra, de gondoskodik arról, hogy a tolvajok se élvezhessék munkájuk „gyümölcsét”… Complimenti kedvesen naiv figurája – és múltja – jó lehetőség a színházi munkára. Közel 10 év után kissé szorongva, de örömmel kezdtem el a próbákat, megvallom nehezen, csikorogva indultak a „fogaskerekek", de már kezdem Complimenti bőrében érezni magam. Nagyon őszintén írom a következő pár sort: nagy élmény volt a színház tehetséges, és reggeltől-estig fáradhatatlanul táncoló-éneklő fiataljaival, régi és új kollégáimmal, barátaimmal, együtt próbálni. Köszönöm Szente Vajknak a fantasztikus felkészültségét és szeretetét, Kerekes Juditnak, hogy elviselte „remek" táncérzékemet, Leventének és a zenekarnak a türelmét a „ritmusérzékem” iránt. A közönségnek pedig sok-sok élményteli előadást kívánok a darabhoz.
Még több képet talál előadásainkról a galériában
Jókai Színház Podcast - Kiss József
4 0
Jókai Színház Podcast - Czitor Attila
2 0
Jókai Színház Podcast - Varga Gábor
5 1
Error 403: Requests from referer
Domain code: global
Reason code: forbidden
